A szovjetek V. összoroszországi kongresszusa
„1918. július 4-én Moszkvában megnyílt a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjeinek V. összoroszországi kongresszusa. Munkáját már a polgárháború éleződésének viszonyai között végezte. Ebben az időben a baloldali eszerek is a nyílt szovjetellenes harc és az ellenforradalmi lázadások útjára léptek (a baloldali eszerek, a breszti béke elleni tiltakozásul, már 1918 tavaszán kiléptek a szovjet kormányból). Mint a kulákság érdekeinek kifejezői, arra törekedtek, hogy megakadályozzák a szocialista forradalom kibontakozását a falun, s felléptek a szegényparaszti bizottságok szervezése ellen. Az V. szovjetkongresszus ülésezése idején a baloldali eszerek ellenforradalmi lázadást robbantottak ki Moszkvában, és provokációs célzattal, a breszti béke meghiúsítása érdekében, meggyilkolták Mirbach német követet. Az volt a szándékuk, hogy kezükbe veszik a hatalmat, meggyilkolják Lenint, Szverdlovot és a Kommunista Párt meg a szovjet kormány más vezetőit, megsemmisítik a szovjet rendszert, és ismét bekapcsolják Oroszországot az imperialista háborúba.
A baloldali eszerek szovjetellenes lázadása nagy felháborodást keltett a néptömegek körében. Lenin az „Izvesztyija VCIK” című lap munkatársával folytatott beszélgetése során megállapította, hogy ,,ez a bűnös terrorista lépés, és a lázadás tökéletesen és teljesen felnyitotta a néptömegek szemét, melyek most meglátták, milyen feneketlen szakadékba taszítaná a népi Szovjet-Oroszországot a baloldali eszer kalandorok bűnös taktikája”. A lázadást néhány óra alatt leverték. A szovjetek V. Összoroszországi kongresszusa elhatározta, hogy a baloldali eszereket kizárja az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságból és a szovjetekből.
A kongresszus összegezte az első szocialista átalakulások eredményeit. Lenin előadói beszédében beszámolt a Népbiztosok Tanácsának tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban végzett munka tapasztalatai tökéletesen igazolták a szovjethatalom bel- és külpolitikájának helyességét. ,,. . . Cseppet sem kétséges — mondta Lenin —, hogy ha azon az úton indulunk el, amelyet választottunk és amelyet az események igazoltak, ha szilárdan és tántoríthatatlanul fogunk haladni ezen az úton, ha sem frázisoktól, sem illúzióktól, sem csalástól, sem hisztériától nem hagyjuk letéríttetni magunkat a helyes útról, akkor minden esélyünk megvan arra, hogy megmaradjunk és komolyan elősegítsük a szocializmus győzelmét Oroszországban, ezzel pedig elősegítsük a szocialista világforradalom győzelmét!”
A kongresszus jóváhagyta a szovjet kormány tevékenységét. Július 10-én a kongresszus elfogadta az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság (OSZSZSZK) alkotmányát, a világ első szocialista soknemzetiségű államának, az igazi népuralom elvein alapuló államnak az alkotmányát. Az alkotmány írásba foglalta és rögzítette mindazt, amit a néptömegek forradalmi alkotómunkája létrehozott. Lenin a következőket mondotta a kongresszus küldötteinek: „Ha mi most a kongresszus elé terjeszthetjük a szovjet alkotmányt, ez csak azért van, mert a szovjeteket az országban mindenütt megteremtettük és kipróbáltuk, mert önök teremtették meg, önök próbálták ki az ország minden szögletében; csak fél évvel az októberi forradalom után, majdnem egy évvel az első összoroszországi szovjetkongresszus után tudtuk lerögzíteni azt, ami a gyakorlatban már megvan.”
Az 1918-as alkotmány kinyilvánította, hogy a szovjet államot a munkásosztály vezeti, amely a hatalmat a szegényparasztság sokmilliós tömegeivel szövetségben gyakorolja. Az alkotmány törvényben rögzítette a földek állami tulajdonba vételét, a gyárak, a bankok, a vasúti, folyami és tengeri közlekedés államosítását, a külkereskedelmi monopóliumot és a munka megszervezésének szocialista alapelvét, a társadalom minden tagjának munkakötelezettségét („aki nem dolgozik, ne is egyék”). Leszögezte a dolgozók által kivívott demokratikus szabadságjogokat is: a munkához és a művelődéshez való jogot, a szólásszabadságot, a lelkiismereti szabadságot, a sajtószabadságot, a tüntetés, a gyülekezés, a felvonulás stb. szabadságát, az állampolgárok egyenjogúságát faji vagy nemzetiségi hovátartozásukra való tekintet nélkül, törvénybe iktatta a férfiak és a nők egyenjogúságát. Minden 18. életévét betöltött állampolgár — a megdöntött kizsákmányoló osztályok és csoportok tagjainak kivételével — választójogot kapott. „A proletár demokrácia — mondotta Lenin — milliószor demokratikusabb minden burzsoá demokráciánál; a szovjethatalom milliószor demokratikusabb a legdemokratikusabb burzsoá köztársaságnál.”
