Itt vannak a legkirályabb és a legpocsékabb magyar állások

A kórházigazgatók a magyar társadalom állócsillagai – legalábbis az emberek szerint ez a legmagasabb presztízsű állás. Általában a sok tanulást igénylő munkakörök kerülnek a rangsor elejére, miközben a szexualitással kapcsolatos munkák vannak a rangsor végén. A legtöbb pénzt a bankelnök és a politikus keresi az emberek szerint, a takarítás, utcaseprés és szórólapozás viszont kifejezetten rosszul fizet. Az elmúlt évtizedekben csökkent a presztízsük az újságíróknak, tanároknak és a politikusoknak.

2016-ban Magyarországon alegmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor. A harmadik és a negyedik helyen a sebész, illetve a gyermekorvos állt – derült ki a Mikrocenzus friss kiadványából.
A legmagasabb presztízsű foglalkozások között találtuk ugyanakkor az oktatással (egyetemi rektor 2., egyetemi oktató 5.), a bankszektorral (bankelnök 6.) és az igazságüggyel (főügyész 7., bíró 8.) kapcsolatos szakmákat is.

– foglalta össze a KSH kutatása.

A középső harmadba a szaktudást igénylő, a legalacsonyabb presztízsű foglalkozások közé pedig a szaktudást nem igénylő, vagy a társadalom erkölcsi értékítélete alapján lenézett foglalkozások kerültek.

A legalacsonyabb presztízsű foglalkozások között elsősorban a szexualitáshoz köthető szakmák szerepeltek, továbbá a képzettséget nem igénylő (segédmunkás), és az utcán végzett (szórólaposztó, utcaseprő) foglalkozások. A legalacsonyabb presztízsűként értékelt foglalkozás az utcai prostituált volt, ennél egy kicsit magasabb presztízsű az utcaseprő, a sztriptíztáncosnő és a pornószínész.

Mivel lehet keresni a legtöbbet?

Ami a keresetet illeti, a legelső helyen a bankelnök állt, ám a másodiktól az ötödik helyig kizárólag politikai foglalkozás került: sorrendben az EU-parlamenti képviselő, a parlamenti képviselő, az államtitkár illetve a politikus. Előkelő pontszámot kaptak még az olyan, magas beosztású vagy tulajdonosi pozíciókhoz köthető szakmák, mint a gyárigazgatóé vagy a szállodatulajdonosé, ezek jobbára az üzleti vagy piaci szektorhoz köthető hivatások. Az általános presztízs megítélésekor bemutatott szektorok közül az egészségügy a kereseti szempontot figyelembe véve egyetlen foglalkozással képviseltette magát ebben a csoportban.

A legmagasabb keresetet biztosító szakmák közé az egészségügyi foglalkozások közül egyedül a plasztikai sebész került. Ez a szakma az egészségügy leginkább privilegizált helyzetben lévő ágához köthető, egyben a leginkább privatizált, így a hagyományos egészségügyi ellátástól távol eső szegmense, nem viseli magán az egészségügyi foglalkozások alacsony kereseti stigmáját. Ehhez hasonló az elsősorban a magánszektorban praktizáló nőgyógyász foglalkozása, ami a kereset szerinti presztízsrangsorban a 11. helyre került

Az a nyolc foglalkozás, amellyel az emberek szerint a legkevesebbet lehetett keresni, kivétel nélkül a képzettséget nem igénylő foglalkozások közül került ki. Ezen foglalkozások mindegyike vagy takarítással kapcsolatos, vagy valamely tevékenység kisegítő-kiegészítő foglalkozása, például az elkészült áruk rakodásához vagy becsomagolásához kapcsolódott.

Az emberek megítélése szerint a legkevesebbet utcaseprőként lehetett keresni, hasonlóan rosszul fizetett a szórólaposztó, a takarító és a konyhai kisegítő munka. A társadalom megítélése szerint kifejezetten rosszul kerestek a gondozói szakmában dolgozók (bölcsődei gondozó, 153.), a szociális gondozók (146.) és a kórházi ápolók (145.), de hasonlóan alacsony kereseti presztízsűek voltak a különböző ellenőri szakmák képviselői is, így a parkolóellenőrök (160.) vagy a jegyellenőrök (157.) is.

Ugyanakkor az általános foglalkozási presztízssorrend szerint alacsonyan értékelt foglalkozások egy része kereseti szempontból kifejezetten magas pontszámot kapott.

A szexualitással kapcsolatos általános presztízsértéküket tekintve alacsonyan pozícionált foglalkozások a kereseti megítélés szerint ugyancsak a legmagasabb jövedelmű foglalkozások köré.

Na jó, de melyik munka a leghasznosabb?

