Harmincmilliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken

Érdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül – állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet Budapest.

A letelepedési kötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, de nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek – erre jutott a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet Budapest. A két szervezet közös kutatását most mutatják be.

• A letelepedési államkötvényt vásárlók 1 666 millió eurót fizettek, cserébe az országnak 1 844 millió eurót kell majd visszafizetnie. A különbség, 178 millió euró 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a letelepedésre nem jogosító, szokványos államkötvények értékesítése került volna.
• Ha pedig úgy számolunk, hogy mekkorát lehetett volna spórolni, ha az Európai Beruházási Banktól kér több hitelt a kormány, akkor máris kijön a 30 milliárd forintos bukás.
• Eközben azonban nagyrészt offshore hátterű cégek 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára.
• A program keretében 19 855 külföldi, közöttük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is, érdemi ellenőrzés nélkül jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója azzal kezdte az elemzés bemutatását: az államvezérelt közpénzszivattyú egyik fontos eleme a letelepedési államkötvény. A rendszerszintű korrupció így szolgál hatalmi érdekeket, a foglyul ejtett állam pedig néhányak mesés gazdagodását szolgálja – tette hozzá.

Bod Péter Ákos: nem létezett az ok, amire hivatkozva bevezették a letelepedési államkötvényt

A rendezvényen az első előadást Bod Péter Ákos tartotta: ő arról beszélt, mi az oka annak, hogy unortodox gazdaságpolitika van Magyarországon, és szükségünk van-e erre. Szerinte akadnak olyan nem szokványos intézkedések, amelyek a gyors válságkezelést szolgálják, „szigetelőszalaggal megkötünk valamit, hogy szét ne essen”, de aztán ezeket kivezetik, ahogy vége a válságnak. De sok olyan lehetőség is elképzelhető, amely új teóriának hangzik, mégis valójában régi, akkor vagy bevált, vagy nem bevált ötlet újrahasznosítása.

Sok kommunista ötlet újrahasznosítását láttam

– mondta a magyar példáról Bod Péter Ákos. Ilyen például szerinte a munka alapú társadalom ideája, vagy az erőltetett iparosítás.

A letelepedési államkötvények ötlete unortodox volt, de nem volt szükség rá – folytatta. A magyar devizatartalékokat nem kellett feltölteni ezekkel, mert volt belőlük elég. Az Orbán-kormány 2010-ben egy krízisből kilábaló gazdaságot örökölt, és a 2011/12-es visszaesést kivéve azóta is tart a növekedés. Az MNB adatai szerint amennyi mobilizálható devizatartalék volt az országban 2013 és 2017 között, az semmi okot nem adott a devizatartalékok feltöltésére. Az sem érv, hogy válság lenne,

ha valaki azzal kampányol, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor kéretik eltörölni a válságadókat

– tette hozzá.

Sőt, azt sem lehet mondani, hogy valami igazán újat, az addig szokásosnál jobban működőt hozott volna a letelepedési államkötvények rendszere, így aztán abból választhat mindenki saját ízlése szerint: ötlettelenségről, dilettantizmusról, vagy nyereségvágyból vezették-e ezt be.

Ligeti Miklós: Magyarország elszúrta ezt a programot

Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője nem a makrogazdaság, hanem a korrupció vizsgálata felől közelítette meg a kérdést. Magyarország elszúrta ezt a programot, túl olcsón adta, és nem követelt meg elég sokat ahhoz, hogy valaki letelepedési kötvényt vegyen – mondhatnánk szerinte, ha naivak lennénk.

A letelepedési kötvényeket nem az állam forgalmazza, hanem közvetítő cégek, ezeknek a működését a parlament gazdasági bizottsága engedélyezi. Ez teljesen átláthatatlan, ráadásul egy kivételével minden engedélyezett közvetítő cég olyan országból származik, ahol nagyon sok az offshore cég – jogilag ennyit lehet kimondani; az, hogy valóban offshore cégről lenne szó, nem bizonyítható. Az államkötvény névértéke 300 ezer euró, a közvetítő cég mindegyikből 271 ezret fizet az államnak, a többi a közvetítőé, pedig az közpénz lehetne, ha nem ilyen módon árulnák a kötvényt. Ez a TI szerint jogilag nem lett volna megengedhető, egyszerű okból: az alaptörvény tiltja azt, hogy közpénzt átláthatatlan hátterű cégeknek adjanak. Ráadásul a kormány ezzel közel 20 ezer ellenőrizetlen hátterű külföldit engedett be az országba, ami most már szintén alaptörvény-ellenes lenne. (Amikor a kötvényprogram működött, még nem volt az.)

A letelepedési engedélyhez 20-30 nap alatt hozzá tud férni, márpedig az is kérdéses, hogy ennyi idő alatt a magyar nemzetbiztonság mennyire tud informálódni a vásárlókról. De felmerül a pénzmosás kockázata is.            (HVG)

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

 

Bal-Rad komm: Hogy miként kerül bele a dolgokba egy jó kis kommunistázás? – nem tudni. Akötvénybuli döbrögista interpretációjához csak annyit: „EZEK” mindent megmagyaráznak, a hordafanok meg mindent elhisznek nekik. Ők még csak nem is hallottak ilyesmiről, hogy:

A kötvénybuli simán egy rablóakció volt. Pírított is rajta a horda rendesen! A büdzsé számai tükrében persze elveszik az összeg, de…

Ráadásul MI fizetjük vissza! Nem „ŐK”, akik lenyúlták.

Egyébiránt pedig a vajdaság adósságketyegője MOST ezt mutatja:

https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary

Érdemes viszont CSAK az utóbbi tíz esztendő külső államadósságának összegét, és a GDP-hez viszonyított százalékos arányait összevetni. Máris világossá válhat mindenki számára a döbrögista vetítőbe befűzött mesefilm lényege: