Ezzel az indokkal seperte le a horda a nyugdíjminimum emelését
Mégcsak tárgysorozatba sem vették az öregségi nyugdíjminimum emelésére vonatkozó törvényjavaslatot. A Fidesz egészen egyszerű – már-már a pökhendiség határát súroló – indokkal seperte le az asztalról az ötletet.
Hohn Krisztina, LMP-s képviselő nyújtott be egy törvénymódosító javaslatot, melynek célja az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintról 50 ezerre történő emelése lett volna. Ezzel 71 ezer olyan nyugdíjason biztosan segíthettek volna a képviselő szerint, akiknek a járandósága nem éri el az 50 ezer forintot, arról a több százezer érintettről nem is beszélve, akik a 28 500 forinthoz kötött juttatásban részesülnek, mint például a GYES, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy az anyasági támogatás.
A módosítás október 9-én került az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága elé, mely végül 5 igen és 9 nem szavazattal elvetette az LMP-s képviselő javaslatának tárgysorozatba vételét. A szavazás előtt azonban kiderült, mi is volt a Fidesz indoka arra, hogy mégcsak a tárgyalás lehetőségét is elvetette.
A fideszes Kovács Sándor az előterjesztő jobbikos képviselő, Pintér Tamás felvezetésére adott reakciójában megjegyezte: az ő adatai szerint mindössze 90 érintett személy van, aki az öregségi nyugdíjminimumot kapja (Pintér Tamásnak ezzel szemben 5000 érintettről van tudomása), és 16-18 szociálisjuttatás-alapot határoz meg ez az összeg.
Fotó: PixabayUgyanakkor részben egyetértett Pintér felvetésével, miszerint a szegény embereket segíteni kell, az viszont
“nem biztos, hogy a szegény emberek segítését csak a nyugdíjreformon keresztül lehet megtenni, hiszen van szociális ellátórendszere az országnak, és azon hátrányos helyzetű emberek kapcsán az önkormányzatok közvetlenül állami segítséggel kiegészíthetik azokat a jogosultságokat, amelyeket egyébként a biztosításból fakadó nyugdíjellátási alapok képeznek”.
A fideszes képviselő úgy véli:
“nagyon kevés pénzből élnek a nyugdíjasok, de ezek a nyugdíjasok a biztosítási jogviszonyba nagyon keveset fizettek be, nagyon keveset dolgoztak”.
Vagyis ezzel Rétvári Bence írásbeli válaszában is foglaltakhoz hasonlóan a nyugdíjrendszer arányosságára kívánt utalni a képviselő. Kovács azért hozzátette: ezeket az alacsony nyugdíjakat a szociális rendszer, akár az ellátórendszer, a természetbeli vagy a pénzbeli juttatások ki tudják egészíteni.
Ehhez kapcsolódóan Selmeczi Gabriella a nyugdíjasok erősödő egzisztenciális helyzetére tért ki és kihangsúlyozta a kormány őket érintő eddigi lépéseit. Selmeczi a Nők40 program, valamint a rezsicsökkentésen túl a konkrét emeléseket is összegezte. Szerinte ha
“2010 után beleszámoljuk a nyugdíjemeléseket, a nyugdíjprémiumot és az Erzsébet-utalványokat, akkor 2,7 millió ember, nyugdíjas életszínvonalát tudtuk emelni szám szerint plusz 129 milliárd forinttal”.
Röviden összefoglalva tehát a fideszes képviselők szerint a nyugdíjrendszer arányos, probléma nincs vele, hiszen az állam egyéb csatornákon keresztül támogatja a leginkább rászorultakat. Csak emiatt nem szükség az évek óta bebetonozott nyugdíjminimum emelésére. És bár az erre támaszkodó egyéb szociális juttatások miatt indokolt lehetne a nyugdíjminimum emelése, ahhoz pontról pontra végig kellene venni az egyéb ellátásokat, a lehetőségeket, és azt, hogy ennek milyen költségvetési vonzata lenne. Ezekről viszont konkrétan nem szólt az előterjesztés, így nem is volt mit tárgyalni. (mfor)
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: “…2,7 millió ember, nyugdíjas életszínvonalát tudtuk emelni szám szerint plusz 129 milliárd forinttal…” – pöszögi Selmeczi Pöszike. Arról bölcsen hallgatva, hogy 3500 MILLIÁRD (!) MANYUP PÉNZT EGYSZERŰEN “ELVÉDTEK”!
