Egyszer valaki latin betűkkel felfújta a Margit híd lábára, hogy Orbán geci. Másnapra eltüntették. Most valaki felfújta ugyanezt rovásírással. Mivel az emberek nem tudják elolvasni, ezért maradhat.
Csak mondom: Jobbról balra írva az van a híd lábára festve, hogy Orbán geci. (Fb)
AZ ANYAG A „KUNYERA” UTÁN FOLYTATÓDIK!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Bal-Rad komm: Majd ha árad a Duna…!
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaz%C3%A1riai_rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s
Ha árad a Duna.
https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–FZoCGSZf–/w_1160/7CBC7GVY6Gtv1HlrBs.jpeg
HUAF-703 =
https://uploads.disquscdn.com/images/c02f9a272c61d761d855449e1f9806f19afec17412f6fd9c07a2ba16954af2b1.jpg
Kormány párti újságíró képzés – gyakorlati oktatás-
https://uploads.disquscdn.com/images/7dca32dff6efe09793ae41a2a9cf6fccd9969d1c7e3e42db34482e5680c427c1.jpg?w=600&h=480
Rovásirás fordito:
Leéget az oroszlánoknál a faszopok fapáholya aug 20 államalapitási ünnepség elött a Budai várban.
Oroszlán Izrael jelképe.
Államalapitás István király jezsuita ünnep.
Faszopok diszpáholyának porigégése.
Jelentése hamu. Porigégés. Ne ünnepeljetek.
Inkább féljetek.
mint Téged.
És nincs igazad, mert nem az számit ha árad a Duna, hanem mikor előbukkan a felírat.
Realista szerint:
2018-08-19 – 16:53
Ahogy mondod, MI nem rongálunk! -csak másnak szabad…
Mellesleg, „ahol vágják a fát, ott pattog a forgács”.
Mert az nem rongálás, ha egy épülő stadion mellett a gidres-gödrös 1×1 sávos terelőúton napi szinten kell járni hónapokig. Csak az idegek, meg a futómű rongálódik, meg gondolom a házak fala, mert a buszok, meg a kőszállító kamionok is erre járnak, az 1×1 sávon, oda-vissza. Az átb@szott devizahitelesek életének a rongálása sem rongálás… meg a ki nem fizetett, emiatt bebukott, tönkrement kisvállalkozók és családjuk életének tönkretétele sem rongálás. A már-már mérgező, gagyi élelmiszerek árusítása sem rongálás, a rákkeltő anyagot tartalmazó vérnyomáscsökkentő szedetése sem rongálás, a 65 év nyugdíjkorhatár sem rongálás, csak a híd összefirkálása az! Az a 3 m2!!! És akkor még nem beszéltünk a médiából áradó kommunikációs szellemrongálásról, aminek az eredményéről Te nagybetűkkel szoktál írni. Elvesztetted a realitásérzékedet???
Tessék,műemlék.
https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–nMXsqY3H–/w_1160/7B2GWWv0JDruWWOOs.jpeg
https://4cdn.hu/kraken/image/upload/s–v-iv-kyZ–/w_1160/7B2UVvrWd5hBoK156s.jpeg
Ja nem is,ez egy kórház. (apicsába)
Demagógia?
Realista,egy kis idő,vagy pár év múlva.
https://www.youtube.com/watch?v=ODadZXAezP0
Mindenki magából indul ki.
Azért, mert te nem érted, vannak még műveltebb emberek, akik értik…
https://www.facebook.com/jovasarpontcom/videos/323033941769762/
Tudod ez nagyo-nagyon elszomorító!
Ennyire nem lehet valaki agyát kilúgozni!
Mióta szokás magyarban a mondaton belül a szóismétlés?
rovás írás = írás írás
Róni értelmetlen jeleket vagy díszítőelemeket is lehet (ró: éles eszközzel kemény testen metszést ejt), az írás már egy részhalmaz. Egyébként ezt a feliratot nem rótták, tehát még a rovásírás is furcsán hat ebben az esetben. Úgy látom, kevert székely(-magyar) (rovás)írással írták, cigányul.
Ezért pontosabb megnevezés a rovással írás, vagy rovásjelekkel írt… azaz jelen esetben fújt.
Amire gondolsz , azt vésetnek inkább lehetne mondani.
„Ezért pontosabb megnevezés a rovással írás” – vagyis a te értelmezésedben írással írás?
