A marxizmus-leninizmus tanítása a pártról

Mit hirdetnek magukról a polgári pártok és mit valósítanak meg.

A kapitalizmusban szabadságot, demokráciát, polgári és emberi jogokat hirdetnek.

De van-e képviselője a dolgozóknak a parlamentben? Demokrácia ez így a dolgozóknak?

A proletár dolgozók az osztályellenségeiket küldik a parlamentbe,
pedig a polgári parlamentben a kapitalisták érdekeit megvalósító törvényeket hoznak,
ami a kizsákmányolásukat eredményezi.

Szabad igazából az, akit pénzért bérrabszolgának megvásárolnak vagy ez a kapitalizmus gazdasági modelljének a kényszere?
A megosztott világba működő jogállamban a bérrabszolgáknak milyen polgári és emberi jogaik lehetnek?

A kapitalizmusban mindenkinek annyi joga van amennyit meg tud fizetni. A jogállamiság működtetése sok pénzbe kerül. A kapitalisták és a proletárok közötti érdekellentéteket a gazdasági és politikai megosztottság alapján antidemokratikusan oldja meg.

A kapitalisták a totális gazdasági és politikai hatalmukat megosztják a proletárokkal?

A kapitalisták ilyen vagy olyan módon elnyomják a proletárok érdekeit és képviselőiket, a kommunistákat.

Munkáljuk eredményeként gazdagodnak a kapitalisták vagy a dolgozók kizsákmányolásából?
A kapitalisták profitja a munkájuk révén keletkezik vagy a dolgozók kizsákmányolásából?
Lehet úr és szolga között szabadság és demokrácia?

A kapitalizmus kizsákmányoló rendszert valósit meg!
A dolgozók demokráciája a parlamentben nem érvényesül!
A proletárok szabadsága egyenlő a bérrabszolgasággal!
A proletárok polgári és emberi jogai a kapitalisták érdekeinek van alárendelve!
A proletárok érdekeiket csak az összefogással, a tőke elleni harcban érvényesíthetik eredményesen!

Mit hirdetnek a kommunisták és mit valósítanak meg.

A kommunisták a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”-et, és a polgári és emberi jogok megvalósítását hirdetik. A kizsákmányolás, élősködés minden formáját üldözik, a társadalom számára ez bűncselekmény. A kommunisták nem engedik a kapitalista tendenciák elhatalmasodását, amit a proletárdiktatúra garantál.

Ezt a népi demokráciában a szocializmus keretei között valósítják meg, ahol nincs szolgaság és kizsákmányolás, mindenkinek dolgozni kell. A gyerekeket, öregeket, betegeket, rokkantakat, kismamákat, rászorulókat emberi méltóságuk megtartásában a lehetőségek kereteinek megfelelően segíteni kell. Az ingyenes oktatás és egészségügy az esélyegyenlőséget teremti meg. A parlamentben a dolgozók képviselői hozzák a törvényeket.

„A politikai pártok az osztálytársadalmak szükségszerű termékei. Az egyes osztályok legöntudatosabb és politikailag legaktívabb tagjai hozzák létre, hogy képviseljék valódi vagy vélt érdekeiket, megfogalmazzák programjukat, célkitűzéseiket, tömörítsék erőiket, s hogy a párttal szervezett formát teremtsenek harcuknak az osztályok közötti küzdelemben. Minden pártnak van valamilyen politikai programja, amely magában foglalja egy osztály vagy egy meghatározott társadalmi csoport közelebbi és távolabbi céljait; és minden párt kiépíti a program megvalósítását leghatékonyabban elősegítő szervezeti rendszerét.

A politikai pártokat azonban sohasem szabad csupán nyíltan hirdetett programjaik alapján megítélni, mint ahogyan az egyes embereket sem aszerint ítéljük meg, hogy mit mondanak önmagukról. A politikai pártok megítélésének alapvető mércéje: mit tesznek a gyakorlatban, tevékenységük objektíve milyen osztályérdeket szolgál. A hirdetett célok és a tettek ugyanis számos pártnál nem azonosak. A reakciós osztályok és pártjaik politikai törekvései szemben állnak a dolgozó osztályok érdekeivel, és ezért kénytelenek hamis jelszavakkal leplezni igazi céljaikat. Csak így kísérelhetik meg megnyerni a maguk számára a tömegek támogatását. Különben elszigetelődnének, elvesztenék politikai befolyásukat.

