Ötezer adag melegételt oszt ki az Ökumenikus Segélyszervezet a fővárosban
Az Ökumenikus Segélyszervezet idén is megszervezi hagyományos adventi-karácsonyi melegétel-osztását. Öt napon át, december 18. és 22. között naponta 1000 adag ételt osztanak ki önkéntesek, támogatók és a Segélyszervezet munkatársai a hajléktalanoknak, illetve rossz szociális körülmények között élő családok számára.
December 18-án, kedden az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai, önkéntesei kiosztották az első ételadagokat, melybe többek között bekapcsolódott Tompos Kátya színésznő, Wolf Kati énekesnő és Verrasztó Dávid háromszoros Európa-bajnok úszó, valamint az ételosztáshoz támogatóként is csatlakozó E.ON Hungária önkéntesei.
A szeretetvendégség menüje: sertéspörkölt rizzsel, savanyúság, sütemény, forró tea, kenyér.
Az ételosztást december 18. és 22. között rendezik Budapest XXI. (Csepel), Kossuth Lajos u. 138-148.közötti lakótömbbel szemben, a Shell benzinkút előtti parkolóban minden nap 11 órától. (atv, 2018 december)
Ötezer adag meleg ételt oszt szét az ökumenikus segélyszervezet
Körülbelül ötezer adag meleg ételt oszt szét országszerte a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a hajléktalanok és a rászorulók között karácsony közeledtével.
Budapesten már csütörtökön elkezdődött az akció, és vidéken több helyszínen lesz karácsonykor és a két ünnep között is „szeretetvendégség” – mondta el Révfalvi Dóra, a segélyszervezet munkatársa. A fővárosban a 13. kerületi Országbíró utcában egy parkolóban várnak mindenkit egy tál meleg étellel és néhány szem szaloncukorral. Bár elsősorban hajléktalanoknak szervezik az ételosztást, egyre többször látni nagycsaládosokat vagy időseket is a várók között. (mno, 2007 december)
Nem kérnek rászorultsági igazolást az ételosztáskor
Öt nap alatt összesen ötezer adag ételt oszt ki az Ökumenikus Segélyszervezet Budapesten a rászorulóknak. Az ételosztás vasárnaptól vidéken folytatódik.
Az Ökumenikus Segélyszervezet országos adventi adománygyűjtéséhez kapcsolódóan nagyon régi hagyomány már, hogy a karácsony előtti héten ezer adag ételt osztanak ki rászorulóknak Budapesten.
Egy tál meleg étel körülbelül négy telefonhívás a 1353-as adományvonalra” – számszerűsítette a segítés lehetőségét az InfoRádiónak Gáncs Kristóf, a segélyszervezet kommunikációs vezetője.
Mivel az adományozás nem csak az ételről szól,
Csepel egyik parkolójában egy nagy, fűtött sátrat is felállítottak, feldíszítettek, karácsonyi zene szól, és önkéntesek asztalokkal, nagy odafigyeléssel igyekeznek a betérők fogadására.
„Vannak visszatérők és mindig vannak új arcok is. Fontos elmondani, nem csak hajléktalanok érkeznek, hanem rászoruló családok is, akiknek egy tál meleg étel is segítséget jelent.
Mi nem kérünk semmiféle rászorultsági igazolást, mert azt gondoljuk, hogy aki végigáll egy ilyen sort, az tényleg rászorul”
– mondta Gáncs Kristóf..
Minden nap más menüvel készülnek. Első nap sertéspörkölt volt rizzsel, savanyúsággal, meleg teával és szaloncukorral. „Törekszünk rá, hogy
egyszerű és egyszerűen fogyasztható étel legyen, ugyanakkor jó legyen a minősége”
– tette hozzá a segélyszervezet kommunikációs vezetője, hozzátéve, Budapest után Gyulán és Debrecenben folytatják az ételosztást.
(infostart, 2018 december)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Az első és a harmadik hír néhány napos. A második 11 éves!
VÁLTOZOTT VALAMI?