„…vagy rovásjelekkel” – azt hittem, érthető a halmaz-részhalmaz közötti különbség.
” Amire gondolsz , azt vésetnek inkább lehetne mondani” – tényleg?
http://ro2.szojelentese.com/
Megkeressem neked eredetiben is a Czuczor-Fogarasiból? Tessék:
http://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/5kotet_3.pdf
Vigyázat! Hosszú!
De láthatod itt is:
http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=r&qsearch=&qdetail=9684
Vés, ró… te most ugyanarról beszélsz, csak más szót használsz.
Látom sikerült újfent utóbb a finnugor magyarázkodást segítségül hívnod, a másik le sem tölthető, a harmadik meghatározás (3)számok, tartozások, adók neme;(1) cselekvés; (2) maga a körülírás, mint vonal-rovat a botra………
míg mai értelemben nem csak fára történő feljegyzést és mást értünk alatta.
Az írás-írást nem én találtam ki, hanem a rovást oktatók és kutatók javítják ki a helytelenül használókat (valamikor engem is), ezért mertem ajánlani a figyelmedbe!
Te erre gondolsz, míg kik tanítják és használják a rovást , azok másra.
Egyébként az sem mindegy, hogy ige, tárgy, vagy mint írásmód határozóként nevezed meg, mert mint írással is ki lehet valamit fejezni, leírni sok más kifejezési forma mellett.
Attól, hogy valami ős az állatokat nem festette, hanem bevéste monjduk egy homokkőbe, fába, attól nem a magyar rovást értelmezzük alatta, pedig arra a vésetre is mondhatjuk, hogy felrótták, kőbe rótták-vésték.
Sőt manapság a bandzsa debil is kőbe szokta vésni a költségvetési tervszámokat, mégsem rovásra gondolunk, csak egyszerű latin betűs-arab számos hasbarára…..
Letölthető az, nyugodj meg! A Czuczor-Fogarasi szótár mondjuk pont nem a „Finnugor magyarázkodás!” felkiáltással elintézhető kategória, hiszen sok gururajongó éppenséggel az érvei bizonyítása végett hivatkozik rá (értékes munka amúgy), egyébként pedig nem a szó eredete, hanem az értelme volt a kérdés, de mindegy. Akkor keresek neked egy értelmező szótárt:
http://www.mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=r%C3%B3
„1. tárgyas kemény anyagba bemetsz, bevés. Vmbe v. vmire ró vmit. Vö: ráró (1). Késsel vonalakat ró a pálcára. || a. tárgyas (tárgy nélkül is) vésett karcolt jegyekkel vmilyen anyagba ír. Kőbe ró vmely feliratot. A régiek kőbe és fába róttak. □ Jaj, nem lehet azt soha kőre róni, | mit szenvedünk, kik építjük ma nyúlánk, | egekbe vágyó,óriási gúlánk. (Kosztolányi Dezső) || b. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) Emlékezetébe ró vmit: e. vés, megjegyez vmit. Jól rójad az emlékezetedbe, amit most mondottam.
2. tárgyas (választékos) ír, kül. fáradsággal, hosszabb ideig v. nehézkesen, kaparva, a kezdetleges íróeszköz ellenállásával küzdve ír. Kisbetűket ró a palatáblára. Türelmesen rója a sorokat a pergamenre. Keresztet rótt az írás alá. □ [Ének Kőrösi Csomáról.] Székely hegyekből messze Ázsiába, | Az őshazába vándorolt ki ő Ott rótta a betűket és kereste Puszták homokján vérei nyomát. (Juhász Gyula) || a. tárgyas (ritka) Írásba írásba foglal; feljegyez, felró. □ Hát népét Hadur is szétszórja: | Miként egy régi, bánatos erdélyi Prédikátor írásba rótta. (Ady Endre) || b. tárgyas (népies) Számbavétel v. emlékezetben tartás végett sorra felír, összeír, esetleg vonalakkal fára, pálcára vés vmit. A kocsmáros rója a fogyasztott italt.