A haladó osztályoknak nincs szükségük ilyen ködösítésre, nyíltan hirdetik céljaikat, szavaik és tetteik szükségszerűen egybeesnek. Minél következetesebben érvényesül pártjaiknál a szavak és a tettek egysége, annál kedvezőbbek a lehetőségeik politikai befolyásuk növelésére.
A történelmi pártok azoknak az osztályoknak a politikai szervezetei, amelyek a társadalmi termelési mód egy-egy alapvető korszakához kapcsolódnak és az osztály alapvető érdekeiért, a társadalmi haladásért szállnak síkra. Ilyeneknek tekinthetők a munkásosztály forradalmi pártjai, a kommunista pártok. A munkásosztály alapvető osztályérdekeit képviselik, közelebbi és távolabbi céljaik egybeesnek minden dolgozó alapvető érdekeivel. Miközben egy pillanatra sem tévesztik szem elől a munkásosztály távlati és egyetemes érdekeit, síkraszállnak valamennyi dolgozó osztály és réteg érdekeiért, a dolgozók életfeltételeinek szüntelen javításáért. „A kommunisták — írja Marx és Engels „A Kommunista Párt kiáltványá”- ban — nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el… A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.”

A munkások, a dolgozó emberek többségénél a kommunista párt fogalma azonosul az igaz üggyel, az elnyomottak, a kizsákmányoltak felszabadításával, az önfeláldozó hősiességgel, következetességgel, mindazzal, ami a becsületes emberek munkájának, harcának értelmét jelenti. A kommunista párt milliók számára a reménység, az értelmes élet utáni vágy teljesülésének legfőbb záloga. A párt világos, irányt ad mindazok számára, akik az emberibb, jobb élethez vezető utat keresik, megmutatja a célhoz érés nem mindig könnyű, de reális, a valóság feltételeihez legjobban alkalmazkodó útját. A kommunista pártban társakra találnak mindazok, akik tenni akarnak önmagukért és másokért, s ez megsokszorozza erejüket és még a legelesettebbeket is legyőzhetetlenné teszi. Ez a magyarázata annak, hogy százezrek, milliók azonosulnak a kommunista párttal, és semmilyen áldozattól nem riadnak vissza. A reakció terrorjával szemben — ha kell — még börtönt és akasztófát is vállalnak érte. Párt vagy mozgalom soha még nem adott az emberiségnek annyi nemes, bátor és hőslelkű harcost, mint a kommunista párt, a kommunista mozgalom. Ennek hatása alól senki nem vonhatja ki magát, tevékenysége még ellenségei körében is — a gyűlölet mellett — tiszteletet és tekintélyt parancsol.

A kommunista párt erejét, nagyságát, történelmi szerepét ellenfelei, sőt még a jóhiszemű emberek is gyakorta harcosainak valamiféle érzelmileg túlfűtött fanatizmusával magyarázzák. Kétségtelenül nagy jelentőségük van a párt iránti érzelmeknek, de ebben a vonatkozásban nem ez a döntő. A legfontosabb — és ez határozza meg az érzelmeket is —, hogy a párt egész tevékenységét a tudományos felismerésre építi. Nem a puszta óhajok és kívánságok szabják meg célját, módszerét, hanem a társadalmi fejlődés parancsoló törvényszerűségei. S maga a párt sem a véletlen teremtménye, hanem nagyon is tudatosan — a szükségleteknek és a proletár osztályharc törvényszerűségeinek megfelelően — alakul es formálódik. Ez szabja meg jellegét, felépítését, működésének belső törvényeit. Milyen ez a párt, milyenek a törvényei, hogyan fejlődik? Ezekre a kérdésekre adnak választ a marxizmus—leninizmus klasszikusai, akik egyben a kommunisták pártjának megteremtői és vezetői voltak.

Marx—Engels a munkásosztály pártjának történelmi szerepéről, fő vonásairól

A kommunista pártról szóló tanítások a marxizmussal egyidejűleg születtek és annak szerves részeként fejlődtek. Marx és Engels, a munkásosztály politikai harcainak szervezői és vezetői — koruk leghaladóbb eszméit tovább fejlesztve — a mozgalom tapasztalataiból kovácsolták ki azokat az elméleti alapokat, amelyekre a kommunista pártok épülnek. E tanításoknak fő vonásai a következők.

1. A kommunista pártok osztálytartalmukat tekintve a munkásosztály pártjai, cselekvésüket minden tekintetben a munkásosztály politikai célja, történelmi küldetése vezérli.
2. Tudományos elmélettel rendelkeznek, a társadalmi fejlődésnek, a munkásosztály osztály harcának törvényeire építik tevékenységüket.
3. Forradalmi harci szervezetek, vezetésükkel a munkások, a dolgozók eredményesen ostromolják a burzsoázia politikai hatalmát, amelynek szétzúzásával létrehozzák a proletariátus diktatúráját.
4. Tevékenységükben a munkásosztály egyetemes, nemzetközi érdekeiből, a proletár internacionalizmus eszméjéből indulnak ki.”

(idézet: Rákosi Sándor – A párt vezető szerepéről)

SaLa

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!