Vádirat a rendszerváltás bűntettére

Mi is volt a rendszerváltás?
Forradalom vagy ellenforradalom?
Miért ellenforradalom a szocializmusból visszatérni a kapitalizmusba?

Ehhez meg kell vizsgálni a társadalmi rendszereket.

A kapitalista társadalmi gazdasági rendszer a polgári demokrácia keretein belül működik, ami alacsonyabb színvonalú polgári és emberi jogokat képes megvalósítani, mint a népi demokrácia.
Emberi és polgári jogok nyilatkozata: a francia forradalom egyik alapvető dokumentuma, mely az emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789)
Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.
A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.
A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködni. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható bármilyen közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségein kívül egyéb különbséget nem ismerve.
Mindaddig, míg bűnösnek nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezhető.
Senkit meggyőződései és vallási nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződések és nézetek megnyilvánulása a törvény által megszabott közrendet nem zavarja.
A gondolatok és vélemények szabad közlése az emberek egyik legértékesebb joga; ennél fogva minden polgár szabadon szólhat, írhat és nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata:
1. cikk Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.
2. cikk Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.
Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
3. cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. cikk Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.

Miért nem érvényesülhetnek a polgári és emberi jogok a kapitalizmusban?

A polgári demokráciában nem születik mindenki egyenlő társadalmi és gazdasági lehetőségekkel, hasonlóan, mint a feudalizmusban, sőt a túlnyomó többségben lévő dolgozók a társadalom anyagi feltételeiben lényegesen hátrányosabb helyzetben vannak. Ezért a kapitalizmus nagyon megosztott, élősködő társadalmi forma. Ez következik a magántulajdon polgári értelmezése miatt, amibe a termelési eszközök magántulajdonán alapuló kapitalista termelési mód tartozik.

A termelőeszközök magántulajdona az akadálya a polgári és emberi jogok megvalósulásának!

A kapitalizmusban alapvetően a termelés minden tényezője pénzért megvásárolható, az emberi munkaerő is, és így az emberiség túlnyomó többsége a tőkések által pénzzel megvásárolt áru, bérrabszolga. A rabszolgaság minden formája az emberi jogokat súlyosan sérti, embertelen. De a kapitalizmus csak így működik. A proletár bérrabszolga „szabadon” dönthet, melyik kapitalistának adja el egyetlen termelőképes tulajdonát, a munkaerejét. A proletár és a kapitalista közötti kényszerkapcsolatban a tőkével rendelkező munkaerő vásárló tőkés akarata, érdeke a meghatározó. A proletár, mint ember, mint a munkaerő tulajdonosa ebben a kapcsolatban csak alárendel árukapcsolat, így az emberi méltósága is erősen korlátozott. A proletárok kizsákmányolása a kapitalisták által teremti meg a lehetőséget a kapitalista emberek felsőbbrendűvé válását és élősködését, így ezen alapon történő korlátlan hatalmukat az emberiség felett, ami a totális hatalom birtokában diktatórikusan korlátozza az emberi szabadság és a polgári jogokat az egész földön.

A kapitalizmusban nem lehetséges valódi, a többségre kiterjedő demokrácia!

A médiumok kapitalista érdekekben történő üzemeltetése és a kapitalista törvényhozás, a vélemény és a sajtó szabadságát is erősem korlátozza. A közakarat a parlamentben nem érvényesül, mert a dolgozó nép képviselői nincsenek ott. A kapitalisták érdekében és ellenőrzésével az egész államapparátus, a médiák, oktatás, vallás korlátlan anyagi lehetőséggel a dolgozó embereket öntudatlan állapotba neveli, lemondanak alapvető jogaikról, a szabadságról és a demokráciáról, így a saját érdekeik helyett a kizsákmányolóikat szolgálják. Ez súlyos embertelenség a polgári demokrácia keretében.
A polgári demokráciában működő kapitalizmusban minden embernek annyi szabadsága és demokráciája van amennyit meg tud fizetni, így a dolgozók kizsákmányolásán meggazdagodottaké a valódi szabadság és a demokrácia.
A jogállam működéséhez pénz kell, így a több pénzzel rendelkezők a gazdagságuk mértékében érvényesíthetik érdekeiket. Így a dolgozók csak a kapitalisták elleni összefogással vehetik fel a harcot érdekeik érvényesítésére. Természetesen ezt az összefogást a kapitalisták a totális hatalom birtokában igyekeznek megakadályozni a polgári demokrácia keretében, de ha ez nem elég akkor a totális diktatúrával, a fasizmussal törik meg.

Világ proletárjai egyesüljetek!

A kapitalizmus jellemzője a kizsákmányolás, élősködés, szolgaság, felsőbbrendűség, a polgári demokráciával álcázott diktatúra a dolgozók érdekeinek elnyomására, a kommunisták valamilyen szintű üldözése. A kapitalizmus totális diktatórikus formájában a fasizmusban, pedig a polgári és emberi jogok eltörlése, a dolgozók képviselőinek, vezetőinek a kommunistáknak a kiirtása.

A kapitalizmus alternatívája csak a szocializmus lehet!
A szocializmus a népi demokrácia keretein belül működik és megvalósítja a polgári és emberi jogokat valamint a népi demokrácia értékeit.

