Nagyjából 2 millió 400 ezer választásra jogosult magyar nem vett részt a legutóbbi parlamenti választáson. A hatalmas tömeget 2013 után másodszor is megvizsgálta a Policy Solutions elemző és tanácsadó intézet a német baloldali kötődésű Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával. A két értékelés nagyjából azonos eredményt hozott: az otthonmaradók fele, vagyis nagyjából 1,2 millió választó teljesen passzív, soha nem járul az urnákhoz, de sokan vannak azok is, akik csak most döntöttek a távolmaradásról. Ebben a körben meghatározó azok csoportja, akik nem voltak elégedettek korábban támogatott pártjuk munkájával, de a másik oldalra vagy pártra mégsem akartak szavazni.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jobboldali szavazók aktívabbak, mint a baloldaliak, azok közül, akik nem tudnak különbséget tenni az ideológiai táborok között minden második ember távol maradt a szavazóköröktől. A demokratikus rendszer iránti elkötelezettség ugyanilyen meghatározó a választási aktivitásban – olvasható az elemzésben. Akik szkeptikusak a demokráciával szemben, magasabb arányban maradtak otthon, mint a demokrácia-pártiak. Fontos megállapítás az is, hogy a magányosok közül kevesebben szavaztak, mint a családosok közt, de azok is aktívabbak, akik a családon túl kötődnek valamilyen közösséghez, legyen az nagy baráti társaság vagy vallási közösség.
A Policy Solutions kutatása egyértelművé tette, hogy az életkorral együtt nő az emberek politikai aktivitása, a 60 év körüliek számára a legfontosabb, hogy szavazatukkal beleszóljanak az ország sorsának alakulásába. Az elemzők azt is kiemelik, hogy a fiatal, 30 év alatti korosztály passzivitása a legaggasztóbb, negyedük egy most vasárnap rendezett voksoláson sem venne részt. A politikusok és a fiatalok ma sajátos csapdahelyzetben vannak: a korosztály távolmaradása miatt a pártok, így a kormánypárt sem foglalkozik érdemben ennek a körnek a gondjaival, ami viszont tovább növeli a fiatalok elfordulását a politikától – mutatnak rá az elemzők.
Az sem vigasztaló, hogy ez világjelenség. Szoros az összefüggés az iskolai végzettség és a választási kedv között: minél magasabb valakinek a képzettsége, annál aktívabb – állapítja meg a Policy Solutions elemzése, hozzátéve, hogy a nem szavazók között majdnem kétszer annyi a munkanélküli és a diák, mint a politika iránt érdeklődők körében. Aki nem aktív részese a munkaerőpiacnak, az inkább távol marad a választástól is és a nők is passzívabbak.
Mielőtt azonban nagyon negatívan kezdenénk el gondolkodni a politikailag passzív körről, hozzá kell tenni az értékelésnek azt a korábbi kutatásokon alapuló részét is, amelyik kimutatja, hogy ennek a csoportnak a tagjai derűsebben és pozitívabban élnek a mindennapokban, míg a politika iránt érdeklődők 27 százaléka érzett félelmet valami miatt, addig a passzív csoportban ez csak 6 százaléknyi réteg volt. Nagyon tanulságos a tanulmánynak az a megállapítása is, hogy a nem szavazók körében elsöprő többségben vannak azok, akik egy jóléti, a szolgáltatások széles skáláját biztosító igazságos állam baloldali gazdaságpolitikájának képét tartják vonzónak, de társadalmi kérdésekben minimálisan mégis a jobboldal hagyománytisztelő, konzervatív, zárt társadalmának hívei kerekedtek felül.
Az a több mint kétmillió ember, aki nem szavazott áprilisban, általában nyitottabb és rugalmasabb a bevándorlással, a nők egyenjogúságával kapcsolatban és körükben sokkal kevesebben állítanák vissza a halálbüntetést is, mint azok közül, akik leadták szavazatukat áprilisban.
Ezzel szemben kifejezetten meglepő, hogy a homoszexualitást viszont nagyobb számban utasítják el, mint aktív társaik. A rendszerváltozás utáni kormányok működésének értékelésekor ez a passzív tábor egyértelműen a baloldali kormányok működését tartotta jó periódusnak, ötödük viszont az egész korszakról lesújtó véleménnyel van.
