Az indulást nem kapkodják el, ezernyi adminisztratív és műszaki tennivaló van a hajó körül, amit még feltétlenül el kell végezni, mielőtt elstartolhatnánk Újpest felé. Míg ezek zajlanak, bejárom a hajót. Miután a protokollcélokra is megfelelő méretű szalonban lepakolom a cuccom, nyilván a kellemes olaj és vasszagú gépteremben kezdek, ahol a több méter magas, sárgára festett motorok várják, hogy felmelegedjenek és megforgassa őket a sűrített levegő. Most még csak a segédüzemi aggregátor hangja üvölt itt, közben rutinos kezek nyitnak, zárnak csapokat, néznek műszereket, húzogatnak karokat, nyomkodnak titokzatos gombokat.

Míg beindul az élet, beugrom a konyhába – ami teljesen üres, hiszen felújításra megy a hajó – ahol a legfeltűnőbb, hogy a villanytűzhelyeken arasznyi kis korlát található. Nehogy leessen a bableves, ha döngöl a hajó. A kabinokban is gyakoriak a korlátos polcok, pohártartók, sőt, még a felső ágyakhoz is tartozik felhajtható korlát.

A kabinok a hajó gyomrában vannak, általában kétszemélyesek, némelyikben mosdó is van. Egyedül a kapitány kiváltsága a dupla, széles ágy és a valamivel tágasabb, élhetőbb méretű kabin. Igaz, emeletes ágy ebben is van. A folyosókról még két wc és két zuhanyzó is nyílik, illetve van egy használaton kívüli lakótér is, amelyben átható gázolajszag terjeng a hátsó üzemanyagtartály hibája miatt. Még szétnézek a fedélzeten, ahol az óriási csörlők, reflektorok néznek még ki izgalmasan. De lassan indulás, irány vissza a gépek mellé.

Miért kell jeget törni?

A tengerrel ellentétben a folyókon nem azért kell összezúzni a feltorlódott jeget, hogy a hajóforgalom télen is zavartalan legyen, hiszen jégzajlásnál általában meg is tiltják a hajózást. Inkább azért, mert a zajló jég megrongálhatja a különféle vízben álló műtárgyakat, kikötött hajókat, hidak pillérjeit, kikötői eszközöket, zsilipeket.

Meg persze a feltorlódó jég miatt kialakuló jégdugók a jeges ár veszélyét is magukban hordozzák. Jégtörésnél nem az a cél, hogy minden jégfelületet apróra zúzzanak, hanem az, hogy a folyó folyása zavartalan maradjon, a jégtáblák ne álljanak össze óriási darabokba, amik aztán elállják a víz útját. Ezért általában csak egy aránylag keskeny csatornát törnek a biztonsági okokból mindig párban dolgozó jégtörők.

Hogy működik egy jégtörő?

A gyerekkoromban kialakított sajátos elmélet szerint a jégtörő két darab, hosszú karra szerelt óriási téglával töri jeget. Persze a valóságban teljesen másként történik minden, a Széchenyi leginkább borzalmas, 418 tonnás tömegével és a szokásos 6 mm helyett 20 mm vastag acéllemezből készült, kanál alakú hajóorrával, illetve az orron végigfutó, hosszanti megerősített acélgerinccel zúzza össze a jeget.

De nemcsak az orrpáncélja erősebb a szokásosnál, a hajó vázát alkotó bordákból is több került a Széchényibe, mint amennyi a mezei hajókban található. Persze ez mit sem érne, ha nem társulna mellé elképesztő tolóerő is, amit a két darab, egyenként 1000 lóerős főgép szolgáltat.

A motorok két darab, emberméretű, csőházas (Kort-gyűrűs) hajócsavart hajtanak, amelyek az általánosan használt, könnyebben megmunkálható bronzötvözet helyett itt erősebb, strapabíróbb acélból készültek. A lapátok körüli gyűrűtől a hajócsavarok jobb hatásfokkal dolgoznak és a jégtől, egyéb mechanikai veszélyektől is védettebbek, habár a gyűrű és a lapát közötti keskeny résbe kerülő tárgy képes úgy megszorítani az egész tengelyt, hogy ilyenkor akár a motor is leállhat.

Ezek mellett a haladás közben keltett méretes hullámok is besegítenek a munkába, illetve a hajó feneke is extra kiképzésű, amivel hátramenetben is képes jeget törni. Papíron a 30 centiméter vastag jégpáncél nem akadály a hajónak, de az emlékezetes 2017-es szerbiai küldetésen 2, 2,5 méter magas jégtorlaszokat is bontottak a Széchenyivel. Ilyenkor észnél kell lenni, és szükség van a személyzet rutinjára, mert a főgépek hűtését a Duna vizével oldják meg, a jégkása viszont erre nem igazán alkalmas. Magyarul a hűtésre nagyon oda kell figyelni.

