Új Ötlet Van!

Új, bentlakásos középiskolai hálózattal zárkóztatnák fel a romákat

Új, bentlakásos középiskolai hálózattal zárkóztatnák fel a roma tizenéveseket, hogy a cigányságot a munkaerőhiánnyal küzdő mezőgazdaság felé tereljék – ez derül ki egy, a HVG birtokába jutott munkaanyagból. Az úgynevezett Agroma-programot nem mindenki üdvözölte.

A realitás a koncepciót kidolgozó romaügyi szakértő szerint az, hogy a roma fiatalok jelenleg – képességeik és tudásuk miatt – leginkább a szakképzésben tanulnak tovább, ám sokan hamar otthagyják ezt az iskolát is. Forgács István azt mondja, a társadalmi felzárkózáshoz – gazdasági szempontból – mindenképpen szükséges lenne a szakmaszerzés.

„Az agrárium kérdése ebben a helyzetben nem feltétlenül jelenti azt, hogy őket terelnénk ebbe az irányba. Viszont nagyon sok, nagyon hátrányos helyzetű térségben jelen pillanatban az ipari termelés nem olyan mértékű, hogy abban százak, ezrek tudjanak azonnal elhelyezkedni. Ellenben az agrárium az érdemi felszívó hatással bírna.”

–  tette hozzá Forgács István romaügyi szakértő.

Az Idetartozunk Egyesület elnöke azonban nem látja a kitörési lehetőséget a mezőgazdasági képzésben. Setét Jenő szerint a roma gyerekek többsége az általános iskolában nem szerzi meg a szükséges kompetenciákat, a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt pedig roma fiatalok ezrei kerülnek ki a közoktatásból.

„Tudomásul kellene venni mindenkinek, hogy a roma fiataloknak is egy fiatalságuk van, ahol boldogok lehetnek, ahol versenyképes tudáshoz kellene jutniuk. Mert ennek az országnak ma jó asztalosokra, jó autószerelőkre, jó hegesztőkre van szükség, akik beszélnek angolul, értenek az informatikához.” – mondta az ATV Híradónak Setét Jenő elnök, az Idetartozunk Egyesület elnöke.

„Ez az iskola rengeteget segít abban, hogy én el tudjak jutni oda, ahová szeretnék, például egyetemre, ami a legnagyobb célom.” – Mondta a Sajókazai Dr. Ámbédkár Gimnáziumban tanuló Erika, aki gyógytornász, vagy jogász szeretne lenni – és erre az iskola oktatási modellje lehetőséget is ad. Az Ámbédkár Gimnázium alapítója szerint az Agroma program csak akkor lehetne támogatható, ha a gyerekek a mezőgazdasági ismeretek mellett angolt, matematikát és informatikát is tanulhatnának.

„Nagyon rossz jel, amikor származás alapján eldöntik, hogy a cigány fiataloknak a mezőgazdaságban van a helyük. És ugye pontosan tudjuk, hogy a szakmunkásképzőkben mért a kompetencia-mérések eredményei nagyon siralmasak, országos szinten is, meg nemzetközi szinten is.” – mondta Orsós János, az Ámbédkár Gimnázium alapítója.

A szakértői tervezettel kapcsolatban megkerestük az Agrárminisztériumot és az EMMI-t is, de adásunkig nem kaptunk válaszokat.                                  (atv)

Bal-Rad komm: Kötetek tucatjait lehetne írni arról, hogy miért és miként jutott a magyar mezőgazdaság EBBE a helyzetbe. Márminthogy „cigányokkal akarnak szántatni!” Ami – ugye – a néphit szerint is eleve halott ötlet.

Márpedig ez az ötletelés messze túlmutat ám eddigi rossz sejtéseinken is. Vélhetőleg a hatalom kapkodása érhető tetten ebben az agyament ötletben. Egy már finanszírozhatatlan, és teljességgel megbízhatatlan, adott esetben pedig kezelhetetlen tömegtől való riadalom IS lehet a háttérben.

A tönkrevágott magyar vidék elmenekült, és a mezőgazdasághoz még értő, de kiöregedett lakosságát IS pótolni kellene! Mert hiszen MÁR CSAK A FÖLD MARADT MEG a helyén, azzal meg valamit kezdeni kéne. AZ ÚJ TULAJOKNAK IS! A bankároknak, jogászoknak, papoknak, gázszerelőknek. Akik tán még életükben sem hallották, miszerint „nem bírja a cigány a szántást!” (De az asztaloskodást, autószerelősködést, meg hasonló útálatos elfoglaltságot sem. Meg legszívesebben oláhul, beásul beszélnek!)

„…”Nagyon rossz jel, amikor származás alapján eldöntik, hogy a cigány fiataloknak a mezőgazdaságban van a helyük. És ugye pontosan tudjuk, hogy a szakmunkásképzőkben mért a kompetencia-mérések eredményei nagyon siralmasak…” – ÉS RENGETEGEN VANNAK! ÉS MÉG TÖBEN LESZNEK! ÉS EGYRE TÖBBEN LESZNEK!

Talán a börtönökben…! Ott lehetne nekik bentlakásos gyorstalpaló tanfolyamokat szervezni, öt – tíz – húsz éves képzés keretében.

Persze nem mezőgazdasági szakterületen. Sokkal inkább zenei képzés válna be. Mondjuk a RÉZMEGFÚJÓS, vagy ÁLÁMÍNIJOM csörgőhangzásost.

A „hölgyeknek” meg dubai elfoglaltság. (Hahó Ragály Tonyó! Üzleti tipp!)

Jellemző a qrmány – ÉS A RENDSZER – fölfogására: „…Forgács István azt mondja, a társadalmi felzárkózáshoz – gazdasági szempontból – mindenképpen szükséges lenne a szakmaszerzés…”

Értjük ugye? GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL! Erkölcs? Morál?

Vagy ami eleve nem megy, azt ne erőltessük?