3. tárgyas (régies) vés, v. vésve beilleszt vhova. Az ács a tetőgerendákat rója. □ Hét lépéssel odább van egy ajtófél a falba róva. (Jókai Mór) || a. tárgyas (ritka, költői) Vág, hasít. □ Hosszu időn lépcsőt majd ró neki kardja; Szikrázik acélja visszarugó kőben S diribre-darabra szakad a kezében! (Arany János)
4. tárgyas (választékos) hosszabb időn át kószálva, bolyongva v. vmit keresve bejár, ill. fel-alá jár benne v. rajta. Az utcát, a várost rója; töprengve rója a szobát, az udvart; türelmetlenül rója a cellát. □ Az őszi avart rovom untalan. (Juhász Gyula) Kocsmák előtt csizmád a város | köpött járdáját rója kopva. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben) □ Én északi ember vagyok, Aki utját zord gonddal rójja. (Ady Endre)
5. tárgyas (választékos) Vmit ró vkire, vmire: vmely terhet kötelességet vet ki rá. Vö: ráró (2, 2a). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk ró; bírságot, büntetést, feladatot, kötelességet ró vkire. A kapitalista kormányok súlyos adókat róttak a dolgozókra. Ez komoly munkát ró rám. A háborús készülődés nagy pénzügyi terheket rótt a fasiszta kormányra. □ [Petőfinek] fájtak az apró szerepek: ami más senkinek sem kellett, azt mind az ő nyakába rótták. (Jókai Mór) Egy nagy kötelességet rótt rám a magas kormány. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (régies) kiszab vkire. □ [A] törvényszék két hónapot rótt Tarczali Tamás úrra. (Tolnai Lajos)
6. tárgyas (irodalmi nyelvben) hibául, bűnül ró vkinek vmit: vmely tettet vki hibájának, bűnének tart v. annak nyilvánít; h., b. rója fel neki; → terhére ró vkinek vmit. □ Jaj de mi zaj van odakint? | Hát biz ott a lovad nyerit. | Hogy elfeledkeztünk róla! | Isten bűnünkűl ne rója. (Petőfi Sándor) Gyakrabban tekintget a mutatólapra Éjfélig hibául késedelmét veti, Akkor sietését rója vétkül neki. (Arany János)
7. tárgyas (ritka) Megró. □ A víg színmű a hétköznapi élet apró bajai körül forog, s ennek hibáit róva , mulattat és tanít egyszersmind. (Vörösmarty Mihály) || a. (ritka, iskolai) elégtelen tanulmányi előmenetele v. rossz magaviselete miatt rovásban (6) részesít vkit; megró.
Igekötős igék: beró; egyberó; felró; kiró; leró; megró; összeró; ráró.
róható. „
A mek. oszk. hu 7 meghatározó felsorolásból épp csak kimondottan mint írásfajta meghatározás maradt ki,
de ez az apróság van akit nem is zavar.
Végül is ami nincs kategorizálva, az nem is létezik, nem is létezett……nem is fog….el lehet hallgatni; ez lehet a „tudományos” álláspont.
Olvasás megy?
a linkedből: „Ősi örökség a finnugor korból: osztják rogatta (‘egy darabot levág’), cseremisz roem (‘vág, vés’). A ‘vés’ alapjelentésből a továbbiak annak alapján érthetők, hogy sokáig a tartozások vagy a jószág számontartása, az adó kivetése fapálcákba vésett rovátkák útján történt.”
http://ro2.szojelentese.com/ most tényleg megy, napközben nem. „RÓ szó jelentése” igen, de ez még mindig nem kimondottan a magyar írásmódra való értelmezés, hanem általánosítás.
Ugye nehéz elismerni, hogy nem csak számadásra, adózásra tartozás lejegyzésére használták? Ugye milyen szuper, hogy még a MORZE-t is belekeverte , Igi a webmester 2013?
Igi aztán az igazán tudományosan elismert webmester, büszke lehet önmagára…….. nem is értem, hogy ilyen gyatra férceléssel operálsz, amikor máskor a tudományosan megalapozottságról okítasz…….
Áruld már el, miért kell hadakozni minden ellen, ami magyar a múltból?…….. végképp eltörölni…?
Ne zavarjon, hogy balra fent „A magyar nyelv értelmező szótára” feliratra kattintva megjelenik a kiadás éve: 1959–1962! A téma népszerűsége a maihoz képest enyhén szólva csekélyebb volt. Tényleg folytassuk? Mert ez a sok sületlenség a részedről már kissé kínos. Ha Igi nem tetszik, dobd félre, mint Ráhel a szaros pelenkát! Kifejezetten rád gondolva küldtem több linket is. Hagyok időt…
Nem zavar , hogy az 1959-62 értelmező szótárból idézel, csak azt nem értem, ha magad is elismered annak elfogultságát, akkoriban a ‘téma’ elhallgatását, akkor mi a fenének idézel belőle.