De ez még nem minden, a hajó jég elleni csodafegyvere az ikerdöngölő névre keresztelt 25 tonnás szerkezet, ami egy hatalmas dízelmotorból, egy masszív tengelyből, illetve a jégtörő elejében és végében elrejtett soktonnás, excentrikus lendkerekekből áll. Ezek munka közben ellentétes fázisban rántják meg a hajó két végét, amitől az riszálva, keszegelve halad előre. Vagy hátra. Így még eredményesebben törheti a jeget. Valahogy úgy, mint ahogy ezen a videón is látszik:

A hajó mozgatásáról a két darab, soros hathengeres, egyenként 19 tonnát nyomó, a néhai NDK nehézgépiparát dicsérő SKL turbódízel motor gondoskodik, amit a magdeburgi üzemben készítettek 1988-ban. Ketten együtt 462 ezer köbcentisek – nagyjából felmosóvödörnyi dugattyúkkal – és 2000 lóerős teljesítményt adnak le, 428-as percenkénti fordulaton. Mezei gázolajjal működnek, és normál üzemben egyenként 100 litert fogyasztanak. Igaz, nem 100-on, hanem óránként.

Mivel a hajón nincs irányváltó, a két motor a vezérlés átállítása után bármikor elindítható fordítva is, ilyenkor a hajócsavar fordítva forog, és a hajó is hátrafelé halad. Gondoljunk bele, mekkora rutin kell ahhoz, hogy így, a motor ki és bekapcsolásával, illetve fordítva indításával manőverezzenek egy ekkora monstrummal.

De egy egyszerű indítás sem úgy, annyi idő alatt zajlik, mint az autóknál. Először a fedélzeti kazánnal nagyjából 50 fokosra felfűtik a motort, közben a teljes rendszert le kell légteleníteni, felpumpálni az olajat, megkenni az adagolórendszer elemeit. Ha minden rendben, akkor jöhet a segédgépek által termelt 35 bar-os sűrített levegő rávezetése a hengerekre, illetve az indítás, 80-100-as fordulatszámon. Bizsergető érzés, ahogy elkezd kluttyogni a teherautónyi dízelmotor és közben gond nélkül meg lehet számolni az ütemeket.

Mit csinál még egy jégtörő?

Mivel a jégtörésnek elég rövid a szezonja, általában már tervezőasztalon gondolnak arra, hogy másra is lehessen használni majd az elkészült hajót. A Széchenyi például a vontatáshoz is ért, nemcsak a jégtáblák aprításához. Az alkata, ereje megvan hozzá. Mégis a jégtörés a fő profilja az itthon a gönyűi kikötőben állomásozó, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozó Széchenyinek. Ha itthon nincs rá égető szükség, akkor külföldön dolgozik, például Szerbiában. 2017 telén is ott törte a jégtorlaszokat, az alábbi videót is ott készült.

Miért Szerbiában törünk jeget?

Először is azért, mert közös érdek a jégtörés és a szerbeknek nincs meg ehhez a megfelelő eszközparkjuk. Ha nem folyik le a Duna vize, akkor abból előbb utóbb nálunk is nagy baj lehet. Másodszor is azért, mert fizetnek érte, és ha itthon éppen nincs szükség ekkora hajóra, akkor butaság volna nem élni a lehetőséggel.

Felújítás

A téli időszak végén, közel 100 millió forintos felújításra Újpestre érkező hajón őszig megújul a teljes hajótest, ami friss fényezést, új nyílászárókat kap, rendbe teszik a főgépeket, segédgépet, mindent, amit kell. Megújul a lakótéri helyiségek egy része is, valamint a navigációs eszközöket, villamos berendezéseket is modernizálják a hajón. A terv szerint a téli szezon kezdetére elkészülnek a munkákkal és a Széchenyi esztétikailag, műszakilag is rendben vághat neki az újabb munkáknak akár itthon, akár külföldön.                                                                                                            (vezess.hu)

Bal-Rad komm: „…Hát hogy néz ki ez a hajó? Én nem így adtam át ’88-ban!…”

– Hát valahogy úgy, ahogy a Döbrögisztánná lett ország! Leharcolva, küszködősen. Ahol csak a KAPITÁNY kabinja szép, meg a SZEMÉLYZET étkezdéje.

Ahogyan a Széchenyit esztétikailag, műszakilag rendberakják, úgy kéne rendberakni ORSZÁGUNKAT IS!

Csakhát ARRA NINCS AKARAT!