Az emberiség fejlődésével a középkor végére a filozófusok megalkották a modern polgári gondolatokat. A feudalizmus embertelen és gazdaságtalan jobbágyrendszerét a módosabb polgárság vezetésével törték meg. A feudalizmusban a születéskor eldőlt ki az úr és ki a szolga, a polgárság kapitalizálódását is korlátozta ez a rendszer, ami a fejlődés gátjává vált.

A polgári gondolkodók megalkották a kor haladó nézeteit, a polgári és emberi jogokat, ami a szolgaságot embertelennek, de a termelőeszközök magántulajdonát garantálta, ebben látták a szabadság és demokrácia megtestesülését.

A termelőeszközök magántulajdona nagy fejlődési képességet biztosított a gazdaság számára, de egyben újra a szolgaságot, a bérrabszolgaságot hozta modernebb formában. Így a polgári gondolatok nem érték el a céljukat, megint az úr és szolga viszony alakult ki. Aki gazdagnak születik annak a gyereke is sokkal előnyösebb helyzetből indul az életben, mint a szolga gyereke. A proletár dolgozó gyereke is proletár lesz, igen ritkán tud meggazdagodni vagy a középosztályba kerülni. Kisvállalkozókból is ritka, aki gazdag lesz, ugyanúgy vagy jobban küzd, mint az egyszerű proletár dolgozó, de a viszonylagos szabadságáért sokat áldoz.

Annyival növelte vagyonát a világ leggazdagabb 0,1 százaléka, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve 24.hu 2017

„A világ leggazdagabb 0.1 százaléka annyival növelte a vagyonát 1980 óta, mint a legszegényebb 50 százalék, úgy 3.8 milliárd ember együtt, derült ki egy csütörtökön közölt felmérés eredményeiből.

Thomas Piketty, az úgynevezett egyenlőtlenségi jelentés publikálója figyelmeztetett, hogy az egyenlőtlenség mostanra már extrém mértékeket ölt egyes országokban, és a probléma tovább fokozódhat, ha a kormányok nem lépnek koordinált akcióba az adók emelésével és az adóelkerülések szabályozásával.

A több mint száz kutató által létrehozott riport szerint a leggazdagabb 1 százalék szerezte a világ összes vagyonának 27 százalékát 1980 és 2016 között.

A leggazdagabbak leggazdagabbjai pedig még ennél is jobban jártak. A legtehetősebb 0.1 százaléknál landolt a világ vagyonának 13 százaléka, míg a listán legelöl szereplő 0.001 százalék – körülbelül 76 ezer ember – gyűjtötte be az 1980 óta kreált vagyonok 4 százalékát.”

Oxfam-jelentés: A leggazdagabb 1 százalék birtokolja a globális vagyon 82 százalékát korkep.sk 2018
Az Oxfam jelentése szerint a tavalyi évben termelt globális vagyon 82 százalékát az emberiség legtehetősebb 1 százaléka „vágta zsebre”, miközben a legszegényebb 3,7 milliárd ember vagyona nem változott, vagy csökkent. Ez egyértelműen a gazdagok és szegények közti szakadék mélyülését jelenti.

„Megtört gazdaságunk lehetővé teszi egy szűk elit számára, hogy hatalmas vagyont gyűjtsön” – fogalmaz az Oxfam jelentése, hozzátéve, hogy ez azonban a világgazdaság virágzásának, hanem a gazdasági rendszer kudarcának a jele. A tanulság igazán szomorú: a gazdaság jobban jutalmazza a gazdagságot, mint a kemény munkát.

„Kizsákmányolják az embereket, akik a ruháinkat varrják, mobiljainkat rakják össze, termesztik az élelmiszer alapanyagokat. Az olcsó élelmiszer bebiztosítása mellett pedig busás nyereséget vághatnak zsebre a gazdag befektetők”

Oxfam: A leggazdagabb 1 százaléknak több pénze van, mint mindenki másnak összesen 2016

A globális GDP 225 százalékát teszi ki a világ adósságállománya 444.hu 2018
„Rekordméreteket öltött a globális eladósodás, már messze meghaladja a 2009-es, a Lehman Brothers amerikai bankcsoport összeomlása utáni szinteket, ami kockázatot jelent a világgazdaságra – erre figyelmeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán közzétett jelentésében.

A valutaalap és a Világbank tavaszi közgyűléséhez időzített tanulmány adatai szerint a világ teljes adóssága 164 ezer milliárd dollárt tett ki 2016-ban, ami a globális bruttó hazai termék (GDP) 225 százalékának felelt meg. A világ adósságállománya 12 százalékkal nagyobb, mint az előző rekord idején, 2009-ben volt, és a növekedés 43 százaléka írható Kína számlájára.”

E nélkül az eladósodás nélkül már összeomlott volna a világgazdaság. A kapitalista versenyből következően a pénz az igazi hatalom, ezért több pénzt zsákmányolnak ki a dolgozóktól, mint amennyi a természetes termelés és vásárlás megkíván, de vásárlás nélkül nincs termelés, tehát adósodásból finanszírozzák a válság elkerülését. Egymás közötti harcot hatalomért a kapitalisták a dolgozók kárára oldják meg. A dolgozók érdekvédelmét pedig elnyomják és gátolják. A parlamentben nincs képviselve a dolgozó nép, csak az utcán vagy a parlament előtti téren kiabálhatnak, ami nem hallatszik be elégé, nem lesz belőle törvény a nép javára.

A kapitalizmusban a dolgozó emberiség szolga.
A kapitalisták a szolgatartók.
A kapitalizmusban lehetetlen a nép számára a demokrácia.
A nép számára a demokrácia a:
Népidemokrácia.

A nagy polgári gondolkodók igazi baloldali eszméjét a kapitalizmus nem tudta megoldani, ami a:
„Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”

Ennek a megvalósulásához a marxizmus-leninizmus eszméi vezetnek el, amit a szocializmus valósít meg. Azonban a kizsákmányoló, élősködő kapitalista eszmék megvalósítását korlátozni kell a szocializmusban, ami így a szolgaság megszüntetését szolgálja. Nem lehetséges a polgári „demokráciában” működő kapitalizmusban, a polgári és emberi jogok megvalósítása, a termelőeszközök magántulajdonára épülő gazdasága, és az emberiség többségének a dolgozók képviselőinek, a kommunistáknak a parlamentekből kizáró rendszere miatt. A kommunisták ugyanolyan szegény proletár szolgák, mint a dolgozók, mert maguk is dolgozók, de a dolgozók felszabadítását a tőke uralma alól szervezik. Nincsenek anyagi lehetőségeik a parlamenten kívüli érdekvédelemhez, a kapitalista törvények és az állam is gondoskodnak, hogy ne képviselhessék a dolgozókat, az emberiség többségét hatékonyan. A kommunisták a kapitalista-fasiszta uralom alóli felszabadulás következetes hívei, ezért üldözi a polgári „demokrácia”.

Akié a gazdasági és politikai hatalom azok érdekében hozza a törvényeket a polgári „demokratikus” parlament.

A polgári „demokráciában” a dolgozók nem rendelkeznek sem gazdasági sem politikai hatalommal, szolgák csupán, termeléshez pénzért megvásárolt, a kapitalistáknak profitot, gazdaságot termelő bérrabszolgák. A kommunisták a parlamenti választásokon nem lehetnek hatékonyak, mert anyagi és politikai hátrányban vannak a dolgozókon meggazdagodott kapitalistákkal szemben.

A kapitalistákat a hatalomhoz a kizsákmányolással szerzett gazdagságuk vezeti.

SaLa

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!