Az orosz KüM ma nyilatkozatot adott ki a tegnap esti „súlyos izraeli légitámadás” kapcsán.
Az akciót ISMÉT polgári repülőgépjáratokkal magukat fedező izreeli ármánynak tartja, amelyet hat repülőgéppel hajtott végre a zsidó állam.
„A támadás súlyosan sérti Szíria szuverenitását, de az ENSZ BT vonatkozó határozatait is, beleértve az 1701 – es határozatot is” – áll az orosz Külügyminisztérium közleményében.
Az orosz HM szóvivője, Igor Konasenkov már bővebben nyilatkozott a támadás technikai hátteréről. Eszerintaz izraeli gépek a bejruti és a damaszkuszi repülőtér forgalmát használták VOLNA lepelként. Látta őket ugyan a szír légelhárítás, de hát nem Szíria légterében tartózkodtak az orvvadászok. Viszont készültek a fogadásra, és ennek köszönhető, hogy mindössze két rakétát nem tudtak megsemmisíteni. Az egyik az elszállt valamerre, a másik pedig Damaszkusz déli peremén csapódott be.
Konasenkov vezérőrnagy közölte: GBU-39 típusú ketyerékről van szó.
Marija Zaharova orosz KüM – szóvivő szerint akkora a keszekuszaság a z amerikai csapatkivonás – bejelentés és a valóság körül, hogy jobb érdemben nem is foglalkozni vele. Csak figyelik az eseményeket.
Érdekesen alakulnak a dolgok Manbidzs – környékén. Elképzelhető az is, hogy Kardigan szultán nem fog repesni az örömtől a hírek hallatán.
Manbidzs kurdjai és arabjai a török invázió hallatán tegnap úgy döntöttek, hogy „önként és dalolva” ruházzák a birtokkukban lévő területeket a damaszkuszi kormányerőknek.
Az alku folyományaként ma délelőtt az orosz katonai rendészet és a szír hadsereg egységei már kilenc településre be is vonultak, köztük Arima városába.
Ugyanakkor a környéken még amerikai csapatok is kószálnak, amelyek viszont inkább a törökök érkeztéig maradnának. Velük meg a szír hadsereg sem akar konfrontálódni.
Ugyanakkor fönáll annak a „veszélye” is, hogy az Eufráteszen túli kurdok is Damaszkuszra hagyományoznák inkább a „területeiket”, amit viszont a legfrissebb hírek szerint az amerikaiak tovább támadnának, mert sok mégott a rémkalifátusista. Akiket Kardigan gondjaira bíznának legszívesebben, és legkevésbé a szír kormányhadseregre.
Érdekes történések várhatók.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
A TASS Russian News Agency által közölt http://tass.com/world/1037850 hír szerint az Al-Tanf térségében tevékenykedő számos szíriai ellenzéki fegyveres egység készen áll arra, hogy fegyverzetüket átadják a szíriai hadseregnek, és a megbékélési megállapodást megkössék a szíriai hatóságokkal, miután az amerikai csapatok és szövetségeseik elhagyják az Al-Tanf bázist Szíria délkeleti részén. Ugyanakkor az amerikai és brit oktatók által kiképzett Mahavir as-Saura brigádok parancsnokai biztonságos áthaladást követelnek, hogy az észak-szíriai területkre menjenek. A brigád állítólag mintegy 6000 harcosból áll.
A légvédelem átütése nem lehetetlen ügy, az arabok lustasága a halálukat fogja okozni. A szerbia elleni Nato légihadjárat idején volt egy légvédelmi rakéta üteg, melyet nem tudtak elkapni, mert vezetőjük minden indítás után, késedelem nélkül át települt új területekre. Ez rengeteg munka az állománynak. Az arab nem híres a munka kedvéről.
Pont egy légvédelmi ütegnél voltam sorkatona. Az ellenőrző-bevizsgáló szakasz kipszese voltam. A legnagyobb szívás. Valami 10 idő perces idő volt meghatározva menetből a teljes kitelepülésig. Majd újabb 10 a kitelepülésből a menetkészültségig. Ezek a 10 percek olyanok voltak, mint egy 10 perces menet a ringben, folyt rólam a víz! A többieknek csak 4-5 perc. Mindenki rám várt, amikor a szakasz magában gyakorlatozott. Volt, hogy 3x eljátszották egymás után a Harchoz!, majd a Menetkészültség! játékot. A teljes technikai ütegnek 40 perc körüli ideje volt, amíg menetből az első bevizsgált rakétát el tudta küldeni a harci ütegeknek.
A rakéták a harci ütegeknél lánctalpasokon voltak. Ők tőlünk általában 10-15 km távolságra voltak és a kilövés után azonnal arrébb tudtak menni. Nekik az áttelepülés nem volt melós.
„Ha ez gyakran ismétlődik akkor bizony célszerü lesz megoldani, hogy a Libanoni légtérben is támadják a repülőket.” Talán ez lenne a legilegjob megoldás,minthogy beengedjék a Szír területre, nem addni esélyt az izraelieknek megközeliteni a célpontjaikat, addig amig – mint ahogyan ön is leírta, t. echnaton- ki nem eszelnek, valami új, hatásosab módszert. Jobb az ellenséget a „saját” területén megsemmisiteni, minthogy az okozzon károkat, áldozaokat. Akkor talán ráeszmélne a zsidó álam is, hogy feleslegesen erőlködik, véleményem szerint is. Ha pedig a Manbidzsi kurdoknak és arabjainak nagyob a félelmük a törököktől,meg is értem őket, miért haboztak eddig átadni „önként és dalolva” a birtokukban lévő területet a dammaszkuszi kormány erőknek. Ne várják meg a törököket,hogy egytől egyig lemészárolják őket, amerikai, illetve „koalíciós” közreműködéssel, cselekedjenek amilyen gyorsan csak tudnak. Ha a szírek nem nyulnak az amcsikhoz akkor a kurdokra kel bízni. Örömmel fogják pusztitani a jenkiket,mivel a jenkik rútul becsapták őket. A busszut bízzák a kurdokra. Nagyjából ismerősek is az amerikai védelmi elrendezésekben .