Hétfőn – július 2 – án – újabb történelmi mélypontra esett a forint árfolyama a bankközi piacon az euróval szemben, a pénteki 330,33 forintos – szintén történelmi – mélypont után hétfőn a 330,75 forintot is elérte az európai fizetőeszköz jegyzése.
Ma – július 3 – án – az euró 330,30 forinton forgott reggel hét órakor, 39 fillérrel erősödött jegyzése a tizenkét órával korábban, hétfő este hét órakor elért 329,91 forinthoz képest.
A mindenféle beszerzéseit 90 százalékban az eurozónából eszközlő Döbrögisztán aljanépének amúgy sem vastag bugyellárisa alaposat fog vékonyodni a közeljövőben. Ugyanoda eladnivalónk pedis szinte semmi! Úgyhogy vajdaságban a „Családok Éve” harmadik negyedévének közepére -végére várhatóan megugrik majd az uniós mindennapi betevő szemét ára. IS!
Azzal arányosan pedig a fog hízni az eddig tetemes hiányt fölhalmozó büdzsétárca. Hiszen a vásárolni szándékozott portékák árába SZÁZALÉKOSAN BEÉPÍTETT ilyen – olyan fogyasztási adók, meg ÁFA összege is emelkedni fog. Az pedig Döbrögisztán büdzséjének bevételeit duzzasztja. Párszáz milliárd forinttal!
A kiadásokat pedig – NEM MEGSZORÍTÁS GYANÁNT – qrmányunk „mérsékli” majd! Az „egyensúly és a versenyképesség” jegyében!
Aligha véletlen, hogy az MNB – Mekkmester Zrt – néma és mozdulatlan. Hiszen dől a lé a döbrögista kincstárba.
HA MINDEN JÓL ALAKUL, a karácsonyi Böske – utalványra is fussa majd. Tízezer forint összértékben.
Jah! Hogy csak hatezret ér valójában?
A GESZTUS A LÉNYEG! ANNAK VAN VARÁZSA!
MI – DÖBRÖGISZTÁN AJANÉPE – PEDIG IMÁDJUK A KÁPRÁZATOT!
Génjeinkben hordozzuk a mazochizmust. Verjük saját fejünket a falba hogy közben csillagokat látunk, de mormoljuk magunkban: milyen szép is a csillagszóró!
De mert csillagszóróra nem telik, hát megoldjuk önfejfalbaverdeséssel a káprázatot.
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Héviztöl pár km-re nem tudok ugy végig menni a településen,hogy 2 minimum ne kérjenek pénzt.
A zemberek vidéken kifogytak a pénzböl.
Ami nem csoda mert a forint vásárloértéke lassan katasztrofális.
Inflácio mértéke.
Tojás 30 ft -rol 50 ft-ra 60%-kos inflácio.
Diesel 360 ft rol 400 ft-ra 11 %-kos inflácio
Sertéskaraly 1200 ft-rol 1500 ft-ra 22%-kos inflácio.
coca-cola ice tee 270-rol 370-ra 35%-kos inflácio.
Albán pékség termékei egy mákos kütyü kifli 200 ft-rol 300 ft-ra 50%-kos inflácio.
Választások ota olyan átlag 20%-kos inflácionak lehetünk a megfigyelöi.
Tehát egy átlag biorobot 360 ezer forintott bukik egy évben 150 ezer forintos fizetéssel számolva.
Megkérdeztem az albán péket Ártánt:
Miért adja svájci áron a pékterméket zalamegyében?
A Válasza:
A magyar helyi oligarha kérni nagyon magas bérletidij városközpont.
Az Orbán kormány kérni nagyon magas járulék munkások után.
Az orbán kormány kérni nagyon magas áfa termékek után.
A magyar minöségiliszt lenni nagyon drága mert malom lenni nyugati vállalat.
Kemence energia lenni nagyon drága.