“…”nagyon kevés pénzből élnek a nyugdíjasok, de ezek a nyugdíjasok a biztosítási jogviszonyba nagyon keveset fizettek be, nagyon keveset dolgoztak…” – nyilatkozta a hordapotentát. Ő AZ:
ORDAS HAZUGSÁGA PEDIG: “…NAGYON KEVESET DOLGOZTAK…”
Értjük ugye? EGY MOSTANI NYUGDÍJAS KEVESET DOLGOZOTT! “Ő” szerinte!
Ajánljuk (nem) b. személyét a köz, kiváltképpen pedig az érintettek figyelmébe.
Az ‘ igazság ‘ az, hogy a nyugdíj nem szociális segély, az a munkában eltöltött idő, és az ott keresett jövedelem alapján befizetett járulék alapján kerül meghatározásra, általánosan.
Az is igazság, hogy a minimális nyugdíj – az kapja aki nyugdíjra jogosult, de tényleges munkaviszony alapján ( fent részletezettek szerint ) nem volt érdemes befizetése, jövedelme – több tényleges kifizetésnél mint alaptényező szerepel, így szerteágazó következménye van emelésének, csökkentésének.
A minimális nyugdíjból élők egyéni elbírálás alapján szociális támogatással kell életük megfelelő szintjét biztosítani egy jogállamban, szerintem IS !
Pontosan!
A nyugdij munkavalaloi járulékot megkell emelni.
A nyugdijat mekell szüntetni.
Gyakorlati kivitelezés:
70 évre kell emelni a nyugdijkorhatárt
Az egéségügyi ellátást 60 év felett minimalizálni.
Az igy felhalmozopdott nyugdijjárulékot zsebreteni a bentfenteseknek.
Egyetértek “relativ”-val. Azzal egészíteném ki,hogy a Gyes összege megegyezik a minimál nyugdíjjal, és a kormány – kimondatlanul – a Gyes elértéktelenítésével kívánja megfogni a felelőtlen gyerekvállalást.
( gyengébbeknek: cigány szaporítást ). A minimál nyugdíjhoz kb. 16-18 egyéb szociális juttatás kapcsolódik, a minimál nyugdíj emelésével azok is automatikusan emelkednek.
Akinek nincs meg a normál nyugdíjhoz szükséges 20 éve, azok bizony sok esetben még a kevés minimál nyugdíjjal is többet kapnak – mert egyébként nem járna semmi !!!!!
+1
“Egyetértek “relativ”-val. Azzal egészíteném ki,hogy a Gyes összege megegyezik a minimál nyugdíjjal, és a kormány – kimondatlanul – a Gyes elértéktelenítésével kívánja megfogni a felelőtlen gyerekvállalást.
( gyengébbeknek: cigány szaporítást ). ”
Olvastad az embercsempész körlevelét ? “nemzeti konzultáció “
aki pesten sétál az észreveszi, hogy a meglévő migráns tízezrek mellé mostanában egyre több fekete bőrű kerül. Ezek nem a balkáni úton jöhettek, hanem olaszo. adja át nekünk.
Orbán becsap minket, mert titokban átvesz az olaszoktól migránsokat.
petymeg
nálunk a titkos szolgálatok nem kábítószert (mint a CIA ) csempész, hanem embereket, bűnbandák felhasználásával.
“petymeg
nálunk a titkos szolgálatok nem kábítószert (mint a CIA ) csempész, hanem embereket, bűnbandák felhasználásával.”
A kábszerért se tenném tűzbe a kezem !
Azt mondják hogy arányos a nyugdíjrendszer ? szerintem ez az állítás minimum sántít.
Miért ? Mert nem mindegy hogy a társadalmi termelés melyik szektorában dolgozókról
van szó. Az új értéket termelő szektorokban a termelékenységi mutató növekedése biz-
tosítja a megtermelt nyugdíj alapot. Az improduktív területeken, nincs új érték termelés,
így a nyugdíj alapot az előző szektorban dolgozók termelik meg, vagy az állami költség-
vetés hitelből finanszírozza a különbözetet. A mai kapitalista rendszerben , fordítva
ültettek a lóra! Az improduktív területeken: milliós havi jövedelmeket osztogat magának
az uralkodó réteg , a termelő szférákban pedig – álságosan – a reáljövedelem emelkedést
a termelékenységi ( profitráta) mutató növekedéséhez köti. Ezért nincs valóságos közte-
herviselés !! Ezért ” morog magában” a munkás és paraszt “gyerek” .. hogy én tartom el
őket, mégis ők keresnek többet, sőt ők kapnak kiugróan magas állami nyugdíjakat ?!!