Az alkotmány értelmében minden nemzet önrendelkezési jogot nyert, egészen az elszakadásig és önálló állam alapításáig. Az alkotmány kinyilatkoztatta, hogy az Oroszországi Köztársaság a szabad nemzetek szabad szövetségén alapszik; ezzel lerakta az oroszországi népek barátságának szilárd alapjait, törvénybe iktatta a proletár nemzetköziség elvét, megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy néhány évvel később megalakulhasson a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége.
Az első szovjet alkotmány elfogadása a forradalmi jogrend megszilárdulását, a központi és helyi hatalmi szervek egységes rendszerének kialakulását jelentette. Az alkotmány általánosította azokat a tapasztalatokat, amelyeket a dolgozók a szocializmus építése során addig felhalmoztak.
Az első szovjet alkotmánynak nagy nemzetközi jelentősége volt. Nagyszerű eszméi és elvei óriási hatással voltak a nemzetközi forradalmi mozgalom fejlődésére. A dolgozók érdekeit védelmező, a népek egyenjogúságát és barátságát írásba foglaló alkotmány lelkesítő például szolgált a világ kizsákmányoltjai és elnyomottai számára, akik politikai, nemzeti és társadalmi felszabadulásukért harcoltak.”
(idézet: – Világtörténet 8. kötet – című könyvből)
„Az eszerek az 1901-ben alakult oroszországi Szociálforradalmár Párt tagjai voltak. Nevük az orosz szocialrevolucionyer (jelentése: szociálforradalmár) rövidítéséből származik. Az eszerek magukat a narodnyikok örökösének tekintették, számos képviselőjük az egyéni terror módszerét is alkalmazta. A narodnyik hagyományokból kiindulva forradalmi osztálynak – ellentétben a mensevikekkel és a bolsevikokkal – a parasztságot tekintették. Céljaik között szerepelt a demokratikus köztársaság létrehozása és a parasztság földhöz juttatása. 1917-ben, a februári forradalom győzelme után az ideiglenes kormány tagjai lettek. A bolsevik hatalomátvételt követő választásokat az Eszer Párt nyerte, megelőzve a bolsevikokat. Az 1918 januárjában összeült eszer többségű Alkotmányozó Gyűlés nem fogadta el a bolsevik hatalmat, ezért egy napos tanácskozás után a gyűlést feloszlatták, és erre a sorsra jutott az eszerek pártja is. A polgárháborúban az eszerek többsége a fehéreket támogatta.” Wikipédia – A fehérek a szovjet néphatalom ellenségei voltak és az eszerek többsége ezeket támogatta, kizsákmányoló, élősködő polgári diktatúrát akartak megvalósítani, diktatúrát a dolgozó nép felett, de a vörösök a dolgozók segítségével a történelem szemétdombjára küldte őket, ahová valók.
Beszélgetés az „Izvesztyija VCIK“ munkatársával „baloldali” eszerek lázadásáról
Rövid tudósítás
„A forradalom csodálatos következetességgel visz el logikai végkifejletéig minden tételt, kíméletlenül feltárja minden helytelen taktika sivárságát, bűnösségét.
A hangzatos frázisba belehabarodott baloldali eszerek immár hónapok óta üvöltik: „Le Breszttel, éljen a felkelés a németek ellen!”
Mi azt feleltük nekik, hogy a mai viszonyok között, a mai történelmi időszakban, az orosz nép nem képes és nem akar háborúzni.
A baloldali eszerek mit sem törődve a valósággal, oktalan makacssággal tovább hajtogatták a magukét, nem érezve, hogy egyre jobban eltávolodnak a néptömegektől, minden áron, akár erőszakos úton is, igyekeztek rákényszeríteni ezekre a tömegekre akaratukat, Központi Bizottságuk akaratát, amelynek tagjai bűnös kalandorok, hisztérikus intellektuelek stb. voltak.
És amilyen mértékben eltávolodtak a néptől, egyre inkább kezdték elnyerni a burzsoázia rokonszenvét, amely a baloldali eszerek kezével remélte megvalósítani bűnös terveit.
Ez a bűnös terrorista lépés és a lázadás tökéletesen és teljesen felnyitotta a nagy néptömegek szemét, amelyek most meglátták, milyen feneketlen szakadékba taszítaná a népi Szovjet-Oroszországot a baloldali eszer kalandorok bűnös taktikája.
Jómagamnak és sok elvtársnak a lázadás napján volt alkalmunk hallani, hogy még a legfelvilágosulatlanabb néprétegeket is mélységesen felháborította a baloldali eszerek cselekedete.
Egy egyszerű, írni-olvasni sem tudó öregasszony mondotta felháborodva Mirbach meggyilkolásáról:„Óh, az átkozottak, mégis beledöntöttek bennünket a háborúba!“
Mindenki azonnal egészen világosan megértette es rájött arra, hogy az eszerek terrorista gaztette után Oroszországot egy hajszál választja el a háborútól. Éppen így ítélték meg a néptömegek a baloldali eszerek akcióját.