Igy lenni 50 ft-os kifliböl 300 ft per darab.
Albán pék adni élösködöknek 250ft dios kifli per darab.
Hát tisztelt Ártán te is benézted az országot,mert ausztriában Svájcban megtudják fizetni a 300ft kiflit. De itt zalában csak ho elején napi egyet vehet magának a biorobot mikor munkába jár.
„Az aktívum 517 millió euró volt, amely 282 millió euróval kevesebb a tavaly áprilisinál. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 4,1, a behozatalé 8,7 százalékkal emelkedett…….
A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala az importban nem változott, míg exportban 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 0,7 százalékkal romlott. ” (VG)
beszédes tendencia,
ami statisztika a döbrögista „csodagazdaság” kipurcanása felé mutat.
Szóval egyre nagyobb a devizakereslet, hogy a szükséges fogyasztási javakkal el tudják látni a lakosságot.
Ugyanakkor a termelékenység és az árucserearány nagymértékben romlik.
Mi a döbrögista-bandzsa debil unortodox pénz és gazdaságpolitika egyetlen vonzereje?
Hogy nemsokára becsődöl, kipurcan és vége lesz, mint a botnak………már most is látni a bot végét…..
Az infláció a költségvetés láthatatlan bevétele…..
Az, hogy a mnb nem tesz semmit a forint védelmében jelzi a magyar gazdaság és költségvetés ramaty állapotát, kiszolgáltatottságát,
valamint
ha esetleg volt a horda némely vezetőinek minimális pénzügyi érzéke -tudván miként fognak az unortodox pénzpolitikával kiszúrni a magyar néppel – akkor esetleg némelyikük megléphette 305Ft/euro környékén a forint shortot és most dörzsölhetnék a markukat, hogy a pozíciókat 350, vagy 400 forintos árfolyamnál zárják, vagy még kivárjanak………..50 szeres tőke átéttel így lehet hipp-hoppra a semmiből vagyonokat csinálni,
egy kis előremutató pénzügyi információ birtokában………… mennyivel is tisztább ügylet lenne ez, mint közbeszerzési mutyikban elveszni……..
Az oligarhák teretnyertek az élelmiszeriparban.
Pick Csányi érdekeltség.
400 ft euro árfolyamon egy nyugati terméksem lenne nyereséges a magyar üzletek polcain.
Fele ország éhendöglene a magas élelmiszer áraktol,de ez eddig sem nagyon érdekelte az oligarhákat.
400 forintos euro átárazná az élelmiszereket.
Az importtal együtt a magyar termelés is a valós inflációval és importáru árszintjére korrigálna,
azaz az oligarchák, általában fix kamatú banki kölcsönéből felvásárolt élelmiszertermelés árbevétele és így profitja forintban és
a forintban mért eszközértékhez, banki hitel nagyságához képesti aránya többszöröződne… így lehet a hitelből felvásárolt eszközöket az infláció segítségével egy csapásra, a gazdálkodás javulása nélkül is kitörleszteni.
Ha már infláció, felhívnám a figyelmet a szállítói lánc nehézségeire:
https://www.vg.hu/velemeny/hatter/oszre-felborulhat-a-teljes-ellatasi-lanc-2-975670/
Kevesebb és drágább a sofőr, növekedtek a biztosítási díjak, a tranzitköltségek és az egyéb alkalmazottak bérköltségei, valamint az üzemanyagköltségek. A cikk egyes termékeknél kevesebb árumennyiséget és növekedő árakat jósol.
