Története során mindössze egy ízben volt a jelenleginél is gyengébb a forint árfolyama az euróval szemben. Akkor, 2015 januárjában átmenetileg, egy napra, 327 forint fölé is emelkedett a közös európai deviza kurzusa a magyar fizetőeszközzel szemben, majd alig három hónappal később már 296 forint alatt járt az árfolyam.

Ez nyilván tetemes veszteségeket okozott a forint további gyengülésére játszó szereplőknek, míg a megtakarításaikat forintban tartók számára nagy megkönnyebbülést hozott. Azonban az ekkora kilengések, a tavalyi viszonylag kis ingadozásokat hozó kereskedéstől eltekintve egyáltalán nem szokatlanok a magyar deviza történetében.

Az euró/forint hosszabb távú, tízéves grafikonját szemlélve nem kell képzett technikai elemzőnek lennünk ahhoz, hogy felismerjük: itt bizony egy emelkedő trenddel állunk szemben. A technikai elemzés hüvelykujjszabályai alapján a következők mondhatók el: egy emelkedő trendben magasabb csúcsok és magasabb mélypontok követik egymást.

A trend meglétét mindaddig feltételezni kell, amíg az ellenkezőjéről bizonyíték nem érkezik. Ebből az következik, hogy mindaddig magasabb csúcsokra és magasabb mélypontokra kell számítani az euró/forint árfolyamban, amíg a trend meg nem fordul.

Mikor jöhet a trendforduló?

A kritikus kérdés ebből a szempontból az, hogy mikor fordul meg ez a trend? Bár a technikai elemzés számos módszert ismer, a trendfordulók előrejelzésére – trendfordító alakzatok, mozgóátlagok elhelyezkedése, trendvonalak, oszcillátorok viselkedése – azonban a csúcsok mélypontok elemzése ezek közül talán a legmegbízhatóbb. Persze ennek van egy nagy hátránya: mégpedig az, hogy mire a trendforduló jelzése megérkezik, addigra a trendirányú mozgás jelentős része már sokszor megtörtént (a szakirodalom szerint jellemzően a mozgás egyharmada már lejátszódott.)

Az árfolyamgrafikonokon a csúcsok és a mélypontok gyakran egyszerűen, szembetűnően láthatóak, máskor nem. Ráadásul a trend szempontjából nem minden csúcs és mélypont bír azonos jelentőséggel. A technikai elemzés klasszikusainak leírásai alapján egy emelkedő trendben a kritikusnak számító mélypontot az alábbi módszerrel lehet megkeresni (megjegyzendő, hogy ez szabályozott piacon történő kereskedésre találták ki, a részvényekre):

• Volt-e előtte lokális csúcs? Azaz volt-e előtte egy olyan csúcs a grafikonon, amelyet három olyan nap követett, amikor az árfolyam alacsonyabban volt a csúcs napján bejárt tartománynál?
• Bekövetkezett-e innen egy olyan emelkedés, amelynek mértéke elérte a 10 százalékot és az árfolyam újabb, a korábbi trendben beállított csúcsot 3 százalékkal átlépte.

Ez egy meglehetősen szigorú kritériumrendszer és a tízszázalékos előírt mozgás miatt a gyakorlatban nehezen hasznosítható az euró/forint keresztárfolyam esetében, hiszen egy tízszázalékos mozgás praktikusan harminc forintot jelent az eurókurzusba. Tavaly ennél szűkebb sávban mozgott az árfolyam.

Hol a kritikus szint?

Ugyanakkor ennek segítségével meghatározható az a szint, ahol jelenleg az euró/forint árfolyam biztosnak nevezhető, hosszú távú megfordulására érkezne jelzés. Ez a szint jelenleg „idegesítően” alacsonyan, valamivel 296,09 forint alatt helyezkedik el, ami kevés támpontot ad arra nézve, hogy most, a 320 feletti zónában mit kellene csinálni a forintunkkal, illetve eurónkkal.

Mivel ez a régió a múltban már többször megállította a forint gyengülését, ezért egyértelműen ellenállást jelent az árfolyamban, ami megállíthatja a forint gyengülését. Azonban egy ellenállás annál gyengébb lesz, minél többször támadja az árfolyam, és az emelkedő trendben a magasabb csúcsok és mélypontok a jellemzőek, ezért egyre nagyobb a kockázata, hogy a trend végül legyőzi az ellenállást és korábban nem látott szintre gyengül majd a forint árfolyama az euróval szemben.                                               (napi.hu)

Bal-Rad komm: „…a technikai elemzés számos módszert ismer, a trendfordulók előrejelzésére – trendfordító alakzatok, mozgóátlagok elhelyezkedése, trendvonalak, oszcillátorok viselkedése – azonban a…”

– Mintha már hallottuk volna, hogy a devizák egymáshoz viszonyított értéke a mögöttük álló gazdaság teljesítményének függvénye. VAGY – NALAHOL, VALAKIK, VALAMI (?) ALAPJÁN – meghatározzák. Spekulációs szándéktól vezérelve.

A magyar nemzeti valutának – a Forintnak – SEMMIFÉLE GAZDASÁGI HÁTTERE NINCS!

Bár Döbrögisztán politikai maffiái előszeretettel szajkózzák a „magyar gazdaság” kifejezést, az mindössze parasztvakítás kategória. Egy ilyen helyzetben a magyar forint kizárólag belföldi használatú fizetőeszköz, és spekulációs célú deviza! Aminek árfolyamával játszadoznak. VALAKIK!

Pl! Az uniós júdáspénzt euroban kapja vajdaság. Húsz százalék eleve megy a „talonba”! A többit „megforgatja” a Mekkmester Zrt! Az így befolyó TÖBBLET FORINTNYERESÉG BANKÓSZÜKSÉGLETÉT kinyomtatják.

MINDENKI JÓL JÁRT!

MINDENKI JÓL JÁRT?

LÁTSZÓLAG IGEN! Márpedig ez a lényeg. A LÁTSZAT!

Adódik a jogos kérdés: „…most, a 320 feletti zónában mit kellene csinálni a forintunkkal…”

NINCS VÁLASZ!

Pedig kellene hogy legyen! A balrad.ru szerint MAGYAR GAZDASÁGOT KELLENE CSINÁLNI!

Na ez az, ami a jelenlegi társulási és szövetségesi konstellációban – értsd: GYARMATKÉNT – nem megvalósítható! MERT NEM ENGEDÉLYEZETT!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!