Provokálnak bennünket, hogy háborúba keveredjünk a németekkel, amikor nem tudunk, és nem akarunk háborúzni. A nép akaratának ezt a durva sárbatiprását, a háborúba való erőszakos belerángatást a néptömegek nem bocsátják meg a baloldali eszereknek.
És ha valaki örült a baloldali eszerek gaztettének és kárörvendően kezét dörzsölgette, ezek csak a fehérgárdisták és az imperialista burzsoázia kiszolgálói lehettek. A munkás- és paraszttömegek ellenben még erősebben, még jobban összeforrtak ezekben a napokban a kommunista bolsevik párttal, a néptömegek akaratának igazi kifejezőjével.
„Izvesztyija VCIK” 141. sz. 1918. július 8.”
(idézet: – Lenin Művei 27. kötet – című könyvből)
A petrográdi munkásokhoz
„Kedves elvtársak! Kajurov elvtárs, régi ismerősöm, akit a petrográdi munkások is jól ismernek, Petrográdba utazik és én felhasználom ezt az alkalmat, hogy az elvtársaknak néhány sort írjak.
Kajurov elvtárs járt Szimbirszk kormányzóságban és saját szemével látta, milyen a kulákok viszonya a szegényparasztokhoz és hatalmunkhoz. Nagyon jól megértette azt, ami nem lehet kétséges egyetlen marxista, egyetlen öntudatos munkás számára sem: nevezetesen — hogy a kulákok gyűlölik a Szovjethatalmat, a munkások hatalmát, és elkerülhetetlenül megdöntik, ha a munkások nem feszítik meg haladéktalanul minden erejüket, hogy elejét vegyék a kulákok Szovjetek elleni hadjáratának, hogy ízzé-porrá zúzzák a kulákokat, még mielőtt azok egyesülni tudnának.
Az öntudatos munkások jelenleg meg tudják valósítani ezt a feladatot, egyesíteni tudják maguk körül a falusi szegénységet, le tudják győzni és ízzé-porrá tudják zúzni a kulákokat, ha a munkások élenjáró osztagai felismerik kötelességüket, megfeszítik minden erejüket, tömeges hadjáratot indítanak a faluba.
A petrográdi munkásokon kívül nincs senki, aki ezt megtegye, mert olyan öntudatos munkások, amilyenek a petrográdiak, sehol Oroszországban nincsenek. Petrográdban ülni ölhetett kezekkel, éhezni, ácsorogni az üres gyárak körül, azzal a hiú reménnyel szórakozni, hogy helyreállítják a petrográdi ipart vagy megvédik Petrográdot, ez ostobaság és bűn. Ez egyértelmű egész forradalmunk pusztulásával. A petrográdi munkásoknak szakítaniok kell ezzel az ostobasággal, ráncba kell szedniök azokat a tökfilkókat, akik síkraszállnak mellette, és tízezrével útnak kell indulniok az Urálba, a Volga vidékére, Délre, ahol sok gabona van, ahol elláthatják magukat és családjaikat, ahol segíteni kell a szegényparasztok szervezkedését, ahol szükség van a petrográdi munkásra, mint szervezőre, vezetőre, vezérre.
Kajurov elmondja majd személyes megfigyeléseit és meggyőz, biztos vagyok benne, minden ingadozót. A forradalom veszélyben van. Csak a petrográdi munkások tömeges hadjárata mentheti meg. Fegyvert és pénzt adunk, amennyi kell.
Kommunista üdvözlettel Lenin
1918. VII. 12.
Először 1924-ben,
a „Proletarszkaja Revoljucija” c. folyóirat
3. (26.) számában jelent meg.”
(idézet: – Lenin Művei 27. kötet – című könyvből)
Beszéd a Hamovnyiki kerületben rendezett gyűlésen, 1918. július 26-án
Rövid újságtudósítás
„(A megjelenő Lenint viharos éljenzéssel fogadják.) Lenin beszédében, melynek tárgya: „Mit ad a dolgozó népnek a Szovjet Alkotmány”, megállapítja, hogy a Szovjet Alkotmány, amely a Szovjetekhez hasonlóan a forradalmi harc időszakában jött létre, — az első olyan alkotmány, amely államhatalomnak nyilvánította a dolgozók hatalmát, olyan alkotmány, amely megfosztja jogaiktól a kizsákmányolókat — az új élet építésének ellenségeit. Ez a legfőbb, ami megkülönbözteti a Szovjet Alkotmányt más államok alkotmányától, és ebben rejlik a tőke legyőzésének záloga.
A dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól szóló deklaráció több tételére utalva Lenin hangoztatja, hogy most meglátják a világ dolgozói, hogy a Szovjet Alkotmány — az Oroszországi Szocialista Föderatív Köztársaság alaptörvénye — a világ proletariátusának eszményképeit tükrözi. Közelg az óra, amikor leszámolnak minden ország burzsoáziájával! Nyugat-Európában nő a felháborodás! Feladatunk: leküzdeni minden akadályt, amely utunkban áll, bármilyen nehezek azok, és megőrizni a Szovjetek hatalmát addig, amíg fel nem kel a világ munkásosztálya és ki nem tűzi a szocialista világköztársaság nagy zászlaját! (Viharos taps.)
„Pravda“ 157. sz.
