14 éves svájci buszokat vesz a BKV
Tizenkét használt Van Hool csuklós buszt vesz a társaság Lausanne-ból. A busztípus már ismerős lehet Budapesten, kevéssé elégedett vele a szakma.
Új szóló és csuklós buszok beszerzését is ígéri a BKV a közeljövőben, de első körben Svájcból szerez be használt járműveket a fővárosi közlekedési cég, írja a szerdai Világgazdaságra hivatkozva az MTI.
A lap azt írja, a BKV buszparkjának átlagéletkora több mint 13 év, így ezen a 14 éves buszok beszerzése nem javít. A 12 Van Hool típusú csuklós busz ősztől jelenik meg a főváros utcáin.
A BKV eddig kétféle Van Hool csuklós busszal rendelkezik: a Van Hool AG300-as, régebbi fajtát szakmai berkekben sok kritika éri, egyszer a Közlekedő Tömeg is posztolt a Facebookján arról, milyen rossz állapotban vannaka 2009-ben nyolcévesen vásárolt járművek.
A másik a Van Hool NewAG300-as busztípus, ezeket 2015-ben tízévesen vásároltuk, a szakma azonban ezekkel sokkal elégedettebb. Erre a busztípusra azért emlékezhetünk, mert egy ilyennel próbált megfordulni egyszer a sofőr a Margit hídon, amikor a 4-6-os villamost pótolták.
A BKV nemrég 17 éves Mercedes buszokat is vett.
A BKV buszait számon tartó HBweb szerint sajnos az új buszok az előbbi fajtából kerülnek ki, és a dél-pesti régióba kerülnek.
A BKV-nak egyébként szüksége van új buszokra, nemrég az derült ki, hogy a kétéves elektromos buszok közül is egyre több válik üzemképtelenné.
Jól cserben hagyta a BKV-t a csődbe ment magyar buszgyár
Az Ikarus Egyedi Kft. 150 buszt kellett volna, hogy leszállítson áprilisig a Volánbusznak, 30-at a BKV-nak, azonban a határidőig összesen öt járművet adott át. Az anyagi gondokkal küzdő cég nemrég leépítésekbe kezdett, de a kormány ismét kedvezett nekik és stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a gyárat, hogy elkerülhessék a csődöt. (HVG)
AZ ANYAG A “KUNYERA” UTÁN FOLYTATÓDIK!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bal-Rad komm: Lettünk Európa hulladékfölvásárlói és FOGYASZTÓI!Túl olcsó poén lenne most arról nosztalgiázni, hogy “volt idő, amikor…”
Igen. VOLT OLYAN KORSZAK Magyarországon. A szocializmus korszakában. DE AKKORORSZÁGUNK IS VOLT, GAZDASÁGUNK IS VOLT, HASZNOS INTEGRÁCIÓNK IS VOLT!
AKKOR SZOCIALIZMUS VOLT!
De már 29 éve kpitalizmus van. Se országunk, se hazánk, se gazdaságunk nincs! Gyarmati áruelőállító hellyé, az előállítók tulajdonosai hulladékánnak – szemétjének FÖLVÁSÁRLÓ – ÉS FOGYASZTÓHELYÉVÉ LETTÜNK!
Éppen tegnapi donbasszi összefoglalónkban írtuk meg: A SZABADSÁGHARCÁT VÍVÓ DONYECKI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ, SAJÁT TERVEZÉSŰ ÉS KIVITELEZÉSŰ VILLAMOS!
Egy háborús terheket viselő országban!
Döbrögisztán vajdaság KÖZPÉNZSZÁZMILLIÁRDOKAT POCSÉKOL EL “nemmzetthy buszgyártás” címen! Busznak-pénznek TERMÉSZETESEN NYOMA SINCS!
Donbasszban háború van! Ott statárium van. Ott egy vajdasági akció “elismerése” egy rövid sorozat három méterről. Kalasnyikovból.
Döbrögisztánban MEGDICSŐÜLÉS!
És mindez történik abban az egykori országban,amelyik ma is működő buszokkal látta el a szocialista országokat,és némely nyugati országot is!
Most meg csak fizetunk az Ikarusz-gyártó tulajdonosának azért,hogy az egykor jól prosperáló buszgyártásunk karikatúráját fenntartsuk!
“ezek” oda valók,ahova Racsi pelenkája!Csak jobban be kell csomagolni!
Ha ez így megy tovább, hamarosan omnibuszok szaladgálnak majd a városban.
A KGST-ben teljesen logikátlan módon, egy ilyen kis lélekszámú ország mint Mo. szakosodott a tömeges autóbuszgyártásra. Nem az egyedire, a különlegesre és speciálisra. Véletlenül sem járműipari alkatrész, vagy részegység beszállításra. Nem a magas hozzáadott érték, hanem a lehető legnagyobb kiszolgáltatottság volt a szempont, akárcsak most. (Bizonyára a dombaszi példa valódi értéke a statárium, mert az aranyárban előállított egyedi villamos nem lehet az.) Igaz, a gazdaságosság sosem volt szempont a szocializmusban. A piac és a verseny nem létező fogalmak voltak, a „léalmát” is el lehetett adni, orosz kölniért, avagy magas kéntartalmú nyersolajért cserébe. Kereskedelem helyett az árucsere elve működött, annak minden hátrányával. (A svéd NOHAB helyett jó volt nekünk a harckocsi motorral szerelt SZERGEJ is.)
