„Setét Döbrögisztán” bővebben

"/>

Setét Döbrögisztán

Faragott Orbán-király képet is lehet kapni Szilvásváradon

A Jobbik hatvani elnöke, Rákócziné Lózs Csilla fotózta és töltötte fel Facebook-oldalára azt a műtárgyat, amit a minap hatalmas betonteknőt (lovasstadiont) kapó bükki településen fotózott.

A képen egy kézzel faragott dombormű, ami Orbán Viktort ábrázolja koronával a fején. A politikus először azt hite, ez egy ironikus alkotás, de annak készítője kifejtette, hogy erről szó sincs.

A miniszterelnök-hívő fafaragónak, mondjuk nem jött jól ez a kis párbeszéd a jobbikos képviselővel, mert ő akart venni tőle egy Nagymagyarországot ábrázoló faragást, de ezek után meggondolta magát.

(HVG)

AZ ANYAG A „KUNYERA” UTÁN FOLYTATÓDIK!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

Bal-Rad komm: Eléggé ügyes kezű a mester. Minimum teknővájó. Bár a vajda orrával van némi gond. Túlontúl egyenes. Úgy látszik szeret idealizálni! Ha már Nagy -Magyarország térképet is farag.

Persze a hatvani jobbikos gruppenführer sem kevesebb, mint a faragómester. Ő IS Nagy-Magyarországról… (Csakhát összekaptak a Vezér/vajda személyén.)

MI BEÉRNÉNK A KICSIVEL IS!

Ami mostanság már nem egyéb, mint sotét Döbrögisztán!

“Setét Döbrögisztán” bejegyzéshez 19 hozzászólás

  1. Ha megfaragta, hát megfaragta! Saját akaratából, saját elhatározásából. Senki sem utasította erre.

    Annak idején viszont minden iskolában, közintézményben kellett lennie legalább egy Rákosi képnek, gipszszobornak, fotónak.

    Úgy látszik más szemében zavaró a szálka, sajátjában elfér a gerenda.

    1. Már ne haragudj Sub Zero, de épp az összehasonlításod a magyarázata a jelen állapotnak, hogy orbán mennyit ment vissza az időben, minimum 60 évet. Ez ám a gerenda, bzmeg!

      1. Már elnézést de hatvan éve nem volt semmi kötelezöen kifüggesztendő kép az iskolákban!

  2. Annak idején….. ha voltak is ilyen-olyan politikai inditatású szobrok a közintézményekben,
    de akkor nem volt 5 millió szegény, 4 millió kilátástalan ember a trianon utáni Magyarorszá-
    gon, úgy hogy a maradék jólétben élők, a lakossági megtakarítások 80 %-át zsebelik be !
    Admin realista, MI annak is örülnénk, ha ezen a „kicsi ” Magyarországon a TÖBBSÉG jól
    élne. ….A királyi korona alatt, a magyar történelemben sok-sok mocsok gyűlt össze !!! Hát
    még amikor a kettős-kereszttel tovább ámították-kábították a népet ?! stb.

    1. Hát a Kádár-korszakban nem volt osztályellenség az, aki nem osztotta a párt véleményét. A jelszó ugyebár az volt: „Aki nincs ellenünk, az velünk van”. Talán nem kellene ennyire hamisítani.

  3. Kádár Jánosról nem készült szobor, sem plakett, legalábbis életében. Mindennél jobban gyűlölte a személyi kultuszt. Persze, lehet orbánt jobban szeretik a hívei, de hát lelkük rajta. Egy cigány suttyó, aki naponta megalázza, lehúzza, biztos meg is érdemli ezt a kegyelmi állapotot.