1918. július 28.”
(idézet: – Lenin Művei 27. kötet – című könyvből)
SaLa
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
“Az 1918-as alkotmány kinyilvánította, hogy a szovjet államot a munkásosztály vezeti, amely a hatalmat a szegényparasztság sokmilliós tömegeivel szövetségben gyakorolja.”
Ebben a mondatban van egy paradoxon.
A munkásosztály és a szegényparasztság tanulatlanságánál fogva képtelen egy országot vezetni. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, iskolákat kell a képviselőknek elvégezni. Minél magasabb szintű vezető lesz, annál többet. Paradoxon, hogy ettől kezdve már nem munkás és nem szegényparaszt, hanem politikus.
A múlt hibáit ismerni kell, hogy a jelenben, vagy a jövőben ne kövessük el megint (vagy ne hagyjuk, hogy bizonyos események újra megtörténjenek).
SaLa nem akar tanulni a múlt hibáiból, sőt szeretné, hogy újra megtörténjenek: sok százmilliós népirtások, tömeggyilkosságok, a büntető-átnevelő táborok, a totális vélemény-terror, a “kedves vezető” folyamatos istenítése, stb.
Pontosan ezért nem lesz a Munkáspárt parlamenti párt. Thürmer Gyula jó irányba akarja terelni a pártot, de vannak akik ezt ellehetetlenítik.
—az eltérítők többsége a munkáspárton kívül van.
“SaLa nem akar tanulni a múlt hibáiból, sőt szeretné, hogy újra megtörténjenek: sok százmilliós népirtások, tömeggyilkosságok, a büntető-átnevelő táborok, a totális vélemény-terror, a “kedves vezető” folyamatos istenítése, stb.”
Hagyjátok már ezt a sületlenséget, Az általato istenített “jobb” világ közvetve és követlenül lényegessen több bűnt követtek el az emberiség ellen.
petymeg szerint:
2018-08-26 – 17:47
+1
” munkásosztály és a szegényparasztság tanulatlanságánál fogva képtelen egy országot vezetni.”
látod ezért lett vége a szocializmusnak.
Aztán Pol Pot még durvábbat csinált, az értelmiséget majdnem sikerült ki pusztítania.
Bár ő is tanultnak, értelmiségnek számított , úgyhogy az is paradoxon.
Mondhatni a kommunizmus a paradoxonok világa………..
Kontroll szerint:
2018-08-26 – 08:45
“SaLa nem akar tanulni a múlt hibáiból…”
Inkább SaLa nem akar tanulni a mai kommunikáció eredményeiből, és nem is használja annak technikáit. Pedig, ha annak idején el tudták hitetni a bécsi cukrászdákat, és ennek, az élet általi cáfolata ellenére még mindig hisznek benne az emberek, akkor SaLának is sikerülhetne a kommunizmus -de nevezzük inkább népi demokráciának- elveinek népszerűsítése. Csak hát, ugye az igaz embernek ami a szívén, az a száján. Ez meg manapság qrva kevés a boldoguláshoz, és nem csak a politikai agitátoroknál, hanem a sarki fűszereseknél is…
A történelem fényesen bizonyította, hogy a népi demokráciától nincs jobb társadalmi
alakulat. Abban a rendszerben csak a szocializmus nyíltan ellenséges “egyedeit ” üldöz-
ték. A kapitalizmusban azt is tönkreteszik , aki egy rossz szót sem mond a kizsákmányoló
rendszerről, mert azt sem tudja hogy kizsákmányoló, csupán azt tapasztalja hogy nincs
MUNKÁJA NINCS PÉNZE , nem tudja a sárga csekket fizetni , .. majd utcára kerül!!
A szocializmusban ( a közösségi tulajdon miatt ) vidám közösségek voltak ..!! Most, a
” kaparj kurta, úgy is csóró maradsz ” napi szellemisége , darabokra tépte a társadalmat !
Az egyházak próbálják összevarrni a rongyokat, de ehhez nem varrás kell: itt anyagi és
eszmei érdekeltségre van szükség, ami a magántulajdon keretei között: LEHETETLEN .
“Abban a rendszerben csak a szocializmus nyíltan ellenséges “egyedeit ” üldöz-
ték.”
Hány példát hozzak az ellenkezőjére?
A kérdés feltétele helyett sorolhattad volna.
Sub Zero szerint:
2018-08-26 – 20:46
Egyet! …
hábé szerint:
2018-08-26 – 19:00
Az orosz monarchia bukása utáni fejlődés tragédiája, hogy nem organikus (a felelősöket most kíméljük). Utólag (okoskodóan) elmondható, hogy vegyes tulajdonú, szociális piacgazdaságot kellett volna kiépíteni. A parasztok földre vágytak, földosztás és értékesítési szövetkezetek szervezése motiválóbb mint a szovhoz és a kolhoz. A szolgáltatások és kisüzemek területén helye van a versenynek, a magántulajdonnak, annak korlátozása értelmetlen. Az iparban, a nagykereskedelemben és a bankszektorban is széles körben lehetett volna szövetkezeti megoldásokat alkalmazni. A versenyszektor nagy üzemeinél részvénytársaságokat indokolt működtetni, melynek tulajdonosai önkormányzatok, civil szervezetek, munkástanácsok, etc., azaz társadalmi szervezetek lehettek volna. A stratégiailag fontos és/vagy monopol helyzetű vállalatok, nagybankok államosítása, ill. állami szabályozása indokolt. A hadi kommunizmust felváltó gazdaságpolitika jó irányba tett lépés volt. A sztálini időszak bürokratizmusa, a totális államosítás, a piac végletekig való torzítása és a verseny kizárása determinálta a gazdaság deformitását, a motiváció, az innováció hiátusát, a hiánygazdaság kialakulását.
