A választás napja
Ma van a választás napja Pétervárott. Választás a második kúriában. Két tábor harcol: a szociáldemokraták és a kadetok. A választóknak kell eldönteniök, kire bízzák az ország sorsát.
Mit akarnak a szociáldemokraták?
Mit akarnak a kadetok?
A szociáldemokraták, mint a munkásosztály képviselői, az emberiség minden kizsákmányolás alól való felszabadítására törekednek.
A kadetok viszont, mint a liberális burzsoázia képviselői, az ember ember által való kizsákmányolására építik jövőjüket, igaz, olyan kizsákmányolásra, amelyet kissé megnyesegettek, de amely mégiscsak kizsákmányolás.
A szociáldemokraták úgy vélik, hogy az ország megújításának kérdése megoldatlan maradt, hogy azt meg kell oldani — mégpedig magának az országnak az erőfeszítéseivel.
A kadetok viszont feltételezik, hogy megújításról beszélni fölösleges, mivel „hála istennek, van alkotmányunk”. . .
A szociáldemokraták úgy vélik, hogy az ország megújulása felé vezető úton Oroszország két Oroszországra oszlott: a régi, hivatalos, és az új, jövőbeli Oroszországra.
A kadetok viszont azt hiszik, hogy miután „megajándékoztak” alkotmánnyal, a két Oroszország „ilyen szembeállítása” „többé nem lehetséges”, mert „csak egy Oroszország” van.
Ebből egy következtetés adódik: a kadetok alkotmányeszménye már megvalósult. A június 3-i helyzet keretei számukra nem kényelmetlenek.
Miljukov például 1909-ben, Londonban, egy banketton, ahol vele együtt az októbrista Gucskov és a „mérsékelt” feketeszázas Bobrinszkij „képviselte” Oroszországot, ezt mondotta:
„Önök igen különböző árnyalatú politikai meggyőződést valló embereket látnak maguk előtt, de ezek a különbségek, kiegészítve egymást, nagy eszményünket, az alkotmányos Oroszország nagy eszményét képviselik” (Lásd 1. Jefrémov „Orosz népképviselők” stb. c. könyvét. 81. old.).
Következésképpen a feketeszázas Bobrinszkij, aki a kadét Miljukovot a … „népszabadság” érdekében „kiegészíti” — ez, mint kiderül, a kadetok „nagy eszménye”.
A londoni banketton nem volt jelen a munkások egyetlen képviselője sem, a parasztok egyetlen képviselője sem, de a kadetok „nagy eszményei” úgy látszik megvannak munkások, parasztok nélkül. . .
A Bobrinszkijek, Gucskovok és Miljukovok alkotmánya a munkások képviselői nélkül, a parasztok képviselői nélkül — ezek ők, a kadetok „eszményei”!
Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy a harmadik Dumában a kadetok megszavazták: 1) a népellenes költségvetést, 2) a közvetett adókat, 3) a börtönökre stb. előirányzott tételeket?
Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy a kadetok a munkások, a parasztok és az egész demokrácia követelései ellen nyilatkoznak?
Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy a kadetok szócsövükön, Maklákovon keresztül a diákmozgalommal szemben „több erélyt, szigorúságot és kíméletlenséget” követeltek, a lénai munkások békés sztrájkját pedig „ösztönös lázadásnak” minősítették a „Récs”-ben?
Nem, ez nem a „népszabadság” pártja, hanem a „népszabadság” árulóinak pártja.
Csak ilyen emberek tudnak a nép háta mögött alkudozni a bürokráciával. A Wittével, Sztolüpinnel és Trepovval, most pedig Szazonovval folytatott „tárgyalások” korántsem véletlenek.
Csak ilyen emberek képesek a feketékkel szövetkezve megbuktatni a szociáldemokratákat a harkovi, kosztromi, jekatyerinodári, rigai választásokon.
Ilyen emberekre bízni az ország sorsát — annyi, mint gúny tárgyául odadobni az országot az ellenségnek.
Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a magukat tisztelő választók nem kötik becsületüket a kadetok sorsához.
Kapják meg ma a kadetok méltó büntetésüket az orosz nép ellen elkövetett súlyos bűneikért!
Munkásválasztók! A ti érdekeitek képviselőire, a szociáldemokratákra szavazzatok!
Választó kereskedelmi alkalmazottak! Ne szavazzatok a kadetokra, akik megvetik pihenésiek érdekeit — szavazzatok a szociáldemokratákra, érdekeitek egyetlen következetes védelmezőjére!
Lengyel választók! A szabad nemzeti fejlődés jogáért harcoltok — ne feledjétek, hogy a nemzetiségek szabadsága elképzelhetetlen az általános szabadság nélkül, a kadetok pedig elárulják a szabadságot!
