Volt már efféle rezsim: beolvasott a Döbrögi-qrmánynak volt főtanácsadója

Bod Péter Ákos szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját nem a gazdasági racionalitás, hanem a hatalommegtartás célja vezérli. Az első Orbán-kormány főtanácsadója úgy véli: a 2010 utáni hatalomnak nincs gazdaságfilozófiája, számos intézkedése vagy toposza pedig liberális vagy populista-baloldali lépésnek nevezhető, semmint konzervatívnak.

Bod Péter Ákos. Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Amit a második Orbán-kormány csinált 2010 után, az igen sokban eltért mind az 1990 utáni polgári kormány működésétől, mind az első orbáni négy év, a Fidesz-kisgazda koalíció gyakorlatától – írja Bod Péter Ákos a Magyar Hangban megjelent elemzésében.

A szakember – aki 1991 és 1994 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB)  elnöke, az első Orbán-kormány idején pedig a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadója volt – úgy véli: 2010-ben már nem volt gazdasági válsághelyzet. A nemzetközi krízis elmúltával a magyar gazdaság ismét növekedni kezdett, az IMF-EU hiteléből feltöltött devizatartalék biztonságot adott, a megelőző két évtizedben pedig a gazdaság modernizálódott. A társadalomban viszont – teszi hozzá – válsághangulat volt: a nehéz helyzetű rétegek a hatalomhoz fordultak védelemért, amely ezt meg is ígérte nekik.

Bod Péter Ákos szerint a 2010-es kormányintézkedések egy része a korábbi, szocialista-szabaddemokrata kormánydöntések korrigálásának is felfogható. Az Orbán-kormány emellett  nekikezdett „az intézmények és normák átalakításának”.

A munka világában például átalakította a munkanélküliségi és korai nyugdíjazási eljárásokat, megszigorította a munka törvénykönyvét, a köztisztviselői státuszt és a végkielégítéseket. Szerinte ezeket a döntéseket a politikai számítás, a populizmus mozgatta.

Miután a végkielégítés ügye fennakadt az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendjén, nekiálltak lebontani azt – ez a folyamat 2014 után felgyorsult, 2018-ra pedig le is zajlott.

… majd átvett egy SZDSZ-es ötletet

A korrekción túl – írja Bod Péter Ákos – jöttek a vezetői kör nézeteit, hiedelmeit tükröző döntések, ingatag elvi-szakmai megalapozottság mellett:

„Itt van az egykulcsos, mélyre szállított személyi jövedelemadó, amely értelemszerűen a legtehetősebbeknek ad a legtöbbet. Ezt az adómegoldást korábban az SZDSZ propagálta, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is javasolta egy időben, de 2009-ig Orbán még annak látta, ami: erősen antiszociális, a jövedelmi elitet segítő eszköz.”

2010-ben tehát Orbán Viktor egykulcsossá tette a  nyugati típusú progresszív adórendszert, a kieső állami bevételeket pedig a bankokra, szolgáltatókra kivetett különadókkal pótolta. Ezeket a töbletterheket azonban – állítja a szakember – a cégek előbb-utóbb áthárítják az ügyfeleikre.

A kieső jövedelemadó másik ellentétele a 27 százalékos, európai rekorder áfa, amely legjobban a szegények fogyasztását kurtítja meg.

„A legszegényebb rétegeket nem (…) jóléti ellátással semlegesítik, hanem egyfelől a közmunka intézményének kiterjesztésével, és főként a valós és képzelt veszedelmektől való megvédés ígéretével.”

Bod Péter Ákos kitér a nyugdíjpénztári megtakarítások államosítására is, amelynek célja szerinte a kormány politikai mozgásterének a bővítése volt, nem pedig a védelem a megtakarítások eltőzsdézésétől.

Vulgármarxista hangulat

A volt MNB-elnök szerint az „eltőzsdézés” antikapitalista, szélsőbaloldali szóhasználat, a munkaalapú társadalom, az ipari társadalom szolgáltatásokkal szembeni preferálása, a külföldi tőke általi kizsákmányolásunk visszatérő taglalása és a Fidesz-kabinet több hasonló toposza pedig vulgármarxista hangulatú. Ezért egyes nemzetközi elemzésekben a kormánypárt gazdasági nézetrendszerét baloldali populistának nevezik.

Hozzáteszi: a külföldi befektetőknek adott adókedvezmények, a céges profitok indokolatlanul kedvező adóztatása miatt Magyarország adóparadicsomnak számít. Miközben pedig a családtámogatási rendszer a tehetősebbeknek kedvez, súlyos és tartós a gyermekszegénység.

Túlárazott projektek

Bod Péter Ákos kitér arra is, hogy a felzárkóztatást szolgáló európai projekteket rendszeresen túlárazzák, az állami közbeszerzések pedig egy szűk érdekkörnek kedveznek – a tendernyertesek nevét előre meg lehet mondani.

„Az ilyen gyakorlat teljesen idegen a konzervatív világképtől.”

Az Orbán-kormány egykori főtanácsadója szerint a keleti nyitás nevű politikai fordulatnak közgazdaságilag nem nagyon van értelme – a magyar kkv-knak túl távoliak a keleti piacok. A kormányfüggetlen intézmények kiiktatása pedig rontja a kormányzati munka hatásfokát.