Emellett mondogatják már régóta a közgazdasági témákkal foglalkozók között, hogy a korábbi rossz szerkezetű eladósodottságból fakadó világgazdasági válságot az olcsó hitelfelvételek lehetőségével próbálták kezelni, ezért vitték le annak idején a meghatározó jegybanki alapkamatokat nulla közelébe a világ több pontján (ez a korszak több helyütt véget ért, a Fednél pl. már 2015 decembere óta emelnek). Ami persze azt is jelenti, hogy az eladósodás folytatódik tovább, igaz, ezt némileg maszkírozza a beindult gazdasági növekedés, sőt az országok törekedhetnek arra is, hogy a gazdaságuk felpörgetésével a GDP növekedése ehhez képest csökkenő adósságrátát hozzon. Vajdaságunk „unortodox” gazdaságpolitikája egyebek mellett ilyen, az államadósságot pedig az árfolyamkockázat miatt inkább forintban és állampapírokban szereti felhalmozni (ugyan a külföldi befektetőknek nem túl kecsegtető a gyengülő forint, hiszen kevesebbet nyernek a forintban jegyzett termékeken, ami különösen a hosszabb futamidőnél kellemetlen, viszont az MNB már igyekezett átterelni a magyarországi bankokat az állampapírpiacra, az ő hitelezéseiket, így a hasznukat pedig az alacsony jegybanki alapkamat fűti). Az MNB tartja az alapkamatot a 0,90%-os szinten, nem várható az emelése jövő év közepéig. Miért van ez, és miért gyengül a forint? Talán azért, mert olyan jegybankunk van, amelynek fontosabb a gazdasági növekedés, mint az infláció.
Mi a veszélye az alacsonyan tartott jegybanki alapkamatnak? A felfújva maradt buborék a világgazdaságban egyszer csak újra elpattanhat, hiszen a bővebb hitelezés a gyors nyereség érdekében megkeresi és kitermeli az újabb globális kockázatokat. Idehaza a nagyobb költekezés, a növekvő fogyasztás, az olcsóbb hitelek miatt bővülő beruházások, az állampapírok csökkent hozama miatt megugró abszolút államadósság (kevesebbet kell visszafizetni, ami az államot nagyobb kibocsátásra ösztönzi) kiszolgáltatottabbá teszik a szereplőket egy későbbi kamatemelés hatásainak, hiszen ha az alacsony kamatkörnyezet a világ kritikusabb pontjain újra előhozza a korábbi problémákat, akkor lényegében nem oldottak meg semmit, csak a gondokat görgették tovább, és még a kamatcsökkentés lehetősége is kimerült. Akkor nem marad más, mint a kamatemelés, gazdasági lassulás, meg a velük járó bedőlések (az újabb sokkot láthatóan kamatemelésekkel igyekeznek elkerülni, de mint láttuk, nem mindenhol követik ezt). Márpedig a hihetetlen mértékben megizmosodó, egyre aggasztóbb szerkezetet mutató kínai gazdaság most egy hatalmas fába vágta a fejszét az Új Selyemútként emlegetett BRI-vel (Belt and Road Initiative), ami ugyan hosszú időre segíthet eltolni a nehézségeket a világ két nagy gazdasági térségében (EU, Kína) és a kapcsolódó világrészeken is, azonban látható a kezdeményezés erőteljes fúrása amerikai részről. A Vajdaság elitje hamar felismerte, mi a saját érdeke: Trump ide, jobboldali győzelem oda, ki kell használni a kínaiak kinyújtott, izmos karját, véget kell vetni a pangásnak, és nem szabad engedni, hogy egy újabb lehetséges válság begyűrűzzön a Kárpát-medence szívébe. Inkább pörögjön az üzlet a kínaiak segítségével, akiknek rengeteg szabad pénzük (hitelük) van, amit befektethetnek! Most már az EU nyugati fele is bizalmatlanabb a korábbi transzatlanti partnerrel szemben, viszont az Egyesült Államokkal fenntartott szoros kapcsolatok sérülékennyé teszik őket. Kína betörése az ázsiai és európai piacra egyértelműen válaszreakciókat váltott ki, így kérdés az is, hogy az amerikaiak beindítanak-e majd igazán kemény fegyvereket, folytatják-e a további büntetések és gazdasági védőintézkedések meghozatalát, illetve a Fed a jövőben milyen ütemben és mértékben emeli az irányadó kamatát. Ha egy rossz folyamat indul be (az esély erre egyelőre még kicsi, bár a politika már elkezdte pengetni egy újabb lehetséges gazdasági válság húrjait), akkor Vajdaságunk Robin Hoodjai valamikor kénytelen-kelletlen jegybanki alapkamatot emelnek majd, és ennek, valamint az EU csökkenő támogatásainak a hatása még a mostani, 2008-as helyzetnél kedvezőbb körülmények között is nagyon kellemetlen lehet (és könnyen leolvaszthatja a szerzett politikai előnyt). Szóval a „világgazdaság pénzbősége” talán végig kitart a Horda tervezett, 15-20 éves kormányzási ciklusában, talán nem. Majd kiderül. Ha nem, alighanem érzékeny búcsút vehetünk tőlük.