Ehhez még hozzá tartozik a rendszer lényege: a létbizonytalanság forrása a munka-
nélküliség réme is . Az elmúlt 29 évben a termelő szférákban dolgozók közül vajon hány
százalékuknak volt teljes munkaidős és az ehhez tartozó minimálbéren bejelentett jöve-
delme ?! Tapasztalataim szerint max. 40 %-nak. A többiek “zsebbe kapták” a kiegészítő
munkabért, vagy még azt sem pl. a körbetartozási csődök miatt ?! Ilyen gazdasági -társa-
dalmi tapasztalatot nem szereztek az ” állami alkalmazottak”.
A szocializmusban, aki egészséges volt és akart dolgozni annak megvoltak a ledolgo-
zott 40-45 évei. De vajon elmondható ez a mai rendszerre ? Nem! A mostani 45-50 éve-
sek között nagyon sokan vannak, akiknek esélyük sincs a 40 éves munkaviszonyra !!!
A fentiek alapján szoktam javasolni a nyugdíjak nivellálását, vagyis a ledolgozott
évektől függően pl. 100 eft/hó ( a mindenkori létminimum szintje) s maximum 200eft/hó.
Megjegyzem, mindig kritikával írok a mai SZÉLSŐSÉGES JÖVEDELEM KÜLÖNBSÉGEKRŐL
is mert a társadalmi termelés nem ismer EMBER ÉS EMBER KÖZÖTT ennyire irracioná-
lis különbségeket. ( minden termelő-dolgozó ember egy csavar a jól működő gépezetben.)
hábé szerint:
2018-11-19 – 17:56
5*
relatív szerint:
2018-11-19 – 12:26
“Az ‘ igazság ‘ az, hogy a nyugdíj nem szociális segély…”
Pont ez a baj, hogy a nyugdíj, az nem szociális segély. A mai Mo-on annak kellene lennie, a múltban befizetett járulékoktól részben függetlenül. Azért, mert az elmúlt évtizedek gazdasági életének kaotikus volta miatt az alacsony keresetűek, kényszerből minimálbéren bejelentettek esetében, méltánytalan a jövedelmekre és az ezek után befizetett járulékokra hivatkozni. Példák: Borravalós szakmák, ahol a hivatalos jövedelmet a borravalóra hivatkozva tartották alacsony szinten. Minimálbérre bejelentettek esetén, ha a munkaadók nem így tettek volna, ezek a munkahelyek nem is léteztek volna, mert gazdaságilag nem volt egyébként realitásuk. Jelentős munkanélküliség, a ’90-es évek elején tömegesen bezáró gyárak, üzemek stb.
A magas keresetek után járó nyugdíjak többsége sem jogos, mert a nyugdíjakat a bejelentett jövedelmek, és nem az ezek után ténylegesen befizetett járulékok alapján állapították meg. Ugyanis az csak egy dolog, hogy mekkora a bejelentett jövedelem, a lényeg az, hogy ezután befizették-e a járulékokat? Pl. a folyamatosan állami konszolidációra szoruló kórházakban, az állami tőkeemelésre szoruló bankoknál, vagy a gazdaságtalan működés miatt folyamatos közpénz támogatásra szoruló állami vállalatoknál kapott, és bejelentett magas jövedelmek után ténylegesen nem voltak pozitívak a befizetett járulékösszegek, illetve az állammal szemben, és más irányokban is, jelentős fizetési deficitet halmoztak fel, amelyeket az állam nyelt le, illetve az egyéb irányokban az állam teljesített. Viszont ezek után a magas bejelentett keresetek után ma magas nyugdíjakat vesznek fel. Adó- és járulékhangsúlyos szempontból, az ezek után a magas, de le nem “járulékolt” jövedelmek után kapott magas nyugdíjak esetében mindenképpen aggályos a nyugdíjat jogos “munkajövedelemnek” nevezni…
A tisztánlátás végett – eloszlatásképpen azokat a városi legendákat, melyek a nyugdíjakra szájról-szájra haladva egyre bővülve fals meghatározást jelentenek – a becsületes munka után járó ( ennek mértékét a munkát igénybevevő fél határozza meg ), törvényileg meghatározott járulékot lerovó, és a munkavégzésben ( nem az összes jövedelem, csak a járulékalap ) eltöltött idő alapján, mintegy megköszönve életének jelzett részét büszkén jutalmazzák a nyugdíjjal.
Ilyen értelemben a nyugdíj igenis ‘ munkajövedelem ‘, melynek mértéke a korábbi munkássága révén létrehozott GDP személyes hozzájárulásaként jelenik meg, személyenként eltérően – minthogy a munka során IS ez valósult meg !