A nyolc társadalmilag leghasznosabbnak tartott foglalkozás közül hét egészségüggyel kapcsolatos, azaz jól látható, hogy a társadalmilag leginkább hasznosnak ítélt hivatások a betegség meggyógyítására, illetve az emberélet megóvására irányuló foglalkozások voltak. Társadalmi hasznosságát tekintve a legmagasabb presztízsű foglalkozások közül első helyen a sebész szerepelt, ezt követte a körzeti orvos, a gyermekorvos, a mentős és a fogorvos, a hetedik-nyolcadik helyen a gyógyszerész és a bőrgyógyász állt. Az egyetlen foglalkozás, ami bekerült a leghasznosabb foglalkozások közé és nem az egészségügyhöz kapcsolódik, a tűzoltóé, amely szintén az emberi élet és az emberi környezet megóvásához kapcsolható.

A társadalom számára legkevésbé hasznosnak tartott foglalkozások között a társadalom számára károsnak ítélt, a deviancia perifériáján mozgó szakmák álltak. A legutolsó helyen a drogkereskedő állt, ezt követték a szexualitással kapcsolatos tevékenységet folytatók és a szórólaposztók. Társadalmi hasznosságát tekintve a futballista a legutolsó helyek egyikére szorult, noha ez a foglalkozás általános presztízsét tekintve a második harmadban (102. hely), kereseti lehetőségeit tekintve az első harmadban (19. hely) szerepelt.

És kinek van a legtöbb hatalma?

A társadalom megítélése szerint a nyolc legnagyobb hatalommal járó foglalkozás közül az első négy politikával és államigazgatással kapcsolatos munka volt. Az emberek szerint a legnagyobb hatalommal az EU-parlamenti képviselő bírt, ezt követte a politikus, az országgyűlési képviselő és az államtitkár. Ezeket a pénzüggyel, rendészettel és igazságszolgáltatással kapcsolatos vezető foglalkozások követték, ötödik helyre került a bankelnök, hatodikra a bíró, hetedikre a rendőrfőkapitány, majd ismét politikával és államigazgatással kapcsolatos foglalkozások szerepeltek a rangsorban. A nyolc foglalkozás képviselője közül az egyetlen, amely nem az államtól kapja a felhatalma zását, a bankelnök volt. Mindez arra enged következtetni, hogy az emberek megítélése szerint a hatalom szorosan összefonódik az állam fogalmával.

Az a nyolc foglalkozás, amelyeknek a legkevesebb hatalmat tulajdonítottak az emberek, nagyrészt megegyezett a tulajdon alapján a legkevesebb presztízzsel és keresettel rendelkező, képzettséget nem igénylő, utcán végzett vagy kisegítő foglalkozásokkal.

Nem csak a kórházak urai

Érdekes megfigyelni, hogy az egyes munkakörök presztízse miként alakul időben. Az elmúlt évtizedek változásait az alábbi táblázat foglalja össze:

• Az elmúlt évtizedek állócsillagai a kórházigazgatók.
• Az egészségügyi, orvosi szakmák jól tartják pozíciójukat.
• Az újságírók, tanárok, és a politikusok lecsúsztak.
• A gyárigazgatóknak leáldozott, de a bankárok a csúcsra törtek.

A KSH így foglalja össze a folyamatokat:

A „klasszikus” hatalommal járó foglalkozások teljesen hiányoznak a legmagasabb presztízsű szakmák közül: sem a tanácselnöknek, sem a párttitkárnak megfelelő jelenlegi politikai pozíciók nem kerültek be a rangsor elejére.

A 2016-os foglalkozási presztízssorrend szerint a legmagasabb megbecsültséget magáénak mondható tanári foglalkozás a középiskolai magyartanáré volt, amely ekkor a 35. helyen szerepelt a presztízsrangsorban. Más tanári foglalkozások, így a magánnyelvtanár és az általános iskolai tanító a 48-49. helyen szerepelt.

A korábban magas presztízsű újságírói szakma jelenleg a 75. a presztízsrangsorban, kereseti viszonyait és divatosságát tekintve ugyancsak háttérbe szorult, egyedül a tudás és a hatalom dimenziójában kapott az újságíró magasabb presztízs pontszámot (a hatalmat tekintve a 47., a szakma megszerzéséhez szükséges tanulás/tudás mennyiségét tekintve a 61. helyen szerepelt).

A társadalmi értékrend megváltozását mutatja az is, hogy kikerült a leginkább megbecsült foglalkozások közül a papi hivatás, amelynek sem kereseti lehetőségeit, sem társadalmi hasznosságát nem értékelik az emberek magasra, egyedül hatalmi és tudás dimenzióban kapott magasabb pontszámot (2016-ban a papi hivatás a 65. helyre szorult az általános foglalkozási presztízsrangsorban).