Kínlódj!
Mert ugyebár te mindent pontosan tudsz, de ha a tudományos mégis tévedne (mint ahogy később ez sokszor bebizonyosodott), akkor majd revidiálsz.
Addig is kellemes gyűlölködést minden ellen, ami a magyar régmúlt azonosságát keresi;
csak jobban érezheted magad a társadalmi konfliktusok kutatásával, az a testhez álló témád.
Mint fentebb leírtam, mindegyik linkedben elhallgatják mint speciális ősi írásmód jellegét és ezzel nem is azt állítva, hogy kizárólag csak magyar és székely lenne.
Emésszed!
„Hagyok időt…”
Nem olyan nagy baj, ha valaki kevésbé tájékozott, mert azt lehet pótolni. Az sem tragédia, ha a gondolkodás megy nehezebben, mert az elmét is lehet csiszolni. Az viszont már probléma, ha az illető, akivel üzenetet váltunk vagy beszélünk, notórius hazudozó, vádaskodó, és mellette kényszerképzetei vannak. Ez a legalja. Tudod, ha vetted volna a fáradtságot, hogy legalább az itt használt álnevednek megfelelően olvass valamit pl. az értelmező szótárból, és a kis ujjacskáiddal beütötted volna, hogy rovásírás, akkor nem írtál volna (megint) baromságokat.
http://www.mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s
Ó jaj! Nem közlik az ábécét? Akkor használd az Internet egyéb lehetőségeit! Ehhez régen pl. szakkönyvet kellett keresni (ha nem volt olyan ismerősöd, aki ismerte a hagyományt), hiszen ez már nem egy értelmező szótár feladata. Szóval nehéz volt, mint sok más. De legalább hallhattál róla, nem titkolták el.
Szépen terelsz, azonban a „vita” a ró szavunkon pattant ki, például azért, mert a vés és a ró szavak rokonértelműek, emellett a rovás szélesebb jelentéskörrel bír, mint csak a rovásírás, bármennyire próbálják az egyszerűbb rovás szót terjeszteni egyesek (mintha letörne az ujjuk, ha ki kell írni, hogy rovásírás). Azt kell hinnem ezek után, hogy a Czuczor–Fogarasi-féle szótárról sem hallottál, hiszen „Igi” bejegyzéséből láthatóan nem jöttél rá, hogy abból idézett (bár megkerestem neked az eredetit), és egyből a „finnugor magyarázkodás” lemezével indítottál. Úgy tűnik, még több idő kell neked.
„http://www.mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s”
belőle: „AKADÉMIAI KIADÓ
Első kiadás: 1959–1962”
Írtad: „A téma népszerűsége a maihoz képest enyhén szólva csekélyebb volt.”
Akkor még egyszer érthetően megkérdezem, mi a lószerszámot akartál bizonyítani vele, ha tenmagad is elismered annak a témához való alkalmatlanságát?
Vagy csak logikátlan hasbarára fussa?
Ej-ej, mit szól ehhez az elöljáród?
Innét indult a vita:
olvasó szerint:
2018-08-20 – 11:19
Mióta szokás magyarban a mondaton belül a szóismétlés?
rovás írás = írás írás
Ez így nem igaz.
Erre próbált Fergeteg rávilágítani, hogy a „rovás” szavunknak nincs „írás” jelentése.
Azért, mert hagyományosan botra, pálcára rótták, azaz belekarcolták, vagy belevésték, belevájták a jeleket, ezért nevezik rovásírásnak.
Helyesebb lenne talán ősmagyarírásnak nevezni, de már ez a rovás ráragadt, és mindenki ezt a megnevezést használja.
Azt meg ki kell próbálni, hogy a bal kezedbe fogsz egy botot, és jobb kézzel elkezdesz róni. Akkor a bot végétől magad felé haladva tudod csak csinálni. Ugyanez a helyzet, ha véső-kalapáccsal akarsz kőbe vésni feliratot. Jobbról balra haladva tudsz csak dolgozni! Ezért halad alapvetően jobbról balra a rovásírás is.
Viszont tollal-ceruzával a jobbkezesek számára könnyebb a balról-jobbra írás. Rovásjeleink viszont annyira rugalmasak, hogy mindkét írásirányra alkalmasak.