    1. Realista szerint:
      2018-08-26 – 13:10

      Elolvastam a linkeden szereplő írást. Ha ezzel azt akartad alátámasztani, hogy Kádár arisztokrataként élt, hát nem sikerült. Az írás, tényszerűsége ellenére is azt próbálja sugallni amit Te. Pedig „csak” egy ország első embere volt, aki, ha akart volna sem élhetett volna egyszerűbben. Bizony, bizony, maradjunk a realitásoknál…

    2. Valóban. Kádár az átlag fizetés tízszeresét kapta. Ez szerintem simán belefér! Az ország első embereként csak egy tollvonás és akár százszorosa vagy ezerszerese is lehetett volna. Kádár puritán volt, ezt el kell ismerni. A cikket végig olvastam és persze jobban élt, mint az átlag viszont volt Kádárban egy fajta önmegtartóztatás.
      Kádár bűne a forradalom alatt és az azt követő megtorlásban játszott szerepe.

    3. Tisztelt Realista!
      Volt szíves egy linket berakni, a linken olvasható írás címe Tényleg olyan puritán volt Kádár? szerző Mokaszin13 fedőnevű személy. Az írásmű összehasonlítva az eredetíven, bizony finoman szólva is elnagyolt írás. A szerző itt át írom egy kicsit, ott elhagyok ezt vagy azt és máris kész az általam kreált Kádár kép. Bár az írásmű szerzője megjelöli a forrást (Majtényi György Vezércsel – Kádár János mindennapjai) című munkáját. Nézzünk néhány példát ezekre a szubjektív átírásokra.
      „A Kádár házaspár egy Cserje utcai villában élt a Rózsadombon, ott, ahol a magyar pártvezetők többsége is. A villát nem neki építették, hanem egy Vértes István nevű gyárigazgatótól vették el egy útlevélért cserébe, amivel elhagyhatta az országot.”
      Könyvben ez kicsit máként van leírva a helyszín és Vértes István, szerepe valamint a ház elvétel:
      „Magyarországon a pártvezetők többsége a Rózsadombon, illetve a Pasaréten lakott; emiatt a budai hegyvidéket a köznyelv Káderdűlőként emlegette.
      Tehát nem csak a Rózsadomb van megemlítve, hanem Pasarét is. Halkan megjegyzem nem csak káderek laktak ezen a két helyszínen, hanem rajtuk kívül több ezer ember, kétségtelen lakosság nem az angyalföldi gyárak munkásaiból kerültek ki, túl messze lett volna bejárni.
      „Az 1947-ben megválasztott országgyűlési képviselők névsorában olvasható viszont Vértes István neve. A politikus 1947 nyarán lépett be a Balogh István páter vezette Független Magyar Demokrata Pártba (FMDP). Az augusztus 31-én megrendezett választásokon az FMDP nagybudapesti jelöltlistájáról bejutott a törvényhozásba. Több közvetett bizonyíték utal arra, hogy ő lehetett a villa első tulajdonosa.”
      „Feltehetően kommunista politikus költözött be a Vértes Istvántól elvett házba, és ezzel egyidejűleg K-vonalat szereltetett be az épületbe. (K-vonalnak az ún. közigazgatási telefonhálózatot nevezték, amelyen keresztül a legfelsőbb vezetők érintkezhettek egymással.) A ház régi tulajdonosa magával vihette új lakásába a korábbi telefonszámát. Mindez azt sejteti, hogy valamiféle megegyezés született kettőjük között.”
      Tehát könyv szerzője feltételes módban fogalmaz addig Mokaszin13 kijelentő módban tényként közöl információt, mely a könyvben nem szerepel.
      Nézzük tovább!
      „Kádár még a negyvenes években kezdett el vadászni, és 1963-ban döntött a pártvezetők elit klubja, az Egyetértés Vadásztársaság megalakításáról, amivel a háború előtti társasági életet támasztotta fel,…”
