Halottnak a csók – véli a szakjogász a devizahiteles európai bírósági ítéletről
Megsemmisíthetők a devizahiteles szerződések, ha tisztességtelen feltételek nélkül nem teljesíthetők – ítélt az Európai Unió Bírósága. Az EUB ezzel újabb mentőövet látszik dobni a devizahiteleseknek – és újabb labdát a magyar bíróságoknak, melyek viszont már az őszi luxembourgi ítélet nyomán sem láttak sok tennivalót az ügyben. Dr. Deteky Gábor adósoknak dolgozó ügyvéd szerint az EUB devizahiteles ítéletei már csak elenyésző számú adós életében hozhat változást.
Ősszel az adósok által sorsfordítóként várt ítéletében az Európai Unió Bírósága (EUB) kimondta: a magyar bíróságok vizsgálhatják az árfolyamkockázat tisztességességét. A testület szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. És nemcsak alaki és nyelvtani szempontból: az árfolyamkockázattal kapcsolatban a konkrét tartalomnak is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára.
Ma újabb fontos ítélet született: az EUB kimondta, hogy az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését. Azaz a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető.
Az EUB a mai ítéletet Dunai Zs. ügyében hozta, aki 2007 májusában az ERSTE Bank Hungaryvel svájci frank alapú kölcsönszerződést kötött. A szerződés értelmében a kölcsönt forintban kellett folyósítani a kölcsönvevő részére, és a svájci frankról forintra történő átváltásnak a bank által a hitel folyósításának napján alkalmazott árfolyam szerint kellett történnie, azaz a kölcsön árfolyamkockázattal járt, melyet a szerződés értelmében a kölcsönfelvevőnek kell viselnie. A forintban fizetendő törlesztőrészlet a svájci frankkal szembeni leértékelődése miatt természetesen jelentősen megemelkedett.
2014-ben Magyarország több törvényt hozott többek között a devizaalapú kölcsönszerződések tisztességtelen szerződési feltételeinek módosítása érdekében. Például azzal kapcsolatban, mely lehetővé tette a bankok számára a kölcsön folyósításakor és törlesztésekor alkalmazott eltérő árfolyamokból adódó árfolyamrésből eredő haszonszerzést. Ezek az új törvények viszont nem vonatkoztak a szerződések árfolyamkockázathoz kapcsolódó rendelkezéseire, tehát ezeket továbbra is a kölcsön felvevője viselte.
Ezek az ún. 2014. évi törvények azt is előírják, hogy a hitelfelvevő nem nyilváníttathat visszamenőleges hatállyal érvénytelennek egy olyan kölcsönszerződést, amely olyan tisztességtelen szerződési feltételt tartalmaz, mint például az árfolyamkockázat. Az EUB ma hozott ítéletében megállapította, hogy a magyar jogalkotó megfelelt a tisztességtelen szerződési feltételek terén az uniós törvényhozó által követett célkitűzésnek, mikor a szerződési feltételek törvényi úton orvosolta, de közben a kölcsönszerződéseket érvényben tartotta.
Az EUB ugyanakkor arra emlékeztetett: egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, és az ügyfélnek lehetővé kell tenni az ugyanolyan jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, mint amilyenben az említett kikötés hiányában lenne. Az árfolyamréssel kapcsolatos szerződési feltételeket illetően tehát a 2014. évi törvényeket úgy kell tekinteni, hogy azok tiszteletben tartják az irányelvet – feltéve, hogy lehetővé teszik azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó az ilyen tisztességtelen szerződési feltételek hiányában lett volna.
Például úgy, hogy biztosítják az eladó vagy szolgáltató által e szerződési feltételek alapján szerzett jogalap nélküli előnyök visszatérítéséhez való jogot. Az pedig már a magyar bíróság ítélete lesz, hogy a jelen esetben teljesült-e ez a feltétel. Mivel az árfolyamkockázat ezeknek a szerződéseknek az elsődleges tárgya volt, ha bizonyítást nyer tisztességtelen jellegük, nem tűnik lehetségesnek, hogy érvényben maradjon a szerződés – ezt azonban megint a magyar bíróságnak kell mérlegelnie.
Az EUB szerint úgy tűnik: a 2014. évi törvények azt eredményezik a fogyasztó számára, hogy ha az többek között az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozik, akkor azt is kérnie kell az eljáró bíróságtól, hogy a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályosnak. Ilyen alapon tehát e törvények megakadályozhatják a fogyasztónak az érintett tisztességtelen szerződési feltétel alóli mentesülését, és az ilyen szerződési feltételt tartalmazó szerződés teljes egészében történő megsemmisítésének lehetőségét olyan esetekben, amikor e szerződési feltétel hiányában e szerződés nem teljesíthető. Az EUB szerint ebből következően a 2014. évi törvények nem összeegyeztethetők az irányelvből eredő követelményekkel.