Abban igazad van, hogy az első fele kekeckedésem, mert a rovás „nagymesterei” próbálják leszoktatni az átlagot az írás-írásról, de az átlag használata úgyis meghatározza a nyelvet, jelentést.
Egyébként az értelmező szótárban (már amennyiben a rovást a középkortól kiveszettnek tekintjük, akkor kimondottan valamilyen jelek, rajzok bevésésére vonatkozik, viszont ezzel az értelmezéssel ellentétes a „sok van a rovásodon, vagy felrótták bűneit stb”,régóta használatos kifejezések, ami viszont nem kimondottan számszaki forma.) első sorban vésetnek, bevésésnek értelmezik, önálló írásként jelentéktelenségét, rövid közlésre alkalmas módját hangsúlyozzák, kőbe-fába-szilárd anyagra véstek,
míg a valóságban a rovás pergamenre és hosszabb, könyvszerű tartalom mennyiség rögzítésére volt képes.
Az, hogy a rovásra, mint írásmódra gondolva egy népes tábornak nem a „felrovást”, kőbe-fára rovást jelenti, hanem magát az ősi magyar írásmódot, ez inkább az identitástudat része.
A második feleddel nem egészen értek egyet (akár igaz is lehet, de csak részben), mert az ókori népeknél, az ókori írásban írtak jobbról-balra akár kőre, agyagra, papíruszra és az egész ókori rovásos írásmódban is, aminek a magyar rovás csak egy fennmaradt változata.
„mindkét írásirányra alkalmasak.” lehetnének, mégis a jobbról-balra , a kívülről befele, fentről le a hagyományos.
A baj inkább ezzel az, hogy ennek a magyar kulturális értékét is egyesek (tudjuk kik) igyekeznek relativizálni.
A 18. században még bizonyítottan rováspálcákon őrizték a pásztorok, hogy ki mennyi állatot adott a nyájba, és azokból mennyi volt a szaporulat.
Mivel más országokban, más nemzeteknél nem ismerik, így joggal nevezhető magyar írásnak.
Ebben az az érdekes, hogyan alakult ki népünknél ez az írásmód és mikor veszett el.
Mert a pusztai embereknél a fa adta magát az írásra, de történelmileg a rovás az ókorban gyökeredzik, főleg a Földközi tenger keleti medencéjében és attól keletre.
A XVIII. században a pusztai nép még hosszabb szöveg leírására is használta, amikor szüksége támadt, nem csupán a jószág számvetésére.
A bizonyíték erre tényleg az egyik alföldi múzeumban van, de csak fényképen, mert a tárgyi bizonyíték egy korai tűzvészben elhamvadt.
Igen, mivel magyarként tartjuk számon, sz értelmező szótárban is megérdemelne egy nagybetűs első helyet, no de ilyet a ‘tudjuk kik’-től ne is reméljünk.
Mivel a rovásnak más ókori népeknél is van hasonlatos, visszamutató múltja, talán nem is emiatt kellene magyarnak nevezni.
Mondjuk ennek kutatását bőszen tagadják, mert akkor megint egy újabb koporsószeget vernének a finnugorizmusba.
No, és áruld már el, mi a neve annak a múzeumnak, mit tudunk a pálcákról, kik tartják hitelesnek, és kik nem! Könnyen kiderülhet, hogy újabb butaságokat lehet majd tisztázni, persze nem a te fejedben, mert az reménytelen. Az eddig is látszott.
A” tudjuk kik”-kel nem érdemes tárgyalni, ahogy ezt az egyik fórumozó már kijelentette.
Osztom a véleményét.
Néked nyugodt ténykedést a társadalmi konfliktusok kutatóközpontjában.
A magam részéről inkább hiszek Michelangelo Naddeo kutatásainak.
Vagyis nem tudod, vagy félsz, hogy újra baromságokat írtál, és az kiderülhet, mert egy bejegyzéssel odébb már szóba állsz velem. 🙂 Pedig nem nehéz megtalálni a téma szálait. Majd szólj, ha sikerül, addig is jó mesélést, hazudozást!
Ez a te közeged: http://konfliktuskutato.hu/
Suszter a kaptafánál………………..
Ők nem az én asztalom.
Rendben, akkor hagyok még egy kis időt, amíg felkészülsz.