Hogyne! A „Családok Éve 2018” – végén MÁR SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNY SEM KELL A SZERETETVÁLYÚNÁL!
Ez az igazi szegénységi bizonyítvány! AZ ÉTELOSZTÁS!
…Igen, az ételosztás SZÜKSÉGE az igazi szegénységi bizonyítvány ! Úgy gondolom, hogyha
a sok ilyen-olyan ökumenikus – meg nem … szervezetre fordított állami kiadásokat a mun-
kabérek, a nyugdíjak emelésére fordítanák a „töketlen tőkéseink” akkor nem kellene ételt osz-
tani, … de kb. 30.000 fővel növekedne a munkanélküliek száma, vagy az állami költségvetés-
ből etetettek száma?! Mert az „ételosztók” missziót teljesítenek, de az értéktermelő munkát
nem tartják „isteni küldetésnek!”…pedig Jézus apjával ács munkát végzett kb. 30 éves koráig,
a bibliából ismert egyéb tetteivel !!!
Tetszik a gondolatmenet.
Így bárki benevezhet egy ingyen kajára ?
Megérkezett a karácsony, megérkezett a szegénység is hozzá! Már minden együtt van a „keresztény ünnephez”.
T. V.kutya!
A szegénység nem „érkezett meg”, itt van már jó ideje, ahogy a fentebbi példa is jól mutatja.
Legfeljebb ilyenkor „felfedezik” a szegény emberek tömegeit, és odavetnek nekik némi alamizsnát, mert hát mégiscsak karácsony van:(. Meg ilyenkor kötelező a „szeretet”:(
Hofi mondta még Demszky ételosztásai kapcsán: „ez a nagy szeretet, ami eláraszt karácsonykor; tudod, ebbe bele lehet dögleni”. És milyen igaza volt!
Tudod Te is biztosan, hogy ez a fajta szegénység, ami most van, a lényegét tekintve teljesen másféle, mint korábban volt. Még Kádár idejében is létezett szegénység, még ha tilos is volt nyilvánosan hangoztatni, de azért fel-feltört a társadalomból a különféle platformokon: irodalomban, színházi előadásokban, fórumokon, költők és írók műveiből, rockzenéből stb.. Pld. Gobbi Hilda legendás „Csirkefej” alakításában. Ma ugyanez a darab be lett tiltva, ami jellemző, ez a genya orbán rendszer 10-szer sztálinistább, mint a Rákosi rendszer volt, Kádárról ne is beszéljünk.
Ez itt most a kereszt kultusza, márpedig a kereszt a halál szimbóluma! Minél több kereszt, annál több nyomor! És ez nem afféle magyar sajátosság, nézz szét a Világban, a „katolikus missziók” országaiban tombol a nyomor, és a járványok, természetesen amerikai tankok védelme alatt, holott hetek alatt fel lehetne számolni a nyomort a tankok árából…
Ez a fajta „keresztényi nyomor” is azonnal felszámolható lenne, az el volna a cél, de nem ez! Mert ez a nyomor a burzsoá rendszerek sajátja, ez a fenyegetettség szükséges most konkrétan ahhoz, hogy a dolgozóknak ne jusson eszébe tüntizni, mert könnyen a sorban találja magát…
Aljas tetves jezsuiták, fel kell gyújtani a kereszteket!