A nem szavazók ugyanakkor vagy nem hisznek a demokráciában, vagy nem tudják megkülönböztetni azt más berendezkedésektől és többségük azért nem megy el szavazni,mert a kormány sem törődik velük. Furcsamód azt viszont érzékelik, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, és a politikusokra más szabályok érvényesek, mint az átlagemberekre.
Amikor pedig azt kérdezték tőlük a Policy Solution munkatársai, hogy szerintük melyik korszak volt a legjobb a magyaroknak, sokadszor is bebizonyosodott, hogy a válaszadók nagy része szívesen lemondana a demokratikus választás jogáról, a szabadságjogokról, „cserébe a Kádár-rendszer kiszámítható világáért”.
Mit tehetnek a politikusok?
A nemszavazókról szóló elemzést szerda este mutatták be a közvéleménynek az Új Egyenlőség online folyóirat októberi közbeszélgetésén a Kossuth Klubban. A kutatás eredményei konkrét feladatokat jelölnek ki a baloldali politikusoknak: meg kell nyerni a fiatalokat és vissza kell szerezni a 2010-ben elvesztett szavazókat. A hogyan kérdésére válaszolva az MSZP elnöke kiemelte, a pártban zajló generációváltást, a Párbeszéddel kialakult tartós összefogást, hozzátéve, hogy az együttműködést civil szervezetekkel, szellemi műhelyekkel, közéleti gondolkodókkal akarják bővíteni. Tóth Bertalan elmondás aszerint olyan tudósokkal, oktatókkal, külső emberekkel keresik a kapcsolatot, akik képesek hitelesíteni a baloldalt. Az eddigieknél nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a helyi egyéni gondok megoldására, önkormányzati képviselőiken keresztül, s a Szolidaritási Alap támogatásainak is nagyobb nyilvánosságot akarnak szerezni. Tóth Bertalan hozzátette, hogy a hitelességet lassan lehet visszaszerezni, de készek a radikális változtatásokra is. Ezzel a Párbeszéd társelnökének, Karácsony Gergelynek arra a felvetésére reagált, hogy meg kell találni a baloldal új identitását, vissza kell találni a szociáldemokrata gyökerekhez.
A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!
Bal-Rad komm: Hát igen! A 2,4 millós ÚTÁLKOZÓTÁBOR! AMELY A HATÁROKON BELÜLI VÁLASZTÁSRA JOGOSULTAK HARMADA! Ám a polgárrhy demokrácia adta jogával nem kíván élni, mert…!
MERT LÁTJA A VÁLASZTÉK SILÁNYSÁGÁT!
Játszadozzunk már el egy kicsit a gondolattal: MI LENNE, HA…
1. – LENNE EGY HITELES, ŐSZINTE, NEMZETIKOMMUNISTA PÁRT
2. – ÁLLAMPOGÁRI KÖTELEZETTSÉG ENNE A VÁLASZTÁS
A VÉGEREDMÉNYT MERNÉNK BORÍTÉKOLNI!
De mivelhogy az egyes pontban foglaltra nincs is kilátás, a kettesbe leírtra pedig POLITIKAI BŰNBANDÁINK KÖRÉBEN – jó okkal – NINCS IGÉNY, hát…
– MARAD AZ EMBERTELEN KAPITALIZMUS, ÉS AZ ÚTÁLKOZÓK EGYRE HÍZÓ TÁBORA!
Kötelező részvétel a választásokon azt eredményezné, hogy még több abszolút tájékozatlan szavazó adná le a voksát. Ezek a szavazatok a szavazást megelőző utolsó órákban dőlnének el.
A kampányok is erre épülnének. Valószínű, hogy a pártok bedobnának az utolsó pillanatokban egy minden alapot nélkülöző hazugság özönt. Mire megcáfolják, lezajlottak a választások.
Röviden: Őrültek háza lenne!
T. Sub Zero!
Ön szerint most nem “őrültek háza” van???
Talán az “abszolút tájékozatlan” embereket nem kellett volna a végletekig lebutítani, a társadalmat tovább nyomorítani, a társadalmi kohéziót rombolni. Az oktatási rendszert (amely a Kádár korban kifejezetten jó színvonalú volt) nem kellett volna porig rombolni (az eü-vel egyetemben), és akkor most nem kellene önnek sem azon nyafognia, hogy a “sok tájékozatlan szavazó” így meg úgy…
De! Pontosan ez volt a rendszerváltó elit egyik legfőbb célja, a társadalom vég nélküli lebutítása.