A közösségi értékek és az ehhez társuló élmények, rituálék fontosak, de …. Lásd: olasz, német fasizmust (a rokonokat most kihagyjuk).
Kedves kommunistám Rosa Luxemburg nem volt „népi demokrata” és a tanácskommunisták sem. „Népi” demokrácia van ma is minden olyan országban, ahol fügefalevéllel kell takargatni a valódi demokrácia hiányát. Döbrögisztán ebbe az irányba halad. McCain annak idején jól látta ezt. Jelenkorban mi a megoldás? Vélhetőleg ez a kérdés nem nálunk dől el. Itthon leginkább egy valódi baloldali alternatíva, haladó (szociálisan és ökológiailag érzékeny) programmal fellépő mozgalom létrejötte lenne kívánatos. Ez nem a Munkáspárt.
” A szolgáltatások és kisüzemek területén helye van a versenynek, a magántulajdonnak, annak korlátozása értelmetlen. Az iparban, a nagykereskedelemben és a bankszektorban is széles körben lehetett volna szövetkezeti megoldásokat alkalmazni.”
Az általad felsoroltak jók/utólag mindenki tudja a tutit/ viszont a fentiek a korrupció melegágyai, és egy új társadalmi rend kialakítádánál a körülmények nem tették lehetővé a kisérletezgetést.
petymeg szerint:
2018-08-27 – 18:21
Ezzel kezdtem: “Utólag (okoskodóan)”. A mensevikek és az eszerek programja tartalmazott életszerűbb elemeket, mint a lenini káoszelmélet. A NEP korrigált bizonyos dolgokat, de később az első ötéves terv mindent felülírt. https://piacesprofit.hu/gazdasag/eszak-koreaba-is-kezd-bejarja-a-kapitalizmus-kisertete/
Tehát igazolsz : utólag kiderült,geigazolódott.
Koncepciós perek tömegét lehetne előhozni.
Szolzsenyicin írt olyanról, akit 10 perc késés miatt 10 évre ítéltek. Vagy azt is említhetném, aki véletlenül lehalkította a rádiót, amikor Sztálin beszélt.
https://alfahir.hu/amikor_papot_es_avost_egyutt_akasztottak
Sub Zero szerint:
2018-08-27 – 20:23
Al Capone-t meg adócsalásért ítélték el, pedig az volt a legkisebb bűne…
Al Capone bűnös volt adócsalásban, ezért elítélték. Bűnös volt másban is, amit nem tudtak rábizonyítani, ezekért a bűncselekményekért nem tudták felelősségre vonni. Ezzel most mit akartál mondani? Azt kérted, hogy csak egy példát hozzak fel arra, hogy olyan embert üldözött a kommunista rendszer, aki nem volt nyíltan a rendszer ellensége. Rengeteg embert hurcoltak meg névtelen és teljesen alaptalan feljelentés alapján. Egyszerűen arról volt szó, hogy az ÁVH (szovjet mintára) tervet teljesített. Szükségességét bizonyítandó tömegesen tartóztatott le ártatlanokat. Csak Budapesten naponta 160 letartóztatást hajtottak végre. Az tíz év alatt több, mint fél millió ember. Gondolkozz! Volt ennyi rendszer ellenség? Nem volt a túlnyomó részük teljesen ártatlan?
Admin:
Úgy gondolom, nem ártana fölülvizsgálnod az “AAKORI” és az “AZÓTAI” állapotok ár-érték-viszonyait.
Azonkívül az adott korszak jellemzőit. Csak utalnék az USA-ban dühöngött “mekkarthizmusra”! Vagy a spanyol, portugál párhuzamosságokra. Említhetnénk persze francia, brit és olasz pédákat is.
Sub Zero szerint:
2018-08-28 – 06:25
Azt akartam mondani, hogyha Al Caponét el lehetett ítélni a legkisebb bűnéért, akkor lehet, hogy a rádiót lehalkítónak is voltak nagyobb bűnei. Ki tudja?
Egyébként nem hoztál eddig egyetlen egy konkrét példát sem arra, hogy ártatlanokat ítéltek el. Nem is fogsz tudni, mert az ártatlanság nem egzakt kategória, attól függ honnan nézzük. De szerintem két malomban őrölünk. Én a Kádár-rendszerben gondolkodom, Te meg a Rákosi félében.
Rosi Nante szerint:
2018-08-28 – 10:13
Miért akarsz belőlem konkrét példát kicsikarni? Jó, akkor mondok még egyet, ami nem a rákosi rendszerben és nem más országok népi demokráciájában történt.