T. V.Kutya!
Nem tudom, Kádár idejében milyen szegénység volt, én akkor általános, meg középiskolás voltam, de a mai értelemben vett szegénységgel (koldussors) nem találkoztam. Nagymamám cseléd volt a lovastengerész rendszerében, és nagyon sokat mesélt az akkori szegénységről. Ő paraszti családból származott, és nem tanulhattak tovább, pedig testvérei között nem egy olyan volt, akit az apácák (akikhez jártak) továbbtanulásra ösztönöztek, de dédszüleim ezt nem bírták. (Ez is milyen képmutató: apácák, akik nyilván tisztában voltak a korabeli helyzettel, mégis ilyesmiket mondogattak.) A hárommillió koldus országában….undorító:(
Azt írod „azért fel-feltört a társadalomból a különféle platformokon: irodalomban, színházi előadásokban, fórumokon, költők és írók műveiből, rockzenéből stb..”! Na, én ezzel óvatosan bánnék! Azok, akik ezeket leírták, megzenésítették, stb. azért egy kicsit szégyellhetnék magukat. És az egykori SzDSz-es SzETA, meg társszervezetei (meg az egész rendszerváltó elit) tartozna egy bocsánatkéréssel a társadalomnak, amiért ide juttatták ezt az országot, végül pedig kisgömböc karjaiba löktek minket. (Azt már le sem merem írni, hogy igazán kimehetnének a Kerepesi temetőbe egy nagy csokor virággal, és elnézést kérhetnének ott is, ugye tudod, kitől?!)
Végül: a kisgömböc rendszere nem sztálinista. A sztálinista rendszereknek volt ideológiája, eszmeisége, célja, társadalomfilozófiája és társadalompolitikája. Még akkor is, ha azok történtek bennük, amik (nyilván nem függetlenül a történelmi körülményektől). Kádárnak (akinek semmi köze a sztálinizmushoz!) voltak eszméi, céljai, amikhez haláláig ragaszkodott.
A kisgömböcnek és udvartartásának nincsenek eszméi, olyanok, mint a politikai szélkakasok. Egy céljuk van: a zsebeik megtömése, amihez a hatalom koncentrációja kell nekik. Ha a pénzhez és a hatalomhoz az jelentené a biztosítékot, hogy homlokegyenes mást mondjanak, mint mondtak tegnap, tegnapelőtt, két hete, két éve, húsz éve, stb., akkor gondolkodás nélkül megtennék. Ez nem más, mint egy érték nélküli, az értékeket (benne a társadalmi kohéziót, társadalmi szolidaritást, melyeket a Kádár kor épített fel) pusztító maffiaállam.
Hát tudod, én őszintén örülök, hogy a kisgömböcnek nincs eszméje! Még csak az hiányoznak nekünk! A sztálinista az ő esetében azt jelenti, hogy kiválóan alkalmazza a fiatal korábban elsajátított módszereket, amelyeket akkoriban csak és kizárólag a kádereknek tanítottak, hogyan kell pórázon tartani a jónépet. Orbán „zsenialitása” épp abban rejlik, hogy gyorsan átlátta, hogy a korábban tanult módszerekkel sokkal sikeresebben kormányozhat, mint liberális elvtársai. És igen, volt szegénység akkor is, volt bizony, csak másféle. Akkoriban a napi 8 óra munka elvégzésével is szegény voltál, ha nem „sefteltél” valamit mellette. Én pld. mellékállásban dolgoztam kisiparosnál. Nálunk, ebben a kib.szott országban valami rejtélyes okból kifolyólag mindig is tilos volt rendes pénzt fizetni a munkáért, és én ezt úgy látom, hogy rendszerfüggetlen dolog.
T. V. Kutya!
Ide írok, mert valamilyen oknál fogva, nem enged több választ.
Nem értünk egyet, nagyon nem! Valószínűleg mást értünk szegénység fogalmán, de én láttam a szüleimen, nagyszüleimen, hogy munkával kitörtek abban a rendszerben abból a szegénységből, ami a lovastengerész időszakában, vagy Rákosi alatt ezt az országot jellemezte. Az én korosztályom (és a kisgömböc korosztálya) volt az első, akik tudtak tanulni, diplomát szerezni, szüleikhez képest előre lépni. A társadalmi mobilitást az a rendszer biztosította, akkor is, ha ma ezt letagadják.
A kisgömböcnek pedig nincsenek eszméi. Ha lennének, nem csinálná ezt, amit csinál. Persze ehhez kell egy tipikus antiszociális személyiségzavar (az ő esetében szerintem pszichopátia), ami a lelkiismeret hiányával jár együtt. Magyarul: magasról tesz arra, hogy miképpen élnek az alattvalói, csak az ő és udvartartása személyes gazdagodása foglalkoztatja.
