A Vég kezdetén…

Egészségügy: az ÁSZ kritikája a reform kezdete?

„Anarchia. Botrány.” – egész egyszerűen így fogalmazott az Állami Számvevőszék elnöke arról, mi jellemzi az egészségügyi intézmények gazdálkodását. Domokos László a személycserékben látja a megoldást. Mindeközben a kórházak valóban adósságban úsznak.

A kormány ilyenkor – általában – a kórházra mutogat, az atv.hu által megszólaltatott volt kórházigazgatók viszont úgy látják: az ágazat alulfinanszírozottsága okozza a folyamatosan újratermelődő adósságot. Mindez pedig – a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István szerint – súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.

A pártok és pártalapítványok után, immár az egészségügyi intézményeknek ment neki az Állami Számvevőszék – igaz, eddig csak „szóban”. A szervezet elnök a Magyar Időknek adott interjút, ahol kifejtette: pénzügyi anarchia van több egészségügyi intézmény gazdálkodásában is. Domokos László arról is beszélt, hogy volt olyan kórház, ahol szinte minden fontos terméket és szolgáltatást úgy vásároltak meg, hogy nem írtak ki közbeszerzést. Sőt, némely kórházban még leltár sincs a készletekről. Az ÁSZ elnöke szerint ahol szabálytalanságok voltak, ott le kell váltani a gazdasági vezetőket.

László Imre felháborítónak tartja az Állami Számvevőszék elnökének nyilatkozatát, miközben úgy véli: az is benne van a pakliban, hogy ezek Varga Mihály egy korábbi kijelentésére, nevezetesen arra utalnak, hogy akár az egészségügyben is kancelláriarendszer jöhet a jövőben. A pénzügyminiszter még június végén volt az Egyenes beszéd vendége, ahol azt mondta: őt is zavarják a kórházi adósságok kérdésköre, majd bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy legyenek olyan költségvetési felügyelők a kórházaknál, akik jelentősen javítani tudják az egészségügyi intézmények gazdálkodását.

A tárcavezető interjúja után mindenki azt találgatta: jöhet-e a felsőoktatásban is jól ismert kancelláriarendszer, amely ezúttal a kórházak gazdálkodását felügyelheti-e majd. Ennek megítélése kettős lehet: a kormány gondolatai szerint ezzel csökkenthetnék a kórházak adósságait, míg az ellenzéki értelműek szerint ez csak egy újabb centralizációs törekvés, hogy még nagyobb hatalmat terjesszen ki a kabinet erre a területre is.

Nem a szakmai szempontok számítottak a kinevezésnél

A DK politikusa koncepciózus megszólalásnak tekinti Domokos szavait, mert szerinte éppen „előkészítenek” valamit, és kerülőutakon tennék szükségessé azt a lépést, amelyet be akarnak vezetni. A kancelláriarendszer mellett ugyanis meggyőződése, hogy a betegellátó rendszer szerkezetébe fognak „belenyúlni”, amelyet majd azzal indokolnak – vélekedett –, hogy korszerűtlen és nem jól működik.

László Imre – aki egyébként a Honvédkórház és a Szent Imre Kórház volt főigazgatója is volt korábban – a kórházak bezárását érti a betegellátó rendszer megreformálása alatt. Arra a vádra pedig, miszerint Domokos szerint átláthatatlan az intézmények gazdálkodása, azt mondta: ennek oka, hogy az állam nem fizeti ki a ténylegesen elvégzett munkát, magyarul: a finanszírozás, amit az állam egy-egy beavatkozás, betegség ellátásáért biztosít, az ténylegesen kevesebb, mint amennyit kénytelenek az intézmények ráfordítani. Az adósságspirálnak tehát az alulfinanszírozottság ágyaz meg – foglalta össze.

Mindeközben Lantos Gabriella az adósságállomány felől közelíti meg az interjúban is említett gazdálkodási hiányosságokat. A Róbert Károly Magánkórház volt operatív igazgatója szerint nagy kockázatot jelent ugyanis az, hogy évi 60-80-100 milliárdot kell beletolni a kórházak adósságkiegyenlítésébe, amelyet a kormány minden bizonnyal nem szeretne. Főleg úgy, hogy a miniszterelnök már gazdasági válságtól is tart, és ehhez mérten még kockázatosabb lenne a jelenlegi finanszírozási rendszer.

Az egészségügyi szakértő arról is beszélt, hogy korábban nem vizsgálták a kórházi vezetőket, de azt elvárták tőlük, hogy értsenek a gazdálkodáshoz, még akkor is, ha kardiológusról van szó. Lantos azt is elmondta, hogy a kórházvezetőknél nem volt szempont, hogy jó menedzserek legyenek, fontosabb volt, hogy hogy „ilyen-olyan kapcsolatokkal bíró orvosok legyenek”. Bár a hozzáértő menedzsment pénzügyi vonalon is elvárható lenne, de az előbbiekből kiindulva nem tartja jogosnak, hogy most azokon kérik számon gazdálkodást, akiknek nem is ez a fő szakterületük.

