Orbán: Megszaporodtak a jogsértések

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem kérdőjelezi meg, hogy Magyarországon demokrácia van, ám bizonyos jogsértések a volt kormányfő szerint aggodalomra adnak okot. A Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) június 4-én határozatban ítélte el a magyar kormányt az alapvető politikai és állampolgári jogok megsértése miatt. A kormánypártok azért bírálták Orbánt, hogy nem használt ki minden magyar jogorvoslati lehetőséget, mielőtt külföldön bírált

Magyarországon az elmúlt egy évben megszaporodtak az emberi jogi jogsértések, a jelenségek aggodalomra adnak okot, és ezeket a problémákat orvosolni kell – mondta Orbán Viktor volt kormányfő szerdán a külügyi bizottság előtt. A volt miniszterelnök viharos gyorsasággal tett eleget a bizottság keddi meghívásának.

A Fidesz elnökét, az előző kormány miniszterelnökét az Országgyűlés Külügyi Bizottságának szerdai budapesti ülésére annak kapcsán invitálták meg, hogy a CDI végrehajtó bizottsága június 4-ei ülésén határozatban ítélte el a magyar kormányt az alapvető politikai és állampolgári jogok megsértése miatt. A szocialista képviselők, és különösen Hárs Gábor azt firtatta, hogy mi volt Orbán célja a kezdeményezéssel.

A határozat elfogadását a Fidesz kezdeményezte. Orbán Viktor a bizottsági ülésen elmondta, hogy a dokumentum egy önálló határozat, nem kérdőjelezi meg a magyar demokráciát, hanem „konkrét, emberi jogi esetekkel mértéktartó, pontos és korrekt módon foglalkozik”. Szerinte ennek nincs köze ahhoz, hogy más országokat – Burmát és Kubát is elítélték, és egyébként is – mondta, a kubai kérdésekről van nála pontosabb ismeretekkel rendelkező magyar politikus.

Nemzetközi figyelem a jövőben is

Orbán jelezte, hogy a jövőben is figyelemmel kísérik a nemzetközi szervezetek a magyar emberi jogi helyzetet. „A jövőben mindent elkövetünk Magyarországon és külföldön is az emberi jogok védelméért, és ehhez mindenkinek az együttműködését kérjük”.

A kormánypárti képviselők szerint példátlan, hogy egy politikus saját országának elítélését kezdeményezze külföldön, anélkül, hogy a magyar jogorvoslati fórumokat az adott ügyekben végigjárta volna. „Még a madarak sem piszkítanak saját fészkükbe” – érvelt Tabajdi Csaba.

Ezzel kapcsolatban Orbán azt mondta, csak az ő noteszában öt időpont van, amikor fideszes politikusok szóvá tették a Parlamentben a jogsértéseket. A mostani felháborodás érthetetlen, hiszen az IDC határozata előtt többen jelezték a jogsértéseket – mondta: az Európai Néppárt októberben tette szóvá, hogy a magyar média és a Magyar Nemzeti Bank függetlensége veszélybe került.

Nagy Gábor Tamás fideszes politikus történelmi távlatban láttatta a jelenlegi kormány reakcióját a rendszerváltás előtti „hálózati” szerveződésekre adott válaszokkal, amikor a külföldön szóvá tett elnyomást a magyar belügyekbe való beleszólásnak minősítettek.”

„Nem megsértődni kell”

Orbán szerint minden emberi jogi ügy nemzetközi ügy, mindezzel ellentétes gondolkodás 20 évvel ezelőtti, „amire még én is jól emlékszem” – árult el némi személyes érintettséget a vitában láthatólag fölényben lévő politikus. Szerinte „nem megsértődni, nem hazaárulónak tekinteni kell azokat, akik felteszik a kérdést”, hanem megnézni, hogy mit lehet tenni.