Azt is pontosan tudja (ahogy liberális, konzervatív és egyéb elvbarátai, a rendszerváltás teljes elitje is tisztában van vele), hogy abban a rendszerben ők nem gazdagodhattak volna mértéktelenül. A Kádár kor odafigyelt arra, hogy az emberek tömegei „ne kerüljenek a árokpartra”, hogy egy aktuális hasonlattal éljek. Ezért sem hiszem azt, hogy annak a rendszernek nagyon szüksége lett volna arra, hogy a „jónépet pórázon tartsa”. Voltak persze határok, ahogy ma is vannak ilyesmik. De sem a mértéktelen gazdagodás, sem a mai értelemben vett társadalom kivetett szegénység abban a rendszerben (egyszerűen a rendszer belső logikája szerint) nem volt lehetséges.
Véleményem szerint az a rendszer teremtett valamit, ami egyre inkább kiütközik, ahogy jelenleg züllik le az ország (elsősorban a társadalmi szolidaritás, a kohézió erősítésére, a társadalmi mobilitásra gondolok). Nem véletlen, hogy a rendszerváltó politikai elit hirtelen egységbe tömörülve utálkozik, amikor azt a rendszert kell szidni. Nagy a kontraszt és egyre nagyobb lesz…
Én első kézből (kéztől) kaptam az információt – és mást is – a Kádár-rendszerről.
A legfontosabb tisztázni mindjárt az elején: életminőségben egyáltalán nem éltünk jobban, mint most!
A Kádár-rendszer SEM volt a proletárok mennyországa.
Csak és kizárólag abban a viszonylatban állja meg a helyét az összehasonlításban, ha a lovastengerészeti magyarországot veszed bázisnak. Azzal, hogy a nőket elküldte dolgozni, lényegében megfelezte a fizetéseket Kádár. Tudom, anyám azért halt meg vizes mellhártyában, mert a doki kiírta dolgozni. A 70-es években egy átlag magyar temetőben az „Élt 55 évet” már jó átlagnak számított. Azt mondanám, Kádár rendszere – noha sok tekintetben szabadabb, és reménykeltőbb volt, mint most -, de a lehetőségeit tekintve is elmaradt a Rákosival jelzett korszaktól.
Kádár történelmi hibája épp mostanában kezd világossá válni: óriási hiba volt a parasztsággal kokettálni! A paraszt nem volt alkalmas semmiféle közösségi cselekedetre, a (magyar) paraszt egy végtelenül antiszociális lény, kizárólag a kertje – földje végéig lát el, és a szomszéd tyúkjait számolja. Egy ilyen emberanyaggal nekimenni, és új világot építeni bűn volt. A paraszt az első volt, aki elárulta Kádárt. Ne mondd, hogy nem, mert első kézből tudom, én megéltem ezt is, miután 25 évig éltünk egy ún. „gazda” szomszédságában, a 90-es rendszerváltás tavaszán, egy szép napon ő, a gazda apámat egyszer csak kódisnak nevezte, mert hogy nekünk nem volt fődünk….(ill. úgy tudta, de volt ,csak nem abban a faluban).
Érted a lényeget, remélem.
A paraszt 100 %-ban elutasította azt a rendszert, amelyet mi közösen építettünk, a prolik többsége igenis szegény volt, de a falusi „prolinak” ott volt a második gazdaság, és ők persze mindent meg tudtak venni, már akkor két kocsijuk volt, háromszintes ház, és ha egy főelvtárs „lement vidékre”, ezek az újgenerációs proletár-kulák keverékek adták a színvonalat, hogy „de hát milyen jól élnek a magyar dolgozók a magyar falvakban” stb. stb. Sőt, a gyárakban, munkahelyeken az ő kölykeik jutottak mindig feljebb, mert volt hízott liba (ez nem vicc, konkrétan tudok sok ilyen esetről, egy falut neveztek el róluk), a seggbuta kölyke is leérettségizett, sőt, felvették főiskolára, és üzemvezető lett a hízott libákból – stb. stb..