Meggymagos Demeter esete. Őt 1971-ben ítélték el. Egyébként pont abban az évben, amikor az utolsó halálos ítéletet végrehajtották talán egy öt évvel azelőtti feketevágásért!
–Fehér Béla?
–Igen. Mit akarnak?
Nagyon megijedtünk, mert a tapasztalat szerint, akihez hajnalban becsöngettek és elvittek, azokat azóta nem láttuk, és az elhurcoltak családját még a barátok is pestisesként kezelték. A házunk előtt már várt rám a kor hírhedt fekete autója a Pobeda.
A Gyűjtőfogházba szállítottak, ahol 10 órán át vártam egy üres szobában arra, hogy
valaki végre megmondja, miért tartóztattak le. Késő este volt már, amikor egy őrnagy lépett a kihallgatószobába néhány társával.
Tudod miért vagy itt
te imperialista kutya?
Az igazat feleltem, azt, hogy nem. Erre megvertek
és magamra hagytak.
Fél óra múlva újra bejöttek.
Mi a foglakozásod? Kik a társaid?
Hogyan akartátok megdönteni népi államrendünket?
Mondj neveket!
Folyamatos verések közepette elmondtam, hogy most egy kis szentendrei lapnál vagyok a művészeti rovat vezetője. Felderült az őrnagy arca.
Tehát tudod, hogy miért kerültél ide?
Ki a társad a népi államrend elleni izgatásban?
Továbbra is mondtam, hogy nem tudok semmit, nem vettem részt semmiben. Erre igencsak felmérgesedett és elkérte a mellette állótól az
újságunk egy példányát.
–Ez ismerős Neked?
Azt feleltem, hogy természetesen, hiszen én magam tördeltem ezt a részt. Valószínűleg ez a kijelentésem pecsételte meg az elkövetkezendő életemet.
A Gyűjtőfogházban elképzelhetetlen körülmények között tartottak bennünket. Az őrök jó része pártkatona volt, magatartásukhoz irányt adott a szobájuk falára kirakott jelszó:
Ne csak őrizd-gyűlöld is!
Napjaink időjárásjelentéseit nézve mindig eszembe jut az a rabtársam, akit
csak északkeleti betörésnek szólítottunk. Őt azért hurcolták el, mert a rádió időjárásjelentésében
a következőket mondta:
Északkelet felől hideg, viharos szél tör be hazánkba.
A szemfüles ÁVH persze ezt is imperialista propagandának minősítette, tekintettel arra,
hogy északkeleti szomszédunk a Szovjetunió volt.
“Nem sokkal az után, hogy a férjemet elvitték,
gyermekeimmel együtt internáltak bennünket, arra hivatkozva, hogy osztályidegenek vagyunk, mivel édesapám a Horthy-rendszerben a megyei bíróságon fogalmazó volt.”
Annyi példa lenne még….
Sub Zero szerint:
2018-08-28 – 13:29
Nem a mai szemmel kellene vizsgálnod az eseteket, hanem az akkori állapotok szerint.
A meggymagos ember esete mai szemmel tényleg a rendszer túlkapásának, oktalan vagdalkozásának tűnhet.
http://www.jogiforum.hu/hirek/36715
De, ha figyelmesen elolvasod a linken szereplő cikket, levonhatsz egy-két tanulságot az esetből. Pl. AKKOR az üzérkedés, árdrágítás ellen a törvény lépett fel.
“…az 1961. évi V. törvény 299. §-a úgy rendelkezett, hogy üzérkedést valósít meg az, aki jogosulatlanul kereskedelmi tevékenységet folytat vagy vállalkozást tart fenn, illetőleg áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedést űz, vagy azzal árdrágításra alkalmas módon üzérkedik.”
Ez lefedi a meggymagos ügyet, rá lehet húzni. (Most ne nyissunk vitát arról, hogy a jogalkotók és jogalkalmazók hogyan éltek vissza, vagy hogyan nem éltek a törvények betűivel, mert minden, így a mai korból is lehetne negatív példákat hozni.)
Abban az időben nem volt piacgazdaság, mindennek szabott ára volt, oly annyira, hogy sok esetbe bele volt sütve, préselve, öntve a termékbe az ára. Itt van előttem nagyanyám 24 x 36 cm-es süteményes tepsije, melybe a méret mellett a 16 Ft-os fogy. ára is bele van préselve. Ilyen körülmények között a beszerzési és eladási ár között, ha 11-szeres különbség volt az a szentségtörés kategória, még akkor is, ha munka volt vele.
Továbbá:
“A politikus (Nyers Rezső) Zolnay Pál „Törjünk fel egy meggymagot” című dokumentumfilmjében (1995) elismerte, hogy a reform bukásával egyidejűleg a leleményes maszekokból néhány nap alatt bűnözők, üzérkedők lettek. „Ezek mind-mind arra irányultak – utalt az üzérkedés vádjával indított perekre –, hogy a piaci szabadságot korlátozni kell, és az akkori gondolkodás szerint erkölcstelen jövedelmeket pedig részben meg kell gátolni, részben büntetni kell, ha már egyszer ezek létrejöttek.””