Ha lenne egy országom
Swan Edgar | Október 10, Szerda | 10:06
Ha nekem lenne egy országom, de nem lenne gerincem, úri módon élnék.
Először a közösből kapott ingatlant eladnám, a befolyt pénzt befektetném. Vennék a rokonságnak egy vállalkozást, amit tovább lehet majd fejleszteni. Megalapoznám a családom gazdagságát. Aztán amikor ezt számon kérik rajtam, megsértődnék és bosszút esküdnék.
Ha nekem lenne egy országom, akkor átalakítanám teljesen. Hogy nekem komfortos legyen, ne kelljen semmitől félni. Átírnám a szabályokat, törvényeket, hogy azt mondhassam: mindent a szabályoknak és törvényeknek megfelelően csináltam. Építenék magamnak egy hatékony propagandagépezetet. Újságok, internetes portálok, televíziók, rádiók hirdetnék a dicsőségemet, jóságomat, fontosságomat. Elhitetnék az emberekkel, hogy veszélyben vannak és én, egyedül csak én védhetem meg őket. Naponta ijesztgetném őket, hogy rettegjenek, hogy semmi mással ne törődjenek, mint a puszta életükkel. Ami tőlem függ, csak tőlem.
Ha nekem lenne egy országom, minden vezető poszton lecserélném az embereket és olyanokat ültetnék a helyükbe, akik hozzám hűségesek. Feltétel nélkül engem szolgálnak, tőlem függenek. Minden posztra ilyet ültetnék. Nem baj, ha nem értenek ahhoz, amit csinálniuk kellene, mert nem is kell csinálniuk semmi mást, csak engedelmeskedni a parancsaimnak. Nekik megérné, mert busásan megfizetném őket az adófizetők pénzéből és nekem is megérné, mert tudnám, sehol, senki nem tud beleköpni a levesembe. Nincs olyan szeme a láncnak, amelyik nem az én akaratom szerint működik, így nincs, aki megakaszthatja a terveimet, vagy botrányt csinálhat.
Ha nekem lenne egy országom, akkor ügyelnék arra, hogy mindenkinek legyen féltenivalója és mindenki tisztában is legyen azzal, hogy van még mit veszítenie. Ez olcsóbb, mintha mindenkit meg kellene venni. Elég annyi, hogy tudja mindenki: nem felejtek és nem bocsájtok meg. Soha. Senkinek. Márpedig ez azzal jár, hogy többé sehol nem kap az illető munkát, hogy a családtagjai sem kapnak munkát, vége a karrierjének, nincs hová futnia, mert mindenhol az én embereim várják.
Ha nekem lenne egy országom, mindenkitől elvenném, ami nekem megtetszik. Akár törvényileg, akár fenyegetéssel, zsarolással. A propagandagépezetem olyan hatalmas lenne, hogy bárkit képes lenne tönkretenni, lejáratni, elpusztítani. De nem csak ezt tudná, hanem az emberek sötétségben és hazugságban tartásában is fontos szerepet játszana. Kiszedném a pénzt az egészségügyből, az oktatásból és mindenhonnan, közben azt üvöltené a médiám, hogy nem kivettem, hanem beraktam. Hogy nem kevesebb, hanem több a támogatás. Elhitetnék az emberekkel, hogy jobban élnek, hogy fejlődünk, haladunk, én egy pótolhatatlan áldás vagyok, egy védelmező, egy becsületes, bátor, csodálatos ember. Elhitetnék velük, hogy aki rosszat mond rólam, az hazaáruló, irigy, megkeseredett, kommunista, hazug féreg.
Közben persze a háttérben építgetném a magam birodalmát. Az összelopott pénzt – márpedig pénz az lenne bőven – először megbízható emberekhez juttatnám. Aztán lassan elkezdeném a helyére csorgatni. A családomhoz. A családtagjaim szépen, egyenként megvásárolnák a megbízható embereknél lévő vagyont. Egy céget itt, egy kastélyt ott, szállodát, ezt-azt. Hogy mennyiért vásárolták meg, az soha nem derülne ki. Hogy miből, az sem. A lényeg, hogy szép lassan kerüljön minden a helyére. Jutna mellé támogatás, kastélyfelújításra, szállodarekonstrukcióra, kempingfejlesztésre. Persze akkor, amikor a kastélyok, szállodák és kempingek már az én kezemben vannak. A közösből tolnám bele a pénzt, de senki nem szólna egy szót sem, mert minden törvényes. Persze, hiszen én írtam a törvényt.