Ezek után nem csoda – írja Bod Péter Ákos –, hogy az országkockázati besorolásunk még a legutóbbi felminősítés után is csak két fokra van a bóvlitól. A lengyelektől kettő, a szlovákoktól pedig három grádiccsal vagyunk lemaradva.

Volt már ilyen rezsim, de szétesett

A szakember összességében úgy véli, hogy a magyarországi fejlemények mögött nem nagyon érdemes gazdaságpolitikai irányzatot, filozófiát kutatni.

„Nem gazdasági racionalitási, hanem politikai, hatalommegtartási  motívumok mozgatják a döntéshozókat. (….) Ez ismét a politika primátusának kora. Volt már ilyen rezsim.”

Szerinte az addig tartott, amíg voltak belső tartalékok, és kívülről finanszírozták. Amikor azonban megváltoztak a külső feltételek, a rendszer szétesett.                                                                                          (privatbankar)

Bal-Rad komm: „…Volt már ilyen rezsim, de szétesett…”

– Nyilvánvaló, hogy BPÁ összevetése „AZZAL” a rezsimmel a döbrögista rezsimet – ordas csúsztatás! Bár még csak össze sem veti, hanem egyszerűen csak összemossa. Ráadásul sommás megállaítását – legalábbis részben – önmaga cáfolja: „…addig tartott, amíg voltak belső tartalékok, és kívülről finanszírozták. Amikor azonban megváltoztak a külső feltételek, a rendszer szétesett.”

– Persze ez a „megcáfoló alátámasztás” a kívülről való finanszírozás vonatkozásában minimum rosszindulatú csúsztatás, ami viszont – ha úgy akarjuk – nagy igazság is. Ami rávilágít arra a tényre, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság CSAK EGYEDÜL nem tudta volna azokat az eredményeket produkálni, amiket produkált.

Az összevetés MINDENKÉPPEN SÁNTÍT egy MÉRLEGÖSSZEHASONLÍTÁS esetén is, és a napnál világosabban mutatja a Magyar Népköztársaság MINDEN TEKINTETBEN döntő fölényét a döbrögista rezsimmel szemben.

Hiszen a rendszerváltáskori ÁLLAMI TULAJDON – az egyszerűség kedvéért vegyük úgy – 100 százalék volt. (Ennek mértéke ma 16 ezer milliárd forint!)

Az „utolsó” békeév külső államadóssága brutto 20 milliárd dollárra rúgott!

Ma az ÁLLAMI VAGYON MÉRTÉKE LEGFELJEBB 5 SZÁZALÉKA a rendszerváltáskorinak. (16 ezer MRD ft.)

Ma a külső államadósság összege 113 milliárd dollár, kb. 32 ezer milliárd forint.

https://commodity.com/debt-clock/hungary/

AZ ÁLLAMI VAGYON ÉRTÉKÉNEK DUPLÁJA!

Mai értéken számolva a rendszerváltáskori állami vagyon ÉRTÉKE 320 EZER MILLIÁRD (!) forint lehetett.

TÍZSZERESE A MAI KÜLSŐ ÁLLAMADÓSSÁG MÉRTÉKÉNEK!

Ezt az értéket a II. világháború utáni négy és fél évtizedben hozta össze a Magyar Népköztársaság. (Nyilvánvalóan nem a nulláról, hanem némi maradványértékkel együtt!)

EBBŐL A 320 EZER MILLIÁRDOS ÉRTÉKBŐL MÁRA CSAK 16 EZER MILLIÁRDNYI MARADT! (304 ezer milliárdnyi elveszett!)

Aranytartalékról és egyéb trükkökről most ne szóljunk!

A külső államadósság ÖSSZEGE ugyanezen időszak alatt MINIMUM ÖTSZÖRÖSÉRE NÖVEKEDETT!

Az állampolgári „állomány” „élőerővesztesége” min. FÉL MILLIÓ! (Az összetétel káros átrendeződéséről nem szólva!)

Minimum HATSZÁZEZER MAGYAR ELMENEKÜLT!

BPÁ EZEK ALAPJÁN ÖSSZEVETI – ÉS HASONLÓNAK ÍTÉLI MEG – A KÉT RENDSZERT! Hasonlóság legfeljebb abban van, hogy mindkettőre döntően hatottak a külső tényezők!

Dőreség lenne azonban a RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI IDŐSZAK „EREDMÉNYEIT” kizárólag Döbrögi nyakába varrni!

Hiszen a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő során ő eddig CSAK szűk félidőn keresztül lopott – rabolt – harácsolt! A másik félidőnek is vannak gazdái! (Köztük BPÁ is!)

LEGFŐKÉPPEN VISZONT MI MAGYAROK! MI! – A LEGFŐBB KÁRVALLOTTAK! Mi, akik közül még mindig szívesen hisznek a BPÁ – féle kinyilatkoztatásoknak! Pedig csak számolgatni kéne egy keveset!

SZERENCSÉJÜKRE EZT SENKI NEM TESZI MEG! INKÁBB HISSZÜK A HÜLYESÉGEIKET! MERT HINNI AZT SZERETÜNK!