Itt két dologra hívom fel a figyelmedet:
1, “…a piaci szabadságot korlátozni kell…”
Ugye mennyire ismerős!? A kapitalista mában is ez sokak kívánsága, a legmagasabb köröktől egészen le, az almatermelőkig (aktuálisan az AUSTRIA JUICE esete a magyar almatermelőkkel). Elméleti közgazdász körökben is elhangzik ez a felvetés. Akkor? –
a piac korlátozása, mint politikai irány, miért is volt hibás?
2. “…erkölcstelen jövedelmeket pedig részben meg kell gátolni, részben büntetni kell, ha már egyszer ezek létrejöttek.”
Jól gondolom, hogy a mindenkori-, így a mai társadalomban is a tömegek jogos kívánsága az erkölcstelen nagyságú jövedelmek megszüntetése? Simor András, M. Lőrinc, az összes futballista, a bankárok, az állami cégek vezetői, soroljam még azokat, akiknek erkölcstelenül magas a jövedelmük? Akkor mi a probléma a többséget képviselő szoc. vezetés ez irányú intézkedéseivel? Az, hogy Ők tettek is azért, hogy ezek az irreális jövedelmek megszűnjenek?
Fehér Béla, meg az “északkeleti szél” esete lehet, hogy konkrét esetek, de nem írtad le a történetet és az eseményeket. És ismétlem az, hogy valaki bűnös-e, vagy sem az erősen nézőpont kérdése.
Nem állítom, hogy egyetlen ártatlan ember sem lett meghurcolva, mert az mindig is előfordult, és elő is fog fordulni. Kedvenc mondásom szerint: “Hol gyalulnak, ott hullik a forgács”. Sztálini értelmezésben: “Természetesen azt jelentette, hogy amikor nagy, a jövő érdekében szükséges átalakításokat végzünk , bolsevik módra nem lehetünk tekintettel egyes emberek nyavalygásaira.”
Ha az egyes érintett emberi sorsokat nézzük, akkor természetesen tragikus, hogy egyesek úgy jártak ahogy, de pl. az a lengyel kamionos, akinek az életébe került, hogy az autójával a karácsonyi vásározók közé hajtott egy terrorista (+ az áldozatok), az nem legalább akkora együttérzést követel, mint a Te példáidban szereplő emberek? Mindannyian egy kor, a saját koruk áldozatai. Béke poraikra.
Rosi Nante szerint:
2018-08-28 – 15:30
5*
Milyen példákat tudsz mondani,te szerencsétlen?!
Amit eddig hablatyoltál a többiekkel,azaz hasonlóan eleresztett társaiddal egyetemben,az nem volt más,mint a baloldal ócsárlása,és hamisan sejtetett olyan ellenkező tudás,aminek semmiféle cáfoló ereje nem volt a szocializmus társadalom,és közösségi érdekeket felemelő eszmeiségéhez képest!
Ami a szocializmusban nem valósult meg se,eszmeileg,sem gyakorlatilag,az mind az emberi egyedi érdekek ,az önzőség miatt nem valósult meg!
A többi arra való hivatkozás,hogy a szocializmus hibás volt,nem más,mint a burzsoázia,és alattvalóinak ocsmány rágalmazó porhintése ,embertelen szemétsége!
És ez rátok is vonatkozik!
stefimrich szerint:
2018-08-26 – 21:20
Mi az, pártolótag-gyűlés volt? Nagyon harapós vagy, sok indulat és kevés érv; ez a bolsevik hevület jele. Lázcsillapítónak Rajk 56-os temetésén elhangzott beszédek újraolvasását javaslom.
Miért takarozól ennek az áruló bandának a por hintésével?
Kibújt a szeg …..!
stefimrich szerint:
2018-08-26 – 21:20
5*
petymeg szerint:
2018-08-27 – 18:32
Amennyiben szeg alatt a bolsevik tanok elvetését és a szociáldemokrata nézetek és értékek vállalását érted, azt soha sem rejtegettem. A harmincas években Kádár tagja volt az SZDP-nek (állítólag a KMP utasítására). Ez lehet legenda és valóság is, ténylegesen szociáldemokrata életet élt (önképzés, mozgalmi – és szakszervezeti munka), ’45 után magyar kommunistaként és nem moszkovita bolsevikként tevékenykedett. „1951 májusában letartóztatták és minden politikai tisztségétől megfosztották és június 25-ével parlamenti mandátumát is megsemmisítették. Letartóztatásának oka, hogy a pártvezetés szerint a tanácsrendszerbe sok rendszeridegen elem került be. Ekkor már nem csak az 1945 előtti korok tisztviselőit, de a koalíciós idő hivatalnokait is ilyennek minősítették. Zöld Sándort vonták emiatt felelősségre, aki azonban öngyilkos lett a letartóztatása előtt, így mivel mindenképp bűnbak kellett ehhez a koncepcióhoz, a tanácsrendszer törvényjavaslatának beterjesztőjét, Kádárt vették elő. 1952 decemberében a Legfelsőbb Bíróság koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélte.” (Wiki)
Óriási a zavar.
A szocializmus teljesen jó rendszer.