Ha nekem lenne egy országom, még a cselédeimet sem én fizetném. Lenne annyi eszem, hogy a jobbágyokkal fizettetném ezt is. A hülyék észre sem vennék, mert csinálnék különféle alapítványokat, egyesületeket, sportklubokat ahová önteném az adóforintokat és ahonnan az én embereim kivehetnék a részüket a zsákmányból. Így mindenki elégedett lenne. A jobbágyok is, mert fel sem fognák, hogy az ő pénzükből van a ketrec, ahol tartom őket, ők keresik meg a börtönőreik fizetését és ők finanszírozzák a családom gazdagodását, de még azt a propagandagépezetet is ők fizetik, amelyik segít rabságban és tudatlanságban tartani őket. Sőt, még tapsikolnának is a sötét barmok, mert azt gondolnák, én vagyok a védelmezőjük, a megmentőjük. Holott szarok rájuk. Nekem csak a hódolatuk, az imádatuk, a munkaerejük és az adójuk kell. Amúgy felőlem halomra dögölhetnek. Majd születnek újak.
Ha nekem lenne egy országom, egy idő után elkezdeném megmutatni, hogy mim van. Egy drága óra itt, egy kis luxus ott. Egy kis kiszivárgott hír, hogy a családom tagjai vásárolgatnak. Cégeket, palotákat. Így megszoknák az alattvalók, hogy ez a normális. Hogy az én családom tehetős. Ha ügyesen taktikáznék, egy idő után már a jobbágyok egymást tartanák bent a ketrecben. Már önként vernék agyon azt, aki ellenem mer szólni, aki tolvaj gazembernek mer nevezni. Még csak nem is pénzért csinálnák, hanem őszinte rajongásból. A hithez nem kellenek tények, nem kellenek bizonyítékok. A hithez semmi nem kell, csak maga a hit. Olyan erős hit, hogy ha élő bárányokat zabálnék nyilvánosan, akkor is azt mondják a szemtanúk, hogy vegetáriánus vagyok és csak az ellenségeim találták ki az egészet. Akkor is ezt mondják, ha tetőtől talpig lefröcskölte őket a bárány vére.
Ha lenne egy országom, de nem lenne gerincem, így csinálnám.
De sajnos nincs országom.
Megtámadták a paraziták, széthordták a férgek.
***********
Kolozsvári Szalonna
És ez tényleg így működik.
A fentieket akár Orbán Viktor is írhatta volna!De múlt időben,mert mindezt már megvalósította!
Jól megjártuk Bercivel,mert fának ment a Mercivel!
Úgy bizony!
Ha a fenti cikk tartalma már egy hete legalább megy máshol,akkor lehet,hogy megelőzte Újhelyi István parlamenti beszédét,amelyben ,állítólag,nagyon bekavart Orbánnak!
De az mindenképpen megelőzte Újhelyi képmutató táncát,hogy a magyarok több,mint fele ,nosztalgiával emlékszik a Kádár-korszakra!
Bercikénk akkor mi a fasornak dumál olyat,hogy a nem szavazókat ,a fiatalokat akarja megszólítani,hogy hitelesítsék ezt a baloldalt?Ugyanis Újhelyi azzal példálózott abban az ominózus beszédben,hogy Orbán lehazaárulózta azokat,akik a szemébe mondták a viselkedését,az ország kirablását,ez olyan cselekedet volt,mint ahogy Kádár lehazaárulózta Kétli Annát,meg a csapatát,akik disszidálva,elmenekülve a felelősségre vonás elől az ellenforradalom támogatása,és létrehozása miatt,az ENSZ-ben eláztatták Magyarországot,Kádárt,és őt vádolták hazaárulással!
Véleményem az,hogy Kétli A.-ék valóban elárulták a szocializmus ügyét,még pedig úgy,hogy keresztbe tettek a szocializmusnak a külföld,és a belső ellenállás segítségével úgy,hogy az végülis 56-hoz vezetett,aminek a leverése után felépült az az ország,amelyet aztán a rendszerváltók ,nagylelkűen megajándékozva magukat,elprivatizáltak,Orbánnal egyetemben,és most Újhelyi,Gyurcsány,meg ki tudja milyen álbaloldaliakkal,prominensekkel egyetemben(az újhelyi mögött vigyorgó mozdonyszőke ,kicsit részeges balbalerina is köztük van ám!)átkozzák azt a rendszert,amelybe visszavágynak azok,akiket meg akarnak szólítani!
