Megvan a válasz, miért nem akarnak Döbrögisztánban maradni a migráncsok

Kutatások szerint főleg három dolgon múlik, hogy boldogabb életre találnak-e a hazájukból menekülő vagy elvándorló emberek: 1. mennyire boldog hely a célország, 2. mennyire szörnyű körülményekből jönnek, 3. mennyire fogadják őket szívesen. Magyarország még kelet-európai viszonylatban is egy nagyon boldogtalan ország, és nem mellesleg a világ élvonalába tartozik a migránsok elutasításában. Ezek fényében hazánk egyáltalán nem egy ideális célország a bevándorlók számára. Mindez a Gallup több mint száz országra kiterjedő felméréseiből, illetve a World Happiness Report 2018-as jelentéséből derült ki, amiben kiemelten vizsgálták a migránsok boldogulását. Nagy átlagban egyébként elmondható, hogy boldogabbak lesznek a bevándorlók az új helyükön, csak éppen nem mindegy, hova mennek.

Egy boldogabb élet reménye

Egyre több ember kel útnak egy jobb élet reményében. Feltehetően a globalizációnak, illetve az információs forradalomnak köszönhető, hogy immár a fejlődő világban is nyilvánvaló az emberek számára, mennyivel jobb életük is lehetne máshol. Adódik ugyanakkor a kérdés, hogy vajon tényleg jobb életük lesz az elvándorlóknak? Valóban boldogabbak lesznek egy új országban?

A tét óriási, ugyanis a nemzetközi migráció egyre nő a világban (mellékesen azért megjegyeznénk, hogy a nemzeteken belüli, város-vidék közötti migráció valójában sokkal nagyobb jelenség). Míg 1990-ben még csak 153 millió emberről tudtunk, akik elhagyták szülőhazájukat, a legfrissebb felmérések szerint már a 244 milliót is meghaladta ez a szám. Ráadásul szakértői becslések alapján nagyjából 700 millió olyan ember van a világban, akik el szeretnék hagyni a hazájukat, de még nem tették meg – derül ki a World Migration Report 2018-as publikációjából.

Egy idén publikált jelentés, a World Happiness Report 2018 külön foglalkozik ezzel az igen fontos kérdéssel. A Gallup felméréseire támaszkodva egészen pontos elemzést végeztek arról, hogy miként változik az önbevallásos jólléte, illetve az ezzel azonosított boldogságérzete az elvándorlóknak a költözést követő években. A kutatás ezen felül kitér még arra is, hogy a migráció hatására miként alakult a boldogságérzete az otthon hagyott családoknak, sőt azt is vizsgálták, hogy a fogadóországokban milyen hatást váltott ki a jelenség. Ezzel tulajdonképpen minden érintett szempontjából lefedték a migráció kérdését.

Min múlik a boldogságuk?

Az elvándorló emberek nagyjából 10 százaléka, vagyis az aktuális becslések szerint 25 millió ember tekinthető menekültnek. Ők súlyos elnyomás, háború és életveszély elől menekülnek, ami miatt elég valószínű, hogy bárhova is jutnak, ott boldogabbak lesznek. Az elvándorlók, vagy mai köznyelvben a migránsok, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy megtalálják a számításaikat. Hogy ez kiderüljön, 117 országban mérték meg (minimum százfős minta alapján) a migránsok boldogulását. A legfőbb mérőszám ezen a téren megegyezik a Gallup World Poll azon vizsgálatával, amikor az egyes országok lakosait kérdezik meg a jóllétükről.

A kutatás három igen fontos megállapításra jutott azzal kapcsolatban, hogy mi határozza meg az elvándorlók boldogságát:

• Tipikusan azt látni, hogy a bevándorlók megközelítőleg hasonlóan boldogok tudnak lenni, mint a befogadó országok lakosai. Ugyanakkor azért bőven vannak ez alól kivételek is. Érdekes módon a boldog (és általában jómódú) országokban a bevándorlók jelentősen boldogtalanabbak maradnak a helyieknél. Egyszóval a nyugati jómódban élő emberek boldogságát nem képesek elérni.
• Nem pusztán az határozza meg a bevándorlók boldogságérzetét, hogy milyen országba kerülnek, hanem az is, hogy honnan jönnek. Azt mondhatjuk tehát, hogy tartósan megkeseríti az életüket az a múlt, amit hátrahagynak.
• Nagyban befolyásolja a migránsok boldogságát az is, hogy mennyire befogadó velük szemben az adott ország, ahova érkeznek. Ott, ahol a helyiek az átlaghoz képest egy szórásnyival befogadóbbak, nagyjából 0,1 ponttal (0-10-es skálán) boldogabban élnek a bevándorlók.

