Hallgat a qrmány, kudarcba fulladt a tárgyalás: 15 ezret emelnének a minimálbéren
Budapest — Nem sikerült megállapodniuk a munkáltatói érdekképviseleteknek és a szakszervezeteknek a január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, így feltehetően a kormány határoz majd az emelésről – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.
Miközben a 24.hu értesülései szerint például a Mercedesnél fokozatos, 35 százalékos béremelés lesz, addig a munkáltatói érdekképviseletek és a magasabb fizetésért harcoló szakszervezetek ülése kudarcba fulladt: a munkaadók 8-8 százalékos emelést javasoltak két évre, a szakszervezetek ezt nem fogadták el.
Kordás László szerint csak két számjegyű béremelés jöhet szóba, ezért javasolták a jövő évi minimálbér 13 és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését, ami nagyjából 15 ezer forinttal toldaná meg a minimumfizetéseket. Nem csoda, hogy ragaszkodnak ehhez, hiszen a minimálbér jelenleg bruttó 138 ezer, a bérminimum 180 500 forint. – Ez jelentősen elmarad a hozzánk hasonló fejlettségű országokétól – kezdte az elnök, aki szerint a kormány passzív volt a tárgyalásokon, holott akár pont is kerülhetett volna a vita végére.
A szakszervezetek egyebek között javasolták a többlépcsős bérfelzárkóztatást, ami azt jelentené, hogy először az alacsony keresetűeknél csökkenne a jövedelemadó, majd később a többi munkavállalónál is. Így a cégek sem szakadnának meg a kifizetésektől.
A munkaadók szerint ugyanakkor az elmúlt két évben a garantált bérminimum majdnem 40 százalékkal nőtt, ha ezt újabb 10 százalék követi, akkor a 200 ezret meghaladó összeg és a megemelt minimálbér kifizetése is nagy gondot okoz a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak.
– Egy jól gépesített cégnél ez nem probléma, de számos magyar vállalkozásnak hiányos a technikai háttere, vagyis több emberrel dolgoznak. Ezek a cégek nem tudják megadni a magasabb összeget, ezért vagy tönkremennek, vagy kevesebb óraszámban foglalkoztatják az embereket – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, majd hozzátette: az emelés leginkább a szolgáltatói, építőipari és élelmiszeripari szektort érintené rosszul, legkevésbé az autó- és elektronikai ipart. (blikk)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: „…Az ábra a környező országok minimális béreit mutatja. Ezt kellene beérni …”
– A 15 ezres „emeléssel” némelyiket meg is közelítjük! Némelyiket be is előzzük. (Igaz, a versenytársak még nem döntöttek!) A labancokat meg…
De aggodalomra semmi ok! Döbrögi tegnap a heti rádiós szeánszán bejelentette: igencsak ütésálló a döbrögisztáni gazdaság.
Ami részben igaz is. Csattog a melósok hátán a rabszolgakorbács, és jajszó nem hallik.
Realista szerint:
2018-12-08 – 08:47
„Szerintem az is baj, hogy külön veszi a garantált bérminimumot, ami tulajdonképpen a minimálbér hiszen azt kell adni, de ott van külön a minimálbér aminek így nem lenne nagy jelentősége, hiszen a garantáltat kapják…”
Ez így nem igaz. Különbséget kell tudni tenni a kétféle minimálbér között.
„A garantált bérminimum a jogalkotói szándék szerint az olyan munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak jár, amely tevékenység végzéséhez az alapfokú képzettséget érdemben meghaladó, az országos képzési rendszerben beazonosítható, legalább középfokú képesítés szükséges.”
forrás: https://jogaszvilag.hu/cegvilag/a-garantalt-berminimumrol/
Egyébként ez a minimálbér-kérdés kétélű dolog, és már a mostani értékeivel is túl van feszítve. Azért, mert Mo. minimum kétfelé van szakadva. Vannak a multik, akik a világpiacra termelnek, és azért vannak itt, hogy az alacsony munkabérekkel )is) csökkentsék a költségeiket. (A termékelőállítás területén Kína diktál, ahol nagyon alacsonyak az előállítási költségek.) Ők vagy kitudják, kiakarják fizetni a magasabb minimálbéreket, vagy nem. Emellett ott van Mo. gazdaságának másik fele, akik a magyar társadalom igényeit szeretnék kielégíteni, a nemzetközi szinten alacsony jövedelmi, fizetőképességi szint mellett, akiknek már a mai minimálbérek és azok közterhei is kitermelhetetlenek (ha mindent leszámláznak, mindent leírnak).
Van egy harmadik, egyre bővülő területe is a magyar gazdaságnak, ez a megélhetési feketegazdaság, ami ha nem lenne, megállna az élet. Ezt a politika is tudja, és ezért nem hoz meg olyan, egyébként globálisan szükséges döntéseket, amelyek indokoltak lennének, de megölnék a „szociális feketegazdaságot”. Ez a terület egyébként jelentősen csökkenti a fentebb másodikként említett gazdasági oldal esélyeit.
Röviden ennyit a minimálbérről, illetve a garantált bérminimumról.
Esetleg még annyit, hogy a fideszre mindig is az volt a jellemző, hogy a minimálbér emelésével (és ebből következően a járulékok emelkedésével) rögtön a kormányra kerülésükkor megsuhintották a magyar gazdaság szereplőit. Elvileg ugyan a multikat is, de azokat kompenzálja állami támogatásokkal…