Nem kell összekeverni más állami ellátással, mert azok más indokból, és a szükségletnek megfelelően ( egy szociálisan érzékeny rendszerben ) alakulhatnak !
trelatív szerint:
2018-11-20 – 20:02
Azzal semmi gondom sincs, hogy ha a ma kapott nyugdíj alapja, az aktív korban a munkabér után rendesen befizetett járulék. Azzal van bajom, hogy olyan munkabérek alapján kapnak nagyon sokan relatíve magas nyugdíjat, amelyek után nem fizettek járulékot. Én ezekhez sorolnám az aktív korukban állami alkalmazottakat is (nincsenek kevesen…), mert az ő esetükben az állam csak egyik zsebéből a másikba tette a pénzt. Helyesebben csak egyik számláról átírta a másikra. A járulékok lényege az állam szempontjából, hogy azok bevételt jelentenek az államkasszának. Az állami alkalmazottak járulékai, még, ha be is könyvelték azokat, nem jelentettek tényleges bevételt az államnak, míg a nekik kifizetett nyugdíjak konkrét kiadásokat jelentenek. Olyan kiadásokat, amelyeknek nem voltak korábban bevételalapjai.
Továbbra is fenntartom azt a véleményem, hogy a nyugdíjakat át kellene minősíteni munkaalapú jövedelemről szociális jövedelemmé (és eszerint kellene is azokat kezelni). Azért, mert gyakorlatilag a fent leírt állami alkalmazottak, és a járulékokat be nem fizetők esetén most is így működik, másrészt a nyugdíjnak elméletileg is a nyugodt, öregkori megélhetést kellene biztosítania, nem pedig a további munka nélküli gazdagodást.
Érvelésemre gyakran kapom azt a választ, hogy a munkavállalók nem tehetnek arról, hogy a munkaadójuk nem fizette be utánuk a levont és céges járulékokat. Ez igaz, hogy nem tehetnek róla, de mindentől függetlenül a nyugdíjuk befizetési alapja így, vagy úgy, de nem létezik. Ha a kisnyugdíjasnak lehet azt mondani, hogy “azért kevés a nyugdíjad, mert életed során kevés járulékot fizettél”, akkor a nagy-nyugdíjasnak is lehet, és kellene is mondani!
Ha a nyugdíj szociális juttatás lenne (akár lehetne pl. szolgálati idő függő is), akkor lényegesen kevesebb feszültséget hordozna a rendszer, és lényegesen többen élhetnének emberhez méltóbb életet öregkorukban…
Szerintem.
A becsületes munkának a nyugdíj szempontjából, az égvilágon semmi jelentősége sincs. Becstelen munka után is lehet fizetni járulékot, vagy éppen becsületes után sem.
“…mert az ő esetükben az állam csak egyik zsebéből a másikba tette a pénzt”
Egészen pontosan a költségvetésből fizette a béreket is és a járulékokat is a bérek után.
A költségvetésbe pedig különböző más adók formájában került a pénz.
Ne aggódj, a nyugdíj és más járulék megvolt fizetve az állami vállalatoknál.
Voltak olyan cégek, amelyek bejelentett alkalmazottak után nem fizettek járulékot viszont ezt csak egy-két hónapig tehették, mert az APEH vizsgálatot és eljárást indított ellenük. Ami a legjellemzőbb stikli volt az az, amikor feketén alkalmazta a cég a munkavállalót. Viszont itt nem számíthat nyugdíjra az alkalmazott.
Sub Zero szerint:
2018-11-21 – 06:37
“Ne aggódj, a nyugdíj és más járulék megvolt fizetve az állami vállalatoknál.”
Kicsit megzavartál a “megvolt fizetve” kifejezéssel… Mert ugye, most nem a Kádár-rendszer állami vállalatairól beszélünk, hanem a mai rendszerről, és a mai állami cégekről.
A fenti állításod csak akkor igaz, ha a pénzeket pántlikázzuk. Ha nem, akkor teljesen mindegy, hogy kinek és miért a tartozás, ha az állam konszolidál. Pl: minden adó és járulékterhed ki van fizetve, de milliókkal tartozol a szállítóknak. Ha nem a szállítóknak tartoznál, akkor a járulékaid nem lennének befizetve. A lényeg, hogy az fogja elengedni, vagy kifizetni a tartozásaid, aki majd később a nyugdíjadat is fizeti.
Sub Zero szerint:
2018-11-21 – 06:37
“Voltak olyan cégek, amelyek bejelentett alkalmazottak után nem fizettek járulékot viszont ezt csak egy-két hónapig tehették, mert az APEH vizsgálatot és eljárást indított ellenük.”