Boldogabbak másutt

Tudományos szempontból fontos kérdés volt, hogy a migránsok boldogságérzetében látott változást tényleg az elköltözésükhöz lehessen társítani. A dolog mérése ugyanis alapvetően úgy történik, hogy összevetik az adott országból elment emberek boldogságszintjét az otthon maradtakéval. Ez pedig felveti annak a problémáját, hogy esetleg az elvándorlók eleve boldogabb emberek voltak, ami miatt az összehasonlítás fals képet adhat. Ezt úgy küszöbölték ki az elemzés során, hogy az összevetéshez minden esetben a lehető leghasonlóbb embereket választották. Többnyire olyanokat, akik egyébként szintén tervezik az elvándorlást, csak még éppen nem szánták rá magukat a végső lépésre. A hozzájuk képest feltárt különbség így jó eséllyel tényleg az elvándorlás boldogságra gyakorolt hatását mutatja.

A migránsok szűkebb csoportját jelentő menekülteknél is hasonló eredmények jöttek ki, noha ők átlagosan boldogtalanabbak maradnak a nem menekült-státuszú migránsokhoz képest. Németországi mérések alapján 0,4 pont ez a különbség közöttük, ami bár jelentős, de még így is előrelépésről van szó a saját korábbi helyzetükhöz képest.

Na és mi a helyzet a befogadókkal?

Mind a magyar, mind az európai közéletben központi témává vált, hogy a bevándorlók érkezése mit tesz az adott országgal. Ez talán az egyik legnehezebb kérdése jelenleg a társadalomtudománynak, és máig kevés a tényszerű, politikamentes állítás. Nyilvánvaló, hogy ez egy olyan kérdés, ami súlyos töréspontokhoz vezet a fogadóországokban, ezért rendkívül fontos volna a valódi hatások megismerése. A baj csak az, hogy az ilyen folyamatokat rendkívül nehéz objektíven megmérni, nemhogy előrejelezni. Jelen kutatás is leginkább csak részeredményekre jutott ebben a kérdésben, de pár dolgot azért egészen jól megvilágított.

Egyrészt az látszik, hogy önmagában a bevándorlók lakossághoz viszonyított aránya nem meghatározó a helyiek boldogságérzetében. Ugyanakkor a polgárok nemtetszéséhez nagyban hozzájárul, ha a migráció (vagyis a bevándorlás, mint folyamat) erős intenzitással bír. Továbbá az is körvonalazódni látszik, hogy a helyiek idegenellenessége minden esetben csak ront a helyzeten. Minél inkább utálják a helyiek a migránsokat, annál boldogtalanabb mindkét fél, és annál nehezebb beilleszkednie a bevándorlóknak, ami aztán persze további problémákhoz vezet.

A Közel-Keleten pedig olyan elutasító országokat találunk még, mint Izrael és Jordánia. Mind a kettőjük nagyon erősen bevándorlás-érintett ország. Egyszóval arra következtethetünk, hogy döntően azok az országok utálják igazán a migránsokat, akik jelentősen érintve voltak a különféle bevándorlási hullámokban. Kivételt és furcsaságokat persze azért itt is találni.

Az alábbi táblázat bal oldalán a bevándorlókat legkevésbé elfogadó, a jobb oldalán pedig a leginkább befogadó országok listáját tekinthetjük át:

Klikk a képre!

Magyarország nem éppen ideális célország

Könnyű belátni tehát, hogy igazából hazánk nagyon rossz választást jelent a bevándorlók és a menekültek számára. Emiatt egyáltalán nem véletlen, hogy az elmúlt időszaki migrációs hullámokban nem is akart szinte senki Magyarországon maradni. A kutatás végső eredményeként pedig előállt egy országlista is, amely megmutatja, hogy hol találták meg a leginkább a számításaikat a hazájukat elhagyó emberek.

Klikk a képre!