      Egyik problémám, hogy nekem valahogy nem jön össze, hogy „a negyvenes években kezdett el vadászni”, lehet, hogy az én hibám.
      Rubicon szerint ( http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1912_majus_26_kadar_janos_szuletese ) „Kommunista utasításra a börtönből szabaduló Kádár belépett a szociáldemokrata pártba, majd 1942-től illegalitásban tevékenykedett, ……” BÖRTÖNBEN ÉS ILLEGALITÁSBAN NEHÉZ LEHET VADÁSZNI.
      „A főváros felszabadítása és szovjet megszállása után 1945 februárjától rendőrfőkapitány-helyettes és pártfőtitkár lett,….” „….1945-től tagja lett az Országgyűlésnek is. A kommunista politikus 1948. augusztus 6-án követte Rajk Lászlót a belügyminiszteri székben,….” EZ MEGINT NEM AZAZ IDŐSZAK, AMIKOR KÁDÁRNAK SOK IDEJE LETT VOLNA VADÁSZNI.
      Azonban ha már ennyire felemlegetik a vadászatot, amely igaz, és létező valóság volt. Szívesen olvasnám, ezen vadásztársaság alapító okiratát, vezetőség névsorát, működési szabályzatát, tagfelvételi jegyzőkönyveit, éves beszámolót, hiszen mindezek ismerete adna teljes képet
      Másik gondom a „pártvezetők elit klubja” fogalommal van, hogy alakult ez meg, mikor, hol működött a KLUB, mert ugye nem ezek szerint nem minden pártvezető lehetett ennek a klubnak tagja.
      Az elnagyolás és hamis kép kialakításának „Olümposzi csúcsa” a berendezési tárgyak kapcsán olvasható Mokaszin13 írásában.
      „A villát a házaspár a két háború közötti neobarokk bútorokkal rendezte be. Ezek egy részét Kádárék biztosan nem üzletekben vásárolták, hanem a párt raktáraiban választották ki maguknak. Hasonló gondossággal és jó ízléssel gyűjtötték a kortárs festményeket is. A szerény pártvezető házában Rippl-Rónai, Derkovits, Dési Huber István és Czóbel Béla képei lógtak a falon, sőt volt egy számozott Picasso-nyomatuk is. Meglepő viszont, hogy a sok festmény között nem szerepelt egyetlen Marx, Engels vagy Lenin arckép sem…”
      Nézzük mit ír erről Majtényi Győrgy:
      „Neobarokk bútorok, Szőnyi és Egri képek….
      „A Kádár házaspár a lakást döntően a két világháború között készült neobarokk bútorokkal rendezte be. Kádár Jánosné 1989-ben így emlékezett:” ami a bútorokat illeti, azokat szinte darabonként vettük, azután, hogy az uram kiszabadult a börtönből. Volt, amit a bizományiban vásároltunk részletre. A képek többsége eredeti. Főként Szőnyi- és Egry képek. Én vettem őket, egyenként a férjem születésnapjára, árverésen, ha megtetszett nekem valami, s van olyan is, amit ajándékba kaptunk.” A bútorok egy részét Kádárék bizonyosan nem üzletekben vásárolták, hanem a párt raktáraiban választották ki, a képek közül pedig sokat ajándékba kaptak. Feltehetően Kádár János ízlését is tükrözi lakásuk berendezése
      Valószínűtlen, hogy ne szólt volna bele a képek kiválasztásába. A kor kultúrpolitikása, Aczél György visszaemlékezése szerint Kádár János mindig élénken érdeklődött a képzőművészet iránt:” A szegedi Csillag-börtönben – 1945 előtt – főképp rajzolgatott. A modern képzőművészethez több érzéke volt, mint környezetében bárkinek, ennek ellenére nem kompromittálta magát azzal, hogy kiálljon mellette. De szívesen jött el velem Kassák önköltséges kiállására.” Hatvanadik és hetvenedik születésnapján is Szőnyi István-képpel ajándékozták meg a KB (Központi Bizottság) és PB (Politikai Bizottság) tagjai főnöküket.”
      A villa enteriőrje…..