A bíróságok a devizahitelek forintosítására vonatkozó 2014-es törvények után jó ideig nem vizsgálták az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatást, az erre alapozott keresetek nagy többségét pedig elutasították. Már az őszi ítélet után is arra számítottak a szereplők, hogy tömegesen indulhatnak újra a felfüggesztett devizahiteles perek az Európai Bíróság látszólag adósbarát ítélete nyomán. Sok esélyük azonban nem volt a bajba kerülteknek, a megkeresett bírók nem láttak tennivalót a luxembourgi ítélet nyomán.
Dr. Deteky Gábor ügyvéd szerint a 2014. évi törvények nyomán a legtöbb pénzintézet már módosította a szerződéseket, ezeknek a feltételeit az adósok elfogadták, aláírtak. Gyakorlatilag alig maradt devizahiteles „eredeti” szerződéssel. „Csekély számú hitelfelvevő maradt a szorítóban, ők viszont többnyire már visszafordíthatatlan helyzetben vannak, jogi szempontból nem reménykedhetnek pozitív végkifejletben” magyarázta a hvg.hu-nak Deteky. (HVG)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…Csekély számú hitelfelvevő maradt a szorítóban, ők viszont többnyire már visszafordíthatatlan helyzetben vannak, jogi szempontból nem reménykedhetnek pozitív végkifejletben…”
– Vannak kb. 150 – 160 ezren. (Családtagokkal együtt kb. hatszázezren!) Közvetlenül, vagy KÖZVETETT MÓDON lépve a devizahitel csapdájába. Tekintve, hogy jónéhány adósnak volt mondjuk forintalapú ingatlanhitele, és devizaalapú járműhitele.
A forintalapút még tudta volna fizetni, ám a devizaalapú hitel egekbe szökött törlesztőrészletei beindították a spirált. Aztán jött a munkahely – és munkajövedelemvesztés, és…!
Ha pedig egy ilyen hitelcsapdába zuhant személy be tudja bizonyítani, hogy a devizahitel miatt dőlt be a forintalapú is, és emiatt veszett/veszik a lakóingatlana… – EGY JOGÁLLAMBAN irtózatos következményei lehetnek! Egy jogállamban!
Ugyanakkor egy jogállamban eleve elő sem fordulhatott volna ilyesmi!
Az uniós bíróság döntését követően egy TISZTA – az ügyben érintetlen – ELLENZÉK OLYAN FEGYVERT VEHETNE MOST A KEZÉBE, amellyel mindent letarolhatna!
DE VAN DÖBRÖGISZTÁNBAN TISZTA ELLENZÉK? NINCS!
Lesznek viszont élelmes „megmentő jogi sarlatánok”, akik hülyére fogják keresni magukat a bajbajutottakon!
Ez jelenti ITT a „jogállamiságot”! Meg ez:
Ez egy biboldó ügyvéd,fogalma sincs a valós tényekről.Nem lettek aláírva a 2014-es forintosítások,sőt sokan éltünk a törvényes elállási jogunkkal,amit a bankok semmibe vettek.
Dr Sz.házi a reményt szeretné elvenni.
Az az infatlan már a biboldoké és kész.
Majd irnak uj jogszabájt 2nap alatt.
Budapesten a jogot is kigunyolják.
Mivel alapból nem voltak deviza hitelek, ez volt a törvényesített csalás, következőleg egy
viszonylag normális kapitalista jogállamban ilyen nem is fordulhatott volna elő. De Mo-on
megtörtént több millió magyar tönkretétele, az uralkodó tőkések felelősségre vonása nélkül.
A lakásmaffia vásárolja és árulja a „bedöntött hitelek ” miatt kilakoltatottaktól elkobzott haj-
lékokat, tehát a Magyar államforma: önkényuralom a történelemből még nem ismert c-cso-
port gátlástalan uralma! Ezek rosszabbak mint a vadállatok! mivel kéjjel -kínozva ölnek !!!
Ha a többségnek ez rossz, el kell takarítanunk a” ganéjdombot ” az útból ! A jövőnek
járható útja kell! A jelenlegi nem az , de a megelőző az volt és lesz is .
világos volt a kezdetektől, hogy a mások pénzén gazdagodni zsidó kiváltság, és ez nem a hitelfelvevők joga. A hitelvevők tudták mit írnak alá, ha nem az még rosszabb, mert ráadásul hülyék is.
Jelenleg is folyik ezerrel a hitelfelvétel, az emberek nem tanulnak a hibáikból.