Ez volt a Kádár rendszer lényege.
A prolik jó része kívülről nézte a rongyrázást, és a lambadát, de volt Kacor Feri, meg 3+2, és lengyel vodka, nem volt semmi baj addig.
T. V. Kutya!
Én egészen másként éltem meg, és alapvetően munkáscsaládból származom, bár anyai vonalon paraszti őseim vannak. Nekem a paraszti származású rokonaim állandóan hangoztatták akkoriban (gyermekként jól emlékszem ezekre), hogy addig lesz itt jó élet, amíg Kádár él. Ez már olyan „mátyáskirályi” szintű dolog volt. És pont azt láttam, hogy a paraszti réteg számára hozott kifejezetten sok jót az a rendszer. Nem hiszem, hogy Kádár „kiegyezett volna” velük, sokkal inkább azt gondolom, hogy tenni akart értük. Pont azért, mert gyermekként ő is megtapasztalta a lovastengerész rendszerében a paraszti sorsot (is).
A lovastengerész rendszerével való összehasonlítással egyetértünk: óriási a kontraszt. A Rákosi kort nem minősíteném, mert szerintem az alapvetően egy hatalmi harcról szólt, amiben Rákosi mellett Nagy I. felelőssége is igen súlyos volt. Ezek az emberek a hatalmat öncélként használták, Kádár – ezzel szemben – tenni akart az emberekért, élethelyzetük javításáért, folyamatos gyarapodásukért, gyermekeik mobilitásáért, a szolidaritásért, a társadalmi kohézió erősítéséért, stb. A mával való párhuzamok megfogalmazása azért blődség, mert egy homlokegyenest más rendszerben élünk, ahol nem az emberek életminőségének javítása az elsődleges, hanem egy maffiatársaság zsebeinek tömködése.
Ezt írod:
„életminőségben egyáltalán nem éltünk jobban, mint most!”
Bizonyára így van egy nagyon szűk kör esetében, sőt tovább is mennék: ők fényévekkel jobban élnek, mint akkor éltek (vagy élhettek volna). Éppen erről írtam fentebb, hogy az a rendszer egy bizonyos határ után nem engedte az eszement, öncélú, társadalomromboló gazdagodást. De, itt egy országról beszélünk a maga egészében. Számtalan embert ismerek, akinek ma sokkal rosszabb élete van, mint akkor, és én sem tudom ma azt megteremteni a gyermekemnek, amit a szüleim megteremtettek számomra. Én akkor tanulhattam, családomban elsőként szereztem diplomát. Ma az iskolarendszer olyan szinten szelektív, hogy egy jó képességű gyermek számára is zárva maradnak bizonyos iskolák kapui.
Szóval: a proli sem volt szegény (apám is az volt, nem voltunk szegények), és a parasztok sem utasították el azt a rendszert egyként. Ez egészen egyszerűen nem igaz!
Az már egészen más történet és egészen más kérdés, hogy ’90-ben mivel kábították ezt az országot, az embereket. Egy totális becsapás volt az egész, szerintem milliók ezt már régen tudják.
A Kádár rendszer lényegét sajnos nagyon félreérted. Ez a rendszer adott valamit ennek az országnak, amit sem addig, sem azóta nem kapott meg (főleg nem a 20. század vérzivatarai során). Szerintem a kontraszt a rendszerváltás utáni korral összevetve egyre erősebb lesz, ahogy haladunk előre időben, és ahogy a kisgömböc ostoba mohósága egyre nő…
1970 szerint:
2018-12-25 – 13:38
+1
Egy csapásra meg lehet oldani a Világ összes problémáját.
Csak fel kell hagyni a pénz, a kereskedelem, és a római jogrendszer használatával.
Persze ezt nem az úgynevezett kormányoktól kell várni, hanem ezt az embereknek közösen ki kell nyilvánítaniuk.
És ennyi.