Tömegével lépnek le külföldre a magyarok: a kor, végzettség nem számít
Egyre több magyar próbál szerencsét külföldön: a magasabb fizetések mellett csábító az is, hogy sok munkakörnél a végzettség nem feltétel, a munkatapsztalat az, ami számít. Külföldön ráadásul az 50 évnél idősebb munkavállalók is könnyen el tudnak helyezkedni, míg egy kutatás szerint Magyarországon a 45 év felettiek nehezen találnak munkát.
Hogy pontosan hány magyar dolgozik külföldön, nem lehet tudni. A Portfolio becslése szerint jelenleg 600 ezernél is több magyar élhet jelenleg az Európai Unióban, ugyanakkor augusztusi cikkükben megjegyzik, azok, akik illegálisan dolgoznak külföldön, semmilyen hivatalos statisztikában nem jelennek meg, és arról sincs pontos adat, hányan ingáznak. Márpedig sokan vannak, akik valamely környező országban vállalnak állást, miközben Magyarországon élnek.
Az Eurostat adatai szerint egyébként 2017-ben a magyar munkaképes lakosság (a 20-64 éves korcsoport) kicsit több mint 5 százaléka, 339,3 ezer ember dolgozott egy másik uniós tagállamban.
„Idén már 500-nál is többen vállaltak munkát a cégünkön keresztül, ebből pedig, közel 300-an az Egyesült Királyságba mentek, 75-80 ügyfelünk ment Hollandiába, illetve ugyanennyien Németországba. Kb. 50 ember helyezkedett el Ausztriában, valamint összesen egy tucatnyi ügyfelünk Svájcban és Máltán találta meg a számítását
– mondta a Pénzcentrumnak Tóth Bernadett, az Euwork nemzetközi állásközvetítéssel foglalkozó cég munkatársa. Hozzátette, idén áprilisban, a választások után, többszörösére nőtt az oldaluk látogatottsága…”
Az Euworknél egyébként azt tapasztalják, hogy a szaktudást nem igénylő munkákra jelentkeznek a legtöbben, amihez elég a társalgási szintű nyelvtudás.
A legkeresettebb a raktári munka és a vendéglátásban is sokan helyezkednek el.
Az 50 felettieknek is szabad a pálya
Hiába óriási Magyarországon a munkaerőhiány, a 45 év feletti munkavállalók nehezen találnak munkát. A Restart-up kutatása szerint a magyar cégek sorra utasítják el a 45 év felettieket, akik általában a sokadik állásinterjú után sem kapnak munkát. Felsőfokú végzettségű, nyelveket beszélő, aktív álláskeresőkről van szó, akiknek a fele a kutatáskor már több mint 25 helyen próbálkozott, több mint negyede pedig 50 helyre is beadta életrajzát – mégsem járt sikerrel. Külföldön viszont nem számít a kor, legalábbis a Pénzcentrum által megkérdezett két állásközvetítő cég erről számolt be.
Az Euworktől megtudtuk, a legtöbb elhelyezett munkavállalójuk a 25-35 közötti korosztályba tartozik, ugyanakkor ők azt tapasztalják, hogy egyre több az 50 év feletti jelentkező is, akik szintén könnyen el tudnak helyezkedni. – írja a pénzcentrum.hu
Özönleni kezdtek a külföldi munkavállalók Döbrögisztánba
Egyre nagyobb gond a munkaerőhiány, na de ennyire?!
Meglepő adatra bukkanhatunk a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal legfrissebb, szeptember végi állapotra vonaktozó statisztikájában. Idén a harmadik negyedév végéig ugyanis 150 százalékkal több külföldi érkezett Magyarországra munkavállalás céljából, mint egy évvel ezelőtt. Míg tavaly a tartózkodási engedélyért folyamodók harmada érkezett munkavállalási, jövedelemszerzési céllal Magyarországra, idén ez már az érkezők több mint felére igaz volt.
Szeptember végéig összesen 83 611-en folyamodtak valamilyen céllal tartózkodási engedélyért a hivatalnál, míg 2017 azonos időszakában ez a szám 61 588 volt.
Fotó: MTIA tartózkodási célokat tekintve szinte minden kategóriában szignifikáns növekedés figyelhető meg, a legnagyobb mértékben azonban azok száma emelkedett, akik munkavállalási, jövedelemszerzési céllal akartak hazánkban tartózkodni.
2018 szeptember végén számuk 44 617 volt szemben az egy évvel ezelőtti 17 945-tel, vagyis hirtelen 148 százalékkal több külföldi akart nálunk dolgozni.
A látványos növekedés fő kiváltója a fokozódó hazai munkaerőhiány, melynek enyhítésére a kormány is külön programot indított. Ennek célja az volt, hogy ukrán munkavállalókkal töltsék fel az üres állásokat a hiányszakmákban. A közel félmilliárd forintba kerülő program keretén belül több mint 5000 ukrán helyezkedhetett el. Emellett a cégek önmaguktól is elkezdtek a szomszédos országok munkaerőpiacán nézelődni, erre jó példa lehet a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ, mely főként Romániában aktív munkaerő-közvetítő segítségével próbálja a hiányzó buszsofőröket „megtalálni”.
Arányaiban a második legnagyobb növekedés azok körében volt, akik tanulási célzattal kértek tartózkodási engedélyt, a szeptember végére közölt 23 914 fő 55 százalékkal több az egy évvel korábbinál. 48 százalékkal nőtt azok aránya, akik a család miatt érkeztek (5948-an), hivatalos szándékkal (jelentsen ez bármit is) 2300-an igényeltek tartózkodási engedélyt, 38 százalékkal többen, az egyéb célból érkezők száma pedig mindössze 13 százalékkal nőtt 5244-re.
Érdemes amúgy még egy évvel visszább is tekinteni, hiszen
2016-ban szeptember végéig 40 623-an kértek tartózkodási engedélyt valamilyen céllal, vagyis két év leforgása alatt több mint a duplájára nőtt a számuk. Munkavállalási céllal akkor 10 301-en érkeztek, vagyis a mostani létszám negyede.
2018 szeptember végéig egyébként összesen 69 848 tartózkodási engedélyt adott ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, ez közel 10 ezerrel több az egy évvel korábbinál.
A friss adatsorokból az is kiderült, hogy 1723 menekültstátusszal és 1939 oltalmazotti státusszal rendelkező embernek volt magyar személyi igazolványa, vagyis összesen 3662 személynek.
Egy évvel ezelőtt 3375-en rendelkeztek magyar személyivel – igaz, azt érdemes kiemelni, hogy ezek az első félév végére vonatkozó adatok. – olvashatjuk az mfor.hu cikkében.
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Mindezekből viszont az világlik ki, hogy kezd Döbrögisztánban fölpörögni a qrmányzati emberkereskedelem. Csupáncsak a körülményeket kell megteremteni hozzá.
Döbrögiék rabszolgatörvényt alkotnak, a magyarok elmenekülnek!
Az EU – NATO háborúkat provokál, ahonnan az elmenekülők kitöltik az elüldözöttek helyét!
A RENDSZER MŰKÖDIK! TERMELI A PROFITOT KITALÁLÓINAK ÉS MŰKÖDTETŐINEK!