Álmodj királylány…
Ha igazad lenne, akkor sokkal rövidebb lenne az APEH (NAV) adóslista, meg nem lennének olyan cégek, amelyeket azért alapítanak, hogy egy csomó adósság felhalmozása után csődbe vigyenek. A KFT azt jelenti, hogy korlátolt felelősségű, azaz csak a törzstőkéjével felel a kötelezettségeiért…
Meg Horváth Andrásnak sem lett volna zöld dossziéja…
Most a bolondját járatod velem vagy Guinness-rekordra törsz szőrszálhasogatásban?
Először azt állítottad, hogy az állami alkalmazottak után nem történik igazi járulék befizetés a nyugdíjalapba, mert az állam csak az egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt. Válaszként leírtam nagy körvonalakban, hogy hogyan működik a rendszer általánosságban. Erre jössz olyan esetekkel, ami inkább már a bűnözés kategória. Persze, volt ilyen is és ezt mindenki tudja, aki követte az elmúlt 30 év eseményeit. Pont olyan ez, mintha egy beszélgetés közben azt mondanám, hogy általában az emberek 70 évig élnek. Erre azzal jönnél, hogy ez nem igaz, mert sok esetben gyilkolnak meg embereket sokkal fiatalabb korukban és ezt a bűnügyi nyilvántartásokban is olvashatnám!
” A KFT azt jelenti, hogy korlátolt felelősségű, azaz csak a törzstőkéjével felel a kötelezettségeiért…”
Igen, ez így volt a gyakorlatban nagyon hosszú ideig. Már nem így van. Abban az esetben saját vagyonával felel az ügyvezető ha a NAV megállapítja a szándékosságot! Akkor is saját vagyonával felel, ha a KFT. még nincs 5 éves.
Ezt a szabályt a Fidesz kormányzása alatt hozták, helyesen!
Sub Zero szerint:
2018-11-22 – 06:45
“Válaszként leírtam nagy körvonalakban, hogy hogyan működik a rendszer általánosságban.”
“Egészen pontosan a költségvetésből fizette a béreket is és a járulékokat is a bérek után.”
Akkor folytassuk a kályhától:
Igen, a költségvetésből fizette, annak is a kiadási oldaláról. És hova fizette? -a költségvetés bevételi oldalára. Mi ez, ha nem az, hogy az egyik zsebéből a másikba teszi a lóvét?
Sub Zero szerint:
2018-11-22 – 06:45
“Abban az esetben saját vagyonával felel az ügyvezető ha a NAV megállapítja a szándékosságot!”
Na! -ez a nem könnyű menet…
Ugye mikor Bajnai azt mondta a liba-üggyel kapcsolatban, hogy “nem értettünk hozzá”, akkor ebben senki sem kételkedett…
És a fidesznél sincs másként, erre mérget vehetsz.
https://24.hu/belfold/2013/05/28/kosa-szerint-bajnai-is-felelos-a-hajdu-bet-csodjeert/
Mind az egyes munkáért járó jövedelmek, mind az ezek után járó nyugdíjak mértékén lehet egyéni alapon szubjektív véleménye mindenkinek. Ilyen az élet, vitatjuk a tényeket, a rágalmakat pedig elhisszük.
A munka becsületes, vagy becstelen meghatározása azonban értelmetlen, munka az munka, bármi IS bármit mond arról.
Az igazán nagy lábon élő ( a korábbi rendszerben IS ! ) művészek be nem fizetett járulékai (azt maguk nem fizették be jövedelmük szerint ! ) például az ismert alacsony – amire aztán rendesen panaszkodnak IS – nyugdíjukat eredményezte, de a munkájuk (?) hasznosságát senki sem kérdőjelezi meg !
relatív szerint:
2018-11-21 – 11:19
Mondjuk, én megkérdőjelezem…
Azt kellene megérteni, hogy a mai nyugdíjrendszer nem munkaalapú, hanem járulékalapú. Papíron, és elvileg… Kivéve a gyevi bírót…
Munkaalapú nyugdíjrendszer az “átkosban” volt, mert ott az állami tulajdon dominált.
relatív szerint:
2018-11-21 – 11:19
“A munka becsületes, vagy becstelen meghatározása azonban értelmetlen, munka az munka, bármi IS bármit mond arról.”
Szerintem ez tévedés.
Pl. manapság rengeteg olyan ember van, aki a társadalom érdekei ellen dolgozik. Ezt nem nevezném becsületes munkának… És ezeknek az embereknek is majd a társadalom fogja fizetni a nyugdíjukat. Ügyes!