      „A Kádár házaspár gondosan alakította ki a villa enteriőrjét. A falakat Szőnyi István és egy Egry József festményein kívül még Rippl-Rónai József, Derkovits Gyula, Dési Huber István és Czóbel képei díszítették. A műszetkedvelő házaspár rendelkezett egy Picasso-alkotással is, a Bohóc című számozott nyomattal. Értéktelen kép alig akadt a lakásban. Meglepő, de az egész házban nem volt szinte semmi, ami a rendszer ideológiájára utalt volna. A ránk maradt fotókat nézegetve nem igazán lehet érzékelni, hogy a villát egy kommunista politikus lakta. Egyetlen Marxot, Engelst, Lenint ábrázoló reprodukció volt csak a birtokában, de a korabeli fényképeken nem látható, hogy ezt az alkotást bárhova kifüggesztették volna. A dolgozószobában kiakasztottak a falra egy Kádár Jánosról készült karikatúrát, a nappaliban pedig egy őket ábrázoló fényképet is. Kádár Jánosné utóbb így szabadkozott a Szabadság című lap újságírójának, aki a nappaliban megpillantotta közös fényképüket„. Ezt egy maszek fotós készítette. Akkor hozta haza a férjem, mikor nyugdíjba ment. Azzal adta át, az enyém, azt csinálok vele, amit akarok.” Én bekereteztettem. Soha nem engedte meg se a hivatalokban se a privát környezetében kitenni a képét. „Élő embert ne rakjunk a falra – ez volt a véleménye
      Ismét kénytelen vagyok utalni két szerző közötti különbségre Majtényi György itt is feltételes módot használ, míg Mokaszin13 továbbra is tényként közöl negatív információt. Festők felsorolásánál Szőnyi Istvánt és Egry Józsefet lazán elhagyja. Tárgyi tévedést elkövetve Rippl-Rónai Józsefet, Derkovits Gyulát, Dési Huber Istvánt kortárs festőként határozza meg függetlenül attól, hogy mindhárman 1945 előtt elhaláloztak.
      Nem elemezném tovább a Mokaszin13 írása és a könyv közötti eltéréseket.
      Egy érdekesség a végére, a szemelvényekből, mert ez is ő volt.
      Érdekes, hogy az első titkár egy kis kártyára kimásolta magának Tábori Piroska Üzenet Erdélyből című versének néhány sorát: ”Halljátok ott túl a Tiszán /mit zeng a szél a Hargitán/ mit visszhangzanak a Csiki-hegyek?/ Üzenik a gyergyói havasok/ megvannak még a farkasok?” Több jel mutat arra, hogy a kommunista vezetők lelkületétől, így Kádárétól sem állt távol, hogy időnként búsongjanak egy keveset a trianoni döntés felett.

      Nem feltétlen értek egyet a Matolcsi György által leírt jellemzésekkel, tényszerű adatai, hivatkozása szimpatikusabb számomra, mint Mokaszin13 kijelentő módban írt ítéletei.
      Tisztelettel Little Joe
      U.i. Amennyiben valaki kíváncsi a könyv kivonatolt tartalmára itt olvashat részleteket
      http://historiamozaik.blogspot.com/2013/03/budapest-cserje-u-21-sz-alatti-villa.html

  4. A faragott királyi szobornak ( a cigány király ) üres a tekintete, a szája össze van szorítva
    mint annak az embernek akinek a WC -én keményet kell szarkázni, de nem jön össze.
    Csak nem ezt akarta bemutatni a fafaragó népművész ? Ha igen, akkor sikerült neki, mert
    így csak egy ” teleszarkázott gatyájú” embert ábrázolt. …. a magyar jövő: nem a királyság !!!

  5. Meg kellett volna venni, aztán felgyújtani az egészet, majd az attrakciót feltölteni a YouTube-ra! Hadd gyönyörködjön benne a nép.

    1. Köpőcsészét nem farag a fafaragó.
      Ilyen kidolgozásban lenne nagy keletje.

Hozzászólás a(z) olvasó bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com