A tavalyi bruttó 138 ezer forint után idén 8 százalékkal 149 ezerre emelkedett a minimálbér. Az emelés mértéke a munkaadói és munkavállalói szervezetek elképzeléseihez képest valahol félúton van, összesítésünk alapján ez azonban kevés volt ahhoz, hogy az uniós rangsorban előrébb lépjen hazánk.

Noha a hivatalos uniós minimálbér-statisztika közzétételére még több mint egy hónapot várni kell, az interneten megjelent hírek alapján a magyar minimálbér az emelés után is változatlanul a negyedik legalacsonyabb a kötelezően adandó legkisebb bért meghatározó tagállamok sorában. A jelenlegi árfolyammal számolva 462 eurót kapnak a legkisebb bérre bejelentett dolgozók.

Ennél kevesebb bruttóra csak a bolgár, a lett és a román minimálbéresek vannak bejelentve: sorrendben 287, 430 és 446 euróra.

A változatlan helyezésünk egyébként annak köszönhető, hogy a vizsgált országok kormányai zömében a magyarhoz hasonló mértékű emelésről döntöttek. Ez alól kivétel Lettország, ahol idén változatlanul hagyták a minimálbért; maradt 430 euró. Lengyelországban volt a legkisebb emelés, 7,1 százalék, így a minimálbér 523 euró lett január elsejétől. A legnagyobb emelés pedig Bulgáriában történt, 9,8 százalék, amivel 287 euró lett a bruttó minimálbér.

Ha csak a visegrádi országokat nézzük, a kialakult helyzet még elkeserítőbbnek hathat. A magyar 462 eurós minimálbérrel szemben

• a cseheknél 519,
• a szlovákoknál 520,
• és a lengyeleknél 523 euró.

Mindhárom ország idén lépte át a lélektani 500 eurós határt, Magyarország esetében azonban elképzelhető, hogy még jövőre sem valósul ez meg. A jövő januárban esetékes újabb 8 százalékos emeléssel 2020-tól 160 920 forintra nő majd a minimálbér, ami a jelenlegi 322 forintos euróárfolyammal számolva 499 eurót tenne ki. Bár ilyen időtávon teljesen megjósolhatatlan, hogy egy év múlva mennyit ér majd egy euró, az viszont biztos, hogy ha a 322-es szinteknél gyengébb lesz a forint, akkor még távolabb kerülünk az 500 eurótól.

Hatalmas a teher a minimálbéren

Magyarországon a minimálbéresek anyagi helyzetét rontja, hogy nagy adóteher sújtja a kötelezően adandó legkisebb bért. A bruttó fizetés 34 százalékát viszi el ugyanis az állam adók és járulékok formájában. Ennél egyedül Romániában rosszabb a helyzet, ahol a bruttó minimálbér 41,5 százaléka kerül be az államkasszába.

A KPMG Minimum Wage Survey 2018 elemzésére támaszkodva a cikkünkben vizsgált régiós országok a magyarnál jóval kisebb adóval sújtják a minimálbért. Közöttük is Litvániában a legjobb a helyzet, hiszen itt az 555 eurós minimálbér 90 százaléka a dolgozó zsebében marad. Ettől csak kicsivel kedvezőtlenebb az adózás Csehországban. Itt az 520 eurós fizetésnek csupán a 14 százalékát viszi el az állam.

2018-ban egy magyar minimálbéres egyébként a 418 eurós fizetéséből 276 eurót vihetett haza (2018-ban a nettó minimálbér 91,7 ezer forint volt). Ez az összeg

• a cseheknél és szlovákoknál valamivel több mint 129 ezer forint,
• a lengyeleknél pedig 122 ezer forint a jelenlegi euró-forint árfolyammal számolva.

(mfor)

Bal-Rad komm: „…a magyar minimálbér az emelés után is változatlanul a negyedik legalacsonyabb a kötelezően adandó legkisebb bért meghatározó tagállamok sorában…”

– Mindaddig, amíg a „magyarok” INKÁBB A SOROS – KOMISSZÁRKÉPZŐ (CEU) MIATT CIRKUSZOLNAK YOUDAPESTEN, komolyabb rangsorváltozásra nem is lehet számítani!

A döbrögista logika mentén pedig ha egy minimálbéres kevesli az ÖSSZEGSZERŰ HAVI KERESETÉT, szintet „ugorhat”! Túlórázhat beledöglésig! Ugyan lehet hogy csak három év múlva kapja meg – ha megéri – de a KÖLTSÉGVETÉSBE MÁR A TÁRGYHÓNAPBAN MEGJELENIK AZ ADÓJA!

Ezt találták ki nekik legújabban a Soros – komisszárképzőben végzettek.