Nagyon készitik az Euro-t!
Lélektani hadviselés a lakóság felé majd a népszavazűson mindenki dalolva X-el az igenre!
Nem valószínű, hogy az euro bevezetést készítenék elő (szóban nyilatkoztak is az elutasításáról),
mert akkor oda a horda unortodox gazdaság-pénzpolitikája a cserébe belépő EU szigor miatt és elveszik a költségvetési „szabadság” és az abban való turkálás kontroll nélküli lehetősége.
A forint elértéktelenedése rövid távon mindenképpen az import némi visszaesését és fogyasztási javak áremelkedését, az export rövid távú inspirációját és a költségvetés bevételeinek növekedését, bővülését eredményezi.
Persze a rövid távú eredmények után az import beszállításokba, a honi munkabérekbe pár hónapos-negyedéves késéssel begyűrűzik a forint devalvációja, ami a költségvetési kiadásokban is meg fog jelenni, azaz a forintgyengülésnek hosszú távú haszna nem lesz, erodálódik.
Azaz mégiscsak; mégpedig a forintális eladósodást az infláció eltünteti, mint ahogy az állampolgárok forint alapú megtakarításait is.
Ez az apróság,
a MAGYAR EMBEREK PÉNZÜGYI MEGTAKARÍTÁSAINAK ÚJABB NAGYMÉRTÉKŰ KISEMMIZÉSE MIT IS ÉRDEKELNÉ A HORDÁT,
hiszen megtették már a MANYUPpal, az adóbevételek drasztikus átrendezésével, emelésével is; hiszen nem a magyar nemzet boldogulása a lényeg,
hanem a költségvetési hiány , államadósság nagyságának nemzetközileg megnyugtató szinten tartása, mert csak addig lehet nagykanállal a „közösből” maguknak meregetni .
Ahhoz, hogy a forintleértékelődésből és belső kormányzati keresletet növelő intézkedésekből eredő infláció tartós eredményt hozzon a költségvetésnek, államnak, ahhoz folyamatosan inflációt kell gerjeszteni, azaz inflációs spirált kell indítani.
Na ezt már bevállalta 2 éve becstelen kormányunk……..
Mert azt a mégoly tehetségtelen, hatalmon ülő közgazdászaink ismeretéről is feltételezhetjük, hogy egy 2% FED dollár alapkamat sokkal vonzóbb és biztonságosabb befektetést biztosít, mint a kiszolgáltatott-gyengélkedő, rogyadozás útján haladó magyar állam 0,9% forintkamata.
Nem véletlen,
hogy csökkentették az államadósság külföldi deviza kitettséget, már jó előre,
azaz a forintgyengítés az mnb és kormány már több éve előkészített hadművelete lehetett.
Pénzügyi befektető szemével önmagában a 0,9% egyébként sem vonzó egy labilis gazdaságú nyitott állam esetében, megfejelve egy 6% -os és hosszabb távon további forintgyengítési kilátással, csak a fedezeti ügyletek hozhatnak profitot.