A forrás hiánya szabálytalanságra sarkallja az intézményeket

A Magyar Orvosi Kamarát elnökét is utolértük, arról érdeklődve, hogy a reggeli interjú tekinthető-e egyfajta „előkészítésnek” afelé, hogy az egészségügyi területen is kancellária rendszer alakuljon ki. Éger István azt felelte az interjúban elhangzott vádakra: ahhoz, hogy hiteles képet lehessen alkotni az intézmények gazdálkodásáról, először az utóbbihoz szükséges forrásokat kellene maradéktalanul biztosítani, de „ma ez nincs meg”. A MOK elnöke azzal egészítette ki mindezt, hogy minden beavatkozást az értékén kellene megfizetni. Addig pedig, amíg önkényesen megy ennek megállapítása, mindig újra fog termelődni a kórházak adósságállománya.

Éger szerint azt kellene észrevenni, hogy a kórházak adósságproblémája nem rendeződött már több évtizede, pedig kormányok, menedzsmentek is cserélődtek. Majd kiemelte: amíg az ellátásnak anyagi gátak szabnak határt, addig könnyű másra mutogatni „mindenféle gazdálkodási szabálytalanságokat vetítve, vélve, vagy valósan”. Egészen addig ugyanis az intézmények arra lesznek kényszerítve szerinte, hogy áthágjanak bizonyos szabályokat a betegek érdekében, ha erre valóban szükség van. Éger egyedül abban az esetben látná indokoltnak a komolyabb pénzügyi kontrollt, ha biztosítva lennének a források, anélkül viszont ez az intézmények „még tökéletlenebb működéséhez”, és a betegellátás további kárát jelentik majd.

A Magyar Kórházszövetséget is megkerestük, azonban nyilatkozni, csak a szerdai rendkívüli elnökségi ülést követően terveznek. Az ülésen – többek között – az ÁSZ elnökének kritikájára adott állásfoglalásban egyeznek meg, majd az azt követő elnökségi ülésre (várhatóan augusztus végén, szeptember elején kerül sorra) hívják meg az Állami Számvevőszék képviselőjét is.                                                                                                                      (atv)

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Bal-Rad komm: A balrad.ru mindden esetben – már évek hosszú során át, amikor a közegészségügy bajai szóba kerülnek – mindig rámutat az alapproblémára!

PÉNZHIÁNY!

Ami az önálló gazdaság teljes hiánya miatt van. Az ok a gazdaság hiányára pedig a HAZAÁRULÁS! Amit egy emberi selejtekből verbuválódott senkiházi bűnbanda rendszerváltás ürügyén véghezvitt, és azóta is folytat.

NÉMI UNIÓS JÚDÁSPÉNZÉRT!

Ami csupán arra elegendő, hogy a Magyarországot (Magyar Népköztársaságot) az EU – pédájául kiszolgáltató pollgárrhyjas és álnemmzetthyjes gazemberek koncszerző vágyait kielégítse, de az állam alapvető és kötelezően ellátandó feladatainak teljesítésére kevés.

Hogy ez mennyire így van, arra a legékesebb bizonyíték azállanó mutogatás és “ELLOPJÁTOK!” – ozás. Ugyanakkor SOHA – SENKI, egyetlen politikai bűnbanda nem volt hajlandó kimondani a valós okát a pénztelenségnek: A GAZDASÁG HIÁNYA!

Ezzel együtt az “ÉN JOBBAN CSINÁLNÁM!” – ordítozáson kívül egyik bűnbanda sem említi, hogy miből és miként csinálná jobban. Illetve mindegyik CSAK A JÚDÁSPÉNZEK ÉSSZERŰBB FELHASZNÁLÁSÁRÓL PAPOL!

Amiről pedig mindenki tudja hogy kevés, és csak az EU – által jóváhagyottan költhető el. Ill. egy része kötelezően ellopandó!

29 évvel a rendszerváltásnak nevezett folytatólagos hazaárulás után természetes, hogy egyre hisztérikusabb megnyilatkozások jelzik: KÖZEL A VÉG!

Márpedig a közegészségügy katasztrófája csak jelzés: KEZDŐDIK A TOTÁLIS ÖSSZEOMLÁS!

Most nagyon is olcsó poénnak tűnhet a kijelentés, de nem az:

MI MEGMONDTUK, HOGY EZ LESZ!

Egy kis ideig még elvergődünk majd. Dicshimnuszokat hallgatva.