A BKV nyomora, a főváros-kormány kutya-macska viszonya régóta ismert. A közbeszerzések csalárd volta sem újdonság, még csak nem is kormányspecifikusak. Az eredeti HVG írás nem kérdezi a szakembereket, nem ismerteti a körülményeket. (Feltételezem, projektbuszok, azaz „egyszer használatosak” lesznek, az akció lezártával alkatrészként élnek tovább.) Ennek kiderítését meg sem próbálja az ottani propagandista.
Megjegyzem, a magyar buszgyártás újraélesztésére való törekvést eleve nem értettem. Tipikus lobbi érdeknek sem lehet nevezni az igyekezetet, hiszen egyik „honi” cég sem volt felkészülve egy komolyabb nagy szériás gyártásra. Politikai döntés született. Ez a voluntarizmus, „csak akarni kell”. A gazdaságba történő ésszerűtlen beavatkozást, mint a piacgazdaság meghaladásának útmutatóját már harminc éve sem tanították jobb helyeken. Most vajon mi történt? Kó SaLa jos és tervhivatala elszabadult?
ŐRVEZETŐ szerint:
2018-08-23 – 18:19
“A KGST-ben teljesen logikátlan módon, egy ilyen kis lélekszámú ország mint Mo. szakosodott a tömeges autóbuszgyártásra. Nem az egyedire, a különlegesre és speciálisra. Véletlenül sem járműipari alkatrész, vagy részegység beszállításra. Nem a magas hozzáadott érték, hanem a lehető legnagyobb kiszolgáltatottság volt a szempont, akárcsak most.”
A legnagyobb hozzáadott értéket a késztermék képviseli, és nem a beszállítói termékek. Az Ikarus busz, az egy késztermék volt…
Ismered a meggazdagodás titkát? -elárulom:
Találj ki valamit, teremts rá igényt, Te magad gyártsd és Te magad forgalmazd! Ha az egész folyamatot sikeresen saját kézben tudod tartani, meg fogsz gazdagodni.
Ez tuti!
A szoc-ban nem volt szokás “igényt teremteni”, ez a kapitalizmus sajátja és mozgatója. A cél a természetes igények kielégítése volt tömegméretekben. Ennek az Ikarus busz tökéletesen megfelelt. Az ország lélekszáma miért lenne akadálya az autóbusz gyártásnak? A busz, az egy jól körülhatárolható termék 10 M ember miért ne tudná ezt átlátni, lefedni, gyártani A-Z ig? Pl. Hollandia sem sokkal nagyobb lélekszámú ország, mint Mo, mégis uralja a világ virág kereskedelmét. Kvázi az egész világot látja el egy termékkel.
A Szergej miért ne lett volna jó? Elhúzta a szerelvényt A-ból B-be? -na ugye!
Az Ikarus is elvitte az embereket akárhova. Hogy a Nohab puccosabb volt, meg a Merci busz is, az nem volt akkor szempont, mert nem az igények minőségi, hanem a mennyiségi kielégítése volt a cél. Egyébként egy külön misét érdemelne, hogy mennyire jogos, vagy reális a kapitalizmusra jellemző igény-felkorbácsolás, mondjuk az “ökológiai lábnyom” fogalma mentén…
Rosi Nante szerint:
2018-08-23 – 19:33
Meglátásod az akkori körülmények között érvényes, a XVI. kerület érintettsége okán értem is. Ha, késztermék, miért nagy busz? Miért nem kisbusz, vagy mikrobusz? Miért gyártott minden ország mozdonyt? A válasz a teológiában és nem a közgazdaságban rejlik. A nehézipar fejlesztése elsőbbséget kell, hogy élvezzen, mondta a tankönyv.
ŐRVEZETŐ szerint:
2018-08-23 – 20:13
Azért nagy busz, mert tömegigényt akarok kielégíteni…
A nagy busz több embert tud szállítani, mint a kicsi.
(Mikrobuszokat gyártott az NDK (Barkas) a lengyelek (ZUK), és a csehek (Skoda) https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%A0koda_1203 )
https://www.youtube.com/watch?v=FOXfeaZIJiw
A mozdony gyártás azért lényeges, mert a vasút kardinális kérdés mind a személyi, mind a teherforgalom szempontjából, és a vasút az, amely a közlekedés területén a legtömegesebben jelentkező igényeket tudja kielégíteni. Ehhez pedig nagy vontatási kapacitás kell. KGST szintjén meg nem tudták, vagy nem akarták a mozdonygyártást megszervezni.
A tankönyv nagyon jól mondta, mert a nehézipar minden ország gazdaságának az alapja (kivéve Svájc, mert a pénzszámoló masinákat meg is lehet venni). Nehézipar nélkül nincs könnyűipar, nincs közlekedés, nincs építőipar, nincs honvédelem, és ami nagyon fontos, nincs mezőgazdaság sem.