Tabajdi Csaba örömét fejezte ki, hogy a Fidesz ilyen érzékeny lett az emberi jogokra, Herczog Edit szocialista politikus viszont meglehetősen vehemensen támadta Orbánt, és emlékeztette őt arra, amikor kormányfőként lehazaárulózta őt és más ellenzékieket. Herczog Edit ezen kívül beszélt a „hosszú bájtok éjszakájáról” és az elmúlt négy évről.

Válaszában Orbán méltóságán alulinak nevezte, hogy tévedésekre reagáljon, és egyébként is „a meghívón nem az szerepelt, hogy az elmúlt négy évről beszélgessünk, hanem a jövőről”. Hárs Gábor örült ennek, mert értelmezésében ez azt jelenti, hogy „még folytatjuk”.

[A fenti írás eredetileg az Index.hu oldalon jelent meg 2003.06.18-án. A legfelső kép Bertrand Daullé rajza. A legalsó a Kecskefészekről lett átvéve.]

A balrad.ru kommentje a “KUNYERA” után!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

 

Fergeteg megj.

Érdekes ez az opportunizmus Orbán részéről. Azt tudjuk, hogy a ’90-es években a Liberális Internacionálé tagja egészen 2000-ig, az EPP-be való belépéséig, amikor is lemond az Internacionáléban betöltött alelnöki tisztségéről (az EPP-ben sem lesz akárki, 2002-ben alelnök). Közben a Kereszténydemokrata Internacionáléban (2001-ben) szintén alelnökké választják. A változás szeleit azonban jóval korábban megérezte, már akkor, amikor az SZDSZ az MSZP felé kacsintott (1993, kaposvári nyilatkozat). 1998-ban két olyan párttal volt koalícióban a Fidesz (FKgP, MDF), melyek Antall József szavai (229. o.) szerint tagjai voltak a Kereszténydemokrata Internacionálénak (később: Nemzetközi Demokratikus Centrum). Szintúgy egyébként a KDNP is, amiből kiválva a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) 1997-ben együttműködési megállapodást kötött a Fidesszel. Mindez Orbánt – akkor még a Liberális Internacionálé képviselőjeként – látszólag nem izgatta, bár azt meg kell említeni, hogy 1999-ben a márciusi brüsszeli kongresszuson, mint a Liberális Internacionálé ünnepi szónoka, a liberális gondolkodás megújításáról beszélt, és kiemelte többek között a családi értékek, a nemzeti hagyományok és a kulturális örökség megőrzésének törekvését. A gyakorlatban azonban simán tartotta az egyik ágat, amíg stabil fogást nem talált a másikon, így az EPP-vel szemben is hasonló magatartás várható tőle. És ami most valószínűleg egyáltalán nem tetszik neki, az az, hogy mivel a kereszténydemokrata és a római katolikus politika a második világháború után egyaránt elutasította a nacionalizmust, a homlokára sütött „nacionalista” bélyeg miatt ő most mind kevésbé fér el az EPP közösségében. Márpedig ha valóban nacionalista lett volna a tetteiben is, nemhogy nem tölthetett volna be ott alelnöki tisztséget (2009 végén is megválasztották), de rég kipenderült volna ennyi idő alatt. Tehát Orbán „nacionalizmusa” egy viszonylag újkeletű dolog, bár a gyökerei (szavakban) sokkal régebbiek, és 1999-ben még inkább csak a Timothy Garton Ash által nemrég javasolt új liberális megközelítéssel mutattak volna hasonlóságot (érdekes, hogy a liberálisok egy része ma Orbánhoz képest kb. két évtizedes késésben van). Orbán azonban most, az EPP-ben is azt teszi, mint annak idején a Liberális Internacionáléban: ugyan még tag, de a gyakorlatban már másokkal flörtöl, keresi a jó fogást. Viszont a felvett „nacionalizmusa” is csak annyira tűnik őszintének, mint a „kereszténydemokrata”, és korábban a „liberális” (de mondhatnánk, hogy azelőtt a „szocialista”) póz.