Ennél nagyobb baromságot Bercink nem is mondhatott volna a fentiek alapján!
Hogyan is akarja a baloldal megszólítani a nosztalgiázókat!?Hogy továbbra is átkozza Kádárt,meg a szocializmust?
Ágyúval verebet!
Idióták!
Valamikor ,még a nolblogon,Szanyi postjába azt írtam,hogy ha a baloldal le akarja mosni magáról
az álbaloldal megbélyegzést,akkor fel kell vállalnia a munkásmozgalmi múltat,annak megőrzését,a szocializmus eszméit, a munkásmozgalom mártírjait,és a rendszerváltás utáni magatartásukat felül kell bírálni,újra hitelessé tenni magukat!
Szanyi azt válaszolta erre,hogy menjek a francba az ósdi dumámmal!
Én szó szerint elküldtem melegebb éghajlatra(tényleg!!),amiért “százados” nick nevű,általam nagyra becsült(ma is!!) kommentelő kioktatott,hogy politikussal így nem lehet beszélni!
Mára bebizonyosodott,hogy mennyire igazam volt!
Szerintem!!
„Ebben a körben meghatározó azok csoportja, akik nem voltak elégedettek korábban támogatott pártjuk munkájával, de a másik oldalra vagy pártra mégsem akartak szavazni.”
„A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jobboldali szavazók aktívabbak, mint a baloldaliak, azok közül, akik nem tudnak különbséget tenni az ideológiai táborok között minden második ember távol maradt a szavazóköröktől.”
– mert nincs is lényegi különbség.
– A valódi jobboldal mögött tábor van, a valódi baloldal mögött csak lézengenek. A parlamenti meg igazából radikális cionista oldal- valójában ugyanúgy fasiszta, országveszejtő, mint a másik oldal.
„Az a több mint kétmillió ember, aki nem szavazott áprilisban, általában nyitottabb és rugalmasabb a bevándorlással, a nők egyenjogúságával kapcsolatban és körükben sokkal kevesebben állítanák vissza a halálbüntetést is, mint azok közül, akik leadták szavazatukat áprilisban.”
– ezt erősen kétlem. Ez még Judapesten sem lehet igaz.
Amúgy az alapítvány a liberális cionista térhódítás egyik szervezete, mely erősen támogatja a menekültáradat fenntartását. Miután ez nem jött össze Magyarországon, rákenik a támogatást a nem szavazókra. Kérdés, hogyan érték el a nem választókat, és milyen mintavétel alapján?
A budapesti képviselet tagjainak 10 fő magyarországi libsi cionistáiból 4 fő csak a menekültüggyel meg a buzik védelmével foglalkozik. Valójában egy Németországból betelepült ügynök hálózat.
„A nem szavazók ugyanakkor vagy nem hisznek a demokráciában, vagy nem tudják megkülönböztetni azt más berendezkedésektől és többségük azért nem megy el szavazni,mert a kormány sem törődik velük.”
– hogy lehet abban hinni, ami nincs? Pont, hogy megtudják különböztetni. A kormány pedig tényleg nem törődik sem velük, sem a dolgozó néppel.
„Furcsamód azt viszont érzékelik, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, és a politikusokra más szabályok érvényesek, mint az átlagemberekre.”
– ez az egész világra igaz, már nagyon régóta, mert ami nincs, az nincs.
„sokadszor is bebizonyosodott, hogy a válaszadók nagy része szívesen lemondana a demokratikus választás jogáról, a szabadságjogokról, „cserébe a Kádár-rendszer kiszámítható világáért”.”
– a demokratikus választási joggal nem ér semmit, mert nem Ő választ. Mi a szabadságjog? – szabad az az ember, aki nincs kiszolgáltatva, aki nyugodtan dolgozhat folyamatosan, és ezért tisztességes jövedelmet kap. Ha beteg mindent megtesznek az egészségéért. Ha nem anyagi és társadalmi, faji hovatartozás kérdése, hogy meddig és milyen szinten tanulhat, stb..
LENNE EGY HITELES, ŐSZINTE, NEMZETIKOMMUNISTA PÁRT – de nincs. Ha lenne, megsemmisítenék.