Meddig tartható fenn az államfinanszírozása forintban?
Ameddig a magyar emberek rá nem jönnek a turpisságra, hogy kormányunk a kisemmizésüket választotta és a magyar állampapír helyett másba nem konvertálják forintmegtakarításaikat, valamint a külföldi pénzügyi spekulánsok swap-fedezeti ügyleteikkel tudják a magyar állam és szereplők pénzét csapolni.
Mert ugyebár „nem fizetünk a magas kamatra spekuláló külföldi befektetőknek extra hozamot, mint az MSZP”, kiveszik azok a maguk hasznát az mnb hozzájárulása nélkül is……..
A folyamatos és növekvő államadósság és a csökkenő uniós támogatások devizaforrása miatt, előbb-utóbb valószínűsíthetőleg ismét meg kell jelenni a magyar államnak a nemzetközi pénzpiacon; kérdés, akkor már milyen feltételekkel…….lehet fognak még ők a kirúgott IMF lába előtt csúszni-mászni….
A jelenleg 60-40%-ban megoszló forint-deviza államadósságnak az infláció nem jelenti automatikusan a forintleértékelésből eredő növekedését, hiszen az infláció megugrásából származó költségvetési bevételekkel lehetne törlesztéssel kompenzálni a devizahitelek árfolyam veszteségét…
A magyar GDP számdadára sem jelent feltétlen negatív hatást, hiszen a nemzeti valutában mért növekedés sosem látott megugrását láthattuk 1946-ban, amikor az árak pengőben már 15 óránként duplázódtak, így a napi fajlagos pengőben mért GDP növekedés is , de ne akarjuk azokat az „eredményeket”
Ezért is nincs semmi értelme forintban mérni a GDP-t és a GNP-hez képest sem,
valamint megtévesztő módon a folyamatosan növekedő nominális államadósságot csökkenőnek hazudni,
mert csak a GDP-ben mért adósságráta csökkenhet és nem az adósság……….
Az euró bevezetéséhez ellenkező előjelű monetáris politikát, azaz forint erősítő gyakorlatot kellene folytatni. A forint árfolyamát, mint minden jószág árát a kereslet-kínálat határozza meg. Ha, 280 Ft nem, csak 330 Ft ér egy eurót, az azt jelenti, nincs a forintra jelentős igény. Ennek több oka lehet. Mindenek előtt a nemzetközi pénzpiacok állapota, van pénzbőség, avagy éppen ellenkezőleg. Továbbá, az adott gazdaság teljesítménye, a fiskális politika milyensége, valamint a monetáris cselekvés célkeresztje. A hit és a bizalom is fontos a spekulációs kaszinó szereplőinek. Jelenleg a valutatartalék elegendő, de nem tudna kivédeni egy komolyabb árfolyam befolyásoló támadást. A megelőlegezett EU támogatások, hitelkényszereket generálnak, ez befolyásolja a hozamokat. Az alapkamat alacsonyan tartása nem tudja ezt ellensúlyozni, a költségvetés hiteligénye a vállalati kihelyezés gátja. Így az alacsony alapkamat a gazdaság növekedését sem szolgálja. A magyar gazdaság nem képes elszigetelt, a környezettől független „selyemúton” járni. A kínai gazdaságpolitika nem anticiklikus, legfeljebb nem prociklikus. Amennyiben a kínai gazdaság megroppan (a belső hitelpiac anomáliái miatt erre van esély) az ismét recesszióba sodorja a pénzvilágot és az infláció után megismerkedhetünk a stagfláció fogalmával, ami a sápszedés elegáns szinonimája. A józan ész, a logika azt diktálná, hogy a defláció a gazdaság normális állapota, természete. Ennek felismerése és elismerése forradalmi gondolat. Addig is, a világgazdaság anarchiája, a piaci egyensúlytalanság veszélye és a buborékok kipukkanásának kockázata megmarad.