Mivel a termelőeszközök magántulajdonán működő kapitalista gazdaság a korlátja a polgári és emberi jogok megvalósításának, ezért a termelőeszközöket a társadalmi, közösségi tulajdonban kell üzemeltetni és ellenőrizni!
A szocializmus az emberi jogokat a termelőeszközök magántulajdonának korlátozásával, ellenőrzésével magasabb színvonalra emeli, így emberségesebb társadalmi forma. A parlamentben a dolgozók hozzák a nekik megfelelő, a népi demokratikus elveken alapuló törvényeket. A médiumok, az oktatás, a művészet a dolgozó közösség érdekében működnek. Nincs kizsákmányolás, élősködés, szolgaság. Megvalósul a
„Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”.

Tehát az 1990-es rendszerváltás egy embertelenebb társadalmi formát valósított meg, ezért ellenforradalom. Lehetne polgári forradalomnak nevezni, de a szocialista forradalom után ez már csak ellenforradalom, visszarendeződés egy fejletlenebb, embertelenebb társadalmi rendszerbe, ahol a szabadság, egyenlőség, testvériség már nem működik.
A népi demokrácia átveszi, a polgárság átall megalkotott, de meg nem valósult polgári és emberi jogokat, kiküszöböli a magántulajdonú gazdaság embertelenségeit, a kizsákmányolást, élősködést, szolgaságot. A termelőeszközöket a dolgozó nép ellenőrzésében üzemelteti. A kapitalizmus nemzeti és főleg nemzetközi anarchikus, válságokon keresztüli működése helyett az ésszerű átgondolt tervgazdálkodást alkalmazza, mert a kapitalizmus válságait a dolgozó osztályok szenvedik meg.

Vádirat:

Az 1990-es ellenforradalom a köztulajdont külföldi és magánkézbe privatizálta, ami az egész nemzet számára lopás. Tehát a rendszerváltók tolvajok és a gyarmatosításunk támogatásával hazaárulók is.
A dolgozó nép demokráciája helyett a polgári demokrácián alapuló kizsákmányoló, élősködő gazdasági rendszert építettek ki.
Az állítólagosan rosszul működő köztulajdonban lévő gazdaság helyett a magánkézben, kizsákmányolásra alapuló gazdaságot valósítottak meg, bérrabszolgasággal. A magyar gazdaság így az 1970-80 –es évek szintjén áll, fejlődésében megállt, a gyarmatosítók gazdasági politikai érdekeit szolgálja.

KSH Magyarország:

Termék	1970	1975	1990	2015,*=2016	Csúcs év/
Húsfogyasztás (kg)/év	60,4	71,2	75,8	70,1	1989	81,0
Lakás/év	80 276	99 588	43 771	*9 994	1975	99 588
Tej (kg/év)	109,6	126,6	169,9	165,6	1987	199,1
Tojás (darab/év)	247	274	389	223	1990	389
Tápanyag (kj/nap)	12 971	13 574	14 164	13 094	1990	14 164
Állattenyésztés (1960=100) %	137	163	205	119	1984	214
Növénytermesztés (1960=100) %	111	147	151	191	2016	191
Szén, ezer tonna	27 830	24 887	17 578	9 217	1964	31 548
Autóbusz, darab	5 956	10 884	7 994	187	1979	14 230
Búza, ezer tonna	2 723	4 007	6 198	*5 603	1984	7 392
Cukorrépa, ezer tonna	2 175	4 089	4 743	*1 121	1991	5 867
szarvasmarha, ezer db	1 911	1 904	1 571	*852	1967	2 049
sertés, ezer db	7 311	6 953	8 000	*2 907	1983	9 844
baromfi, ezer db	72 049	55 589	50 011	*40 185	1970	72 049

A magyar gazdaság az ellenforradalmi rendszerváltással gyarmati érdekeltségbe került. Ez a magyar nép és a haza elárulása.

Vádlottak:

ÉS MÉG SOKAN MÁSOK…
Az ellenforradalmárok és külföldi segítői, a kapitalisták.

Vádpontok:

• Rendszerbűn az ellenforradalmár kapitalistákkal a magyar dolgozó nép kizsákmányolása.
• A népi demokrácia, a dolgozók demokráciájának lejáratása.
• A polgári és emberi jogok csökkentése a társadalom megosztottságának növelésével.
• A tudománytalan idealista világnézet erősödése a valóság helyes tudományos materialista értelmezés helyett.
• A dolgozóknak a saját érdekeik helyett a kizsákmányoló, élősködő, embertelen, hazug erkölcsű nézetek terjesztése, tanítása.
• A kapitalizmus élősködésének pozitív értékként való ábrázolása.
• A szabadság és a demokrácia hiánya a dolgozó nép számára, képviselőik, vezetőik lejáratása.
• A parlamentben nincs képviselője a dolgozó népnek, helyette osztályellenségeik hozzák a törvényeket.
• Bérrabszolgaság, az emberi jogok súlyos megsértése a kapitalisták hasznáért, profitjáért.
• Az ingyenes egészségügy és oktatás megszüntetése.
• A színvonalas egészség, oktatás, művelődés a dolgozó nép többsége számára megfizethetetlen.
• A henyélő, élősködő, felsőbbrendű gazdasági társadalmi rendszer működése.
• A Horthy fasiszta nézetek megtűrése, sőt támogatása.
• Az idejétmúlt vallás beépülése a társadalom erkölcsébe, az oktatásba, a társadalom irányításába.

SaLa

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!