Zsidó választók! A zsidók egyenjogúságáért harcoltok, de ne feledjétek el, hogy a Bobrinszkijekkel enyelgő Miljukovok és a jobboldaliakkal blokkot alkotó kadetok nem fognak az egyenjogúságra törekedni!
A népszabadság árulóira vagy védelmezőire, a kadetokra vagy a szociáldemokratákra — válasszatok, polgárok!
„Právda” („Igazság”) 152. sz.
1912. október 25.
Aláírás: K. Szt.
(idézet: – Sztálin Művei 2. kötet – című könyvből)
A pétervári munkások utasítás munkásképviselőjük számára
– írta: J. V. Sztálin –
Az orosz népnek a kilencszázötös mozgalom által támasztott követelései megoldatlanok maradtak.
A reakció és a „megújított rend” fejlődése nemcsak nem teljesítette ezeket a követeléseket, hanem — ellenkezőleg — még jobban kiélezte azokat.
A munkásoknak gyakran nincs lehetőségük nemcsak arra, hogy sztrájkoljanak — mert nincs biztosítékuk, hogy ezért nem fognak beléjük lőni; nemcsak arra, hogy szakszervezeteket alakítsanak és gyűléseket tartsanak — mert nincs biztosítékuk, hogy ezért nem tartóztatják le őket —, hanem arra sem, hogy részt vegyenek a Duma-választásokon, mivel így is, úgy is „megmagyarázzák” vagy száműzik őket: hiszen éppen a napokban „magyarázták meg” a putyíloviakat és a Névai Hajógyár munkásait!
A földesurak és a közigazgatási főnökök önkényére hagyott parasztság éhező tízmillióiról nem is szólunk. . .
Mindez a kilencszázötös követelések teljesítésének szükségessége mellett szól.
Oroszország gazdasági életének állapota, a jövő ipari válság már mutatkozó jelei és a parasztság széles rétegeinek egyre fokozódó nyomora parancsoló szükségességgé teszi a kilencszázötös feladatok megoldását.
Ezért azt gondoljuk, hogy Oroszország ma — úgy lehet — mélyebbre ható tömegmozgalmak előestéjén van, mint kilencszázötben. Erről tanúskodnak a lénai fellépések, a „megmagyarázások” elleni tiltakozó sztrájkok stb.
E mozgalmak kezdeményezője, mint kilencszázötben is, az orosz társadalom leghaladottabb osztálya, az orosz proletariátus lesz.
Szövetségese pedig csakis a sokat szenvedett parasztság lehet, amelynek létérdeke Oroszország felszabadítása.
Harc két fronton — a feudális-bürokratikus rend ellen és a régi hatalommal szövetséget kereső liberális burzsoázia ellen — ilyen formát kell öltenie a nép jövő fellépésének.
És ez a harc csak annyiban lesz győzelmes, amennyiben a munkásosztály fog fellépni a népi mozgalom élén.
De hogy a munkásosztály becsülettel teljesíthesse a népi mozgalom vezérének szerepét, ahhoz az kell, hogy fel legyen fegyverezve érdekeinek tudatával és nagy szervezettséggel.
Az adott viszonyok között a Duma szószéke éppen egyik legjobb eszköz arra, hogy a proletariátus széles tömegeit felvilágosítsuk és megszervezzük.
Éppen ezért küldjük a Dumába képviselőnket, megbízva őt és a IV. Duma egész szociáldemokrata frakcióját azzal, hogy a Duma szószékéről széles körben terjessze követeléseinket, ne pedig üres törvényhozósdit játsszon az úri Dumában.
Azt szeretnők, hogy a IV. Duma szociáldemokrata frakciója általában, és a mi képviselőnk is, magasra emelje a munkásosztály zászlaját a fekete Duma vele szemben ellenséges táborában.
Azt szeretnők, hogy a Duma szószékének magasából messzire harsogjanak a szociáldemokrata frakció tagjainak szavai a proletariátus végső céljáról, a teljes és megnyirbálatlan kilencszázötös követelésekről, az orosz munkásosztályról, mint a népi mozgalom vezéréről, a parasztságról, mint a munkásosztály legmegbízhatóbb szövetségeséről, a liberális burzsoáziáról, mint a „népszabadság” árulójáról.
Azt szeretnők, hogy a IV. Duma szociáldemokrata frakciója az említett jelszavak talaján végzett munkájában egységes és tömör legyen.
Hogy a széles tömegekkel való állandó érintkezésből merítse erejét.
Hogy lépést tartson Oroszország munkásosztályának politikai szervezetével.
Külön röplapként jelent meg
1912 októberének első felében.
(idézet: – Sztálin Művei 2. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!