„Jelenleg a valutatartalék elegendő, de nem tudna kivédeni egy komolyabb árfolyam befolyásoló támadást.”
jelenleg az mnb devizatartalékai 22,5 milliárd euró körülre olvadtak 2018 márciusára,
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/oriasit_esett_az_mnb_devizatartaleka.658137.html
ami már sem az ország évi importigényét sem fedezi,
talán a multik évi kivitt osztalékát esetleg fedezi ,
de a deviza államadósságot sem.
(államadósság: https://www.nationaldebtclocks.org/debtclock/hungary
és ehhez vegyük számba a kb. 37.000 milliárd forint GDP-t)
Szóval a devizatartalék nagyon ki van hegyezve és emiatt is igen sérülékeny a forint.
Ehhez jön még az unióval szembeni túlzott kakaskodás miatt visszatartott 3-5 milliárd euró és a támogatások jövőbeni csökkentése, várható jelentős mértékű uniós büntetések is.
Szóval igen kétségbeejtő a devizatartalék mértéke
– főleg a közeljövőre nézve-
egy igen erősen , már tendenciózusan romló kereskedelmi mérleg és deviza tőkejövedelem kivonás és stagnáló-csökkenő tőkebeáramlás mellett.
Ha nem lenne a külföldön dolgozó magyarok hazautalása és forintra konvertálása, már régen bedobhatta volna az mnb a törülközőt!
Nem kell nagyon jó orrú spekulánsnak lenni ahhoz, hogy ezt a jegybanki – kormányzati tehetetlenkedést és magyar gyengélkedést, hozzá nem értést messziről kiszimatolják és vastag profitra váltsák a pénzvilág nemzetközi hiénái,
de manapság már politikusaink egy része is előszeretettel és furcsa mód mindig sikeresen spekulál a saját zsebének.
„megelőlegezett EU támogatások, hitelkényszereket generálnak, ez befolyásolja a hozamokat.”
részben igen ,
de nem valószínű, hogy ez a kb. 1.200 milliárd forint hitel , részben uniós elvekbe ütköző források megelőlegzése lenne a bajok legfőbb forrása……,
hiszen a másik oldalon ez az (ingyen) hitelpénz dolgozik a narancsgazdaságban és jelentős része visszafolyik az államkincstárba, és a GDP-t is 3%-al megemelte.
„a költségvetés hiteligénye a vállalati kihelyezés gátja.”
igen, ez már sokkal nagyobb baj, amikor a működő gazdaság elől a hiteleket is elszívja a költségvetés, nem csak a magas adókat és a gazdasági ágak fejlődésének erősen öncélú irányokat-kereteket szab.
A kínai gazdasághoz jelenleg nem sok közünk van,
mert vastag az importszaldónk Kínai relációban, a kínaiak meg nemigen akarnak hazánkba befektetni,
lásd még a teljesen felesleges Belgrád-Bp soha meg nem térülő szállítmányozási vasútvonalat is a magyar állam fogja finanszírozni és a kínaiakkal megépíttetni viszonylag magas kamatú kínai hitelből a kínai cégek csábítására.
„A józan ész, a logika azt diktálná, hogy a defláció a gazdaság normális állapota” inkább a stabil egyensúly,
de érdekes módon a 3% infláció, 3% ingatlan árnövekedés, 3% alatti folyó fizetési mérleg hiányt tart ideálisnak hagyományosan a közgazdász társadalom .
Kína képes a világgazdaság válságát előidézni, ezt semmilyen unortodox, innovatív hókuszpókusz nem tudja kivédeni. A defláció, csak a fogyasztói társadalom és az arra épülő bankoknak jelent problémát. Az árstabilitás elérése után, egy korrigált szerkezet keretein belül működhet a gazdaság. Nyilvánvaló, ez nem érdeke a tőkének, nem véletlenül választották a likviditás bővítését, a fedezetlen pénzkibocsájtást.