Ami azt jelentené, hogy a SZOCIAL, AZAZ A KÖZÖSSÉG TULAJDONÁBAN VANNAK A TERMELŐESZKÖZÖK.
Magyarországon valójában az emeszempé tulajdonában volt minden. Az emeszempének meg a szovjetunió vezetői parancsoltak.
Tehát nem volt sem demokrácia, sem közösségi tulajdon. Mindenről a PÁRT rendelkezett.
Én (meg sokan mások is) VALÓDI SZOCIALIZMUST akarok, ahol a közösségnek nem parancsol “fentről”, vagy külföldről más hatalom. A közösség az egész ország lakossága.
Ha elkezdenek vezetőket választani, újra kezdődik az egész kommunista-kapitalista-baloldali-jobboldali mókuskerék.
A közösség tagjai egymásért dolgoznak, közöttük értelmetlen a kereskedelem, és a pénz használata. (Ahogyan a tested sejtjei sem tőzsdéznek, bár lehet, hogy egyes népcsoportoknak ez a “vérében van”…)
A hazugságon, rabszolgatartáson, és gazdasági erőfölényen alapuló római jogrendszer is okafogyottá válik, így vissza lehet térni az igazság keresésén alapuló természet, vagy szokásjoghoz.
Erről akarnak hallani az emberek, nem a proletariátus harcáról, meg a “permanens forradalomról”, meg a nemzetköziségről (amit ma globalizmusnak hívnak…). Itt nem kell semmi mást csinálni, csak képességnek megfelelő munkát elvégezni, és élni.
SZERETET, ERŐ, BOLDOGSÁG!
“Én (meg sokan mások is) VALÓDI SZOCIALIZMUST akarok, ahol a közösségnek nem parancsol “fentről”, vagy külföldről más hatalom. A közösség az egész ország lakossága.”
Te szerinted ebben elkvaterkázott csutfasz országban ez kivitelezhető?
Még uniós szinten sem mert mindig lesznek ” egyenlöbbek”!
Kontroll szerint:
2018-08-27 – 19:30
Az a baj, kedves Kontroll, hogyha nincs vezető erő, nincsenek az életnek törvényi keretei, akkor azt anarchiának muszáj a mai terminológia szerint nevezni.
Akkor nem lenne az, ha az emberek tudati fejődése azon a szinten lenne, mint amit a kommunizmus is feltételez. De mint tudjuk nincs azon a szinten, és szerény véleményem szerint nem is lesz SOHA!!!! És tudod miért nem? -azért, mert az ember egy állat. (Tisztelet a kivételnek.)
Mondok példákat:
-amerikai őslakos indiánok társadalma
-ausztráliai benszülöttek társadalma
-óceániai szigetvilág (polinézek) társadalmi rendszere
Nem kell ahhoz leírt szöveg, meg rendőrség, börtönök, hogy az emberek betartsák az alapvető társadalmi normákat. Hogy a másik emberben egy másik embert lássanak, ne valami rabszolga-alapanyagot, eltiporni, beidomítani való biorobotot.
Ehhez nem kell “felnőni”.
Nem kell más emberekre hivatkozni, hogy ők ilyenek, meg olyanok, és miattuk nem lehet így élni.
Csak nézz a tükörbe, és tedd fel magadnak a kérdést, hogy TE MIT SZERETNÉL?
Kontroll szerint:
2018-08-28 – 17:17
Isten látja lelkemet, szeretnék igazat adni neked, de ehhez nem csak nekem kellene tükörbe nézni, hanem mindenkinek, és mindenkinek ugyanazt kellene látnia, és ugyanazt kellene gondolnia. Na! -ez az ami nem fog menni. És hiába mondanám, hogy sajnos, az ember mindig is állat volt és az is marad…
“az ember mindig is állat volt és az is marad…”
Ez csak a háttérhatalom hazugsága.
Persze, vannak olyan személyek, de rájuk semmi szükség a Szerves Társadalomban. Ők menjenek, amerre látnak.
https://youtu.be/DK1VcbiLazs
Rosi Nante és Kontroll!
Van egy film, az Apocalypto. Ebben a filmben egy fejlettebb társadalom leigáz egy kis közösséget, ami a Kontroll szerves társadalma szerint él. A szerves társadalom a film szerint is sokkal emberibb, míg az erősebb igaz, hogy fejlettebb, mégis barbár.
A szerves társadalom csak addig életképes, amíg az emberi kapcsolatok erősebbek, mint a hatalomvágy. Amint a közösség népességszáma elér egy szintet, ahol már nincs meg a közösségen belül minden egyes ember között a személyes kötődés, kialakulnak a hatalmi viszonyok. Kontrollnak abban mindenképpen igaza van, hogy a szerves társadalom élhetőbb viszont a népesség szám emelkedésével megsemmisül. Rosi Nante pedig azt látja jól, hogy a kommunizmus és a szerves társadalom megvalósíthatatlan az emberi tulajdonságok miatt.
(A népesség egy részének pusztulása, ellehetetlenülése, romlása a társadalom másik része számára csupán statisztika.)
Sub Zero szerint:
2018-08-28 – 23:19
+1