ÁLLAMPOGÁRI KÖTELEZETTSÉG ENNE A VÁLASZTÁS – aminek csak akkor lenne, értelme, ha lehetne a valóságban jó és rossz között választani. Ha a választás nyíltan vállalt tevékenység lenne. A titkos szavazás egyik biztosítéka a csalás lehetőségének. Ma ez könnyebb mint régen, mert a számítógép mindent elbír, az emberi hülyeségről nem is beszélve.
Teljesen mindegy, hogy hány párt, és milyenek vannak a parlamentben, ha a társadalom kizsákmányoló típusú, és ezt militarista szervezetekkel is biztosítják.
Tessék csak emlékezni Franciaországban az PCF győzelmére, meddig is tartott?
Ha nekem lenne egy országom, azonnal megszüntetném a pénzhasználatot és a kereskedelmet is.
Ezzel azonnal megszűnne a bűnözés MINDEN FORMÁJA IS.
Aztán csinálnánk egy nagy országos leltárt. A külföldi tulajdonú gyárakat szépen leszereltetném, vigyék ahova akarják. ERŐVEL NEM VENNÉK EL SENKITŐL SEMMIT SEM!
Az ország lakossága megegyezne az alapvető egymás mellett élési szabályokban (erkölcs). Abban is megegyeznénk, mi legyen a büntetése annak, aki vét a szabályok ellen.
Közben elkészülne egy webes felület, ahova mindenki felírhatná, hogy mire van szüksége, és ő mihez ért, mivel tud hozzájárulni az ország fejlődéséhez. Aztán ugyanitt el is indulna a munkák megszervezése, “az emberi erőforrás ” elosztása.
Ha nekem lenne egy országom, a római jog alapú “tulajdonjogot” azonnal megosztanám az ország teljes lakosságával.
Így lenne ez Igazi Szocializmus (latinul a szocial közösséget jelent).
Ez egy pozitív, a problémákra MEGOLDÁST KÍNÁLÓ hozzászólás.
Nem sírni kell, hanem gondolkodni, működőképes megoldást keresni!
hát ez az.
A Tied nem működő képes.
Kontroll szerint:
2018-10-11 – 15:37
Ha lenne egy országod egy nagy káosz lenne . Hál’ Istennek nincs !
Nem kell mindenkinek “szeretett vezető”aki megmondja, hogy miről mit gondoljon…
Nem hát ! Mindenki megy a saját feje után ha jó ha nem jó .
“ahova mindenki felírhatná, hogy mire van szüksége, és ő mihez ért”
Pont ezt teszik a romákok is, csak ők nem állnak le a felírással, hanem ki is szolgálják magukat.
Tökéletesen leírtad a romákok társadalmi “rendjét”.
Ami ebben az írásban szerepel, egyben a mai magyar valóságnak is tekinthető.
28 év alatt a munkavállalói jogokat vagy törölték, vagy átírták a tőke javára. A termelő, alkotó ember biológiai gépezetté vált. Ugyan a botos törvényt még nem hozták vissza, de verik a népet más módon. Jelszavuk – dolgozz és dögölj meg.
A történelmi helyzet azonban más, akkor a lázadásoknak lehetett eredménye, ma ez lehetetlen. Mert a hatalom eszköze nem a puska és a kardlap, amire lehet válaszolni. Az elnyomás abszolút nemzetközi. Az egész cionista hatalom ellen kellene harcolni, ami ugye lehetetlen. A mai ember nem ismeri az összefogást. A internacionalizmus működik, de csak a tőke oldalán. A Kárpát – medence népei megosztották különböző módon. Trianon szellemét tovább fejlesztették.
A tartományok felügyelete Európában és szinte az egész földkerekségen egyetlen önmagát kiválasztott faj kezében van. Harcolni ellenük kellene, de azokat akik erre hajlandóak lettek volna a nép segítségével is semlegesítették, és nem csak nálunk.
A Policy Solutions -féle szervezetek irányítják a tömegek gondolkodását, és mozgatják a szálakat.
A cionista világhódítás nemsokára be fog fejeződni.
A baloldal, ami ma szociáldemokrácia halvány árnyéka, különböző baloldali álnevek alatt, valójában a cionista világhatalom előretolt helyőrsége, mely szemben halad az emberiséggel, de sajnos még a természettel is.
Míg Lenin valójában a világhatalmat építők szekerét tolta akarva, vagy akaratlanul, addig Sztálin megpróbált megszabadulni tőlük, ez lett a végzete.
Rossz helyre írtam!
A decemberi sztrájkról és a decemberi szerződésről – ide való!