„Marx radikális antiszemitizmusa” bővebben

"/>

Marx radikális antiszemitizmusa

Miért akart Marx zsidómentes világot?

Van Marx programjának egy olyan szintje, amiről sem a kommunista, sem pedig a mai újbalos-liberális követői nem szívesen beszélnek.

A zsidókérdéshez című írás első része még csak általánosságban jelenti ki azt, hogy „az úgynevezett keresztény államnak szüksége van a keresztény vallásra ahhoz, hogy mint állam teljessé váljék. A demokratikus államnak, a valódi államnak nincs szüksége a vallásra politikai teljessé válásához.” A második rész azonban azt is megfogalmazza, mi – vagy pontosabban ki – Marx szerint a legfőbb akadálya a „demokratikus állam” megvalósításának.

marx_cover.png

Azt gondolhatnánk a tanulmány eddigi részéből, mintha a fő ellenség a kereszténység lenne, hiszen maga Marx írta, hogy „a polgári társadalom azonban csak a keresztény világban teljesedik ki”.

Ám ez csak a felszín, mert a kereszténység Marx szerint „kezdettől fogva a teoretizáló zsidó volt, ezért a zsidó a gyakorlati keresztény, s a gyakorlati keresztény ismét zsidóvá lett”. Hogy ez mit jelent? Nos, annyit, hogy a kereszténység csak „a kék égbe emelte” mindazt, ami a zsidóság lényege, nevezetesen: „Ne a vallásában keressük a zsidó titkát, hanem a valódi zsidóban keressük meg a vallás titkát. Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. (…) A pénz Izrael féltőn szerető istene, aki előtt nem lehet más isten.”

Haszonlesés, kufárkodás és pénz: ez Marx szerint a zsidóság lényege. Nem csoda, hogy az antiszemita idézetgyűjtemények előszeretettel idézik ezeket a mondatait, mondván, Marx zsidó volt, tehát ő csak tudta… De ha a zsidóság Marx szerint a lényében kötődik ahhoz az eszközhöz (a pénzhez), amely fenntartja a keresztény államot, akkor hogyan lehet azt legyőzni?

marx4.png

Marx erre a kérdésre a lehető legborzalmasabb, bátran állíthatjuk, hogy diabolikus választ adta. Szerinte ugyanis a megoldás nem más, mint magának a zsidóság létének a megszűntetése, hiszen a zsidóság magában hordozza a vallás titkát, így maga a vallás sem számolható fel mindaddig, míg nem történik meg „az emberiségnek a zsidóság alól való emancipációja” – ahogy A zsidókérdéshez befejező szakasza nyíltan kimondja:

„A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati, reális zsidóság alól való emancipáció volna korunk önemancipációja. A társadalomnak egy olyan organizációja, amely a kufárkodás előfeltételeit, tehát a kufárkodás lehetőségét megszüntetné, lehetetlenné tenné a zsidót. Vallásos tudata mint áporodott pára szertefoszlanék a társadalom valóságos éltető levegőjében. (…) A zsidóságban tehát a jelen egy általános társadalomellenes elemét ismerjük fel, amely a történelmi fejlődés révén – melyben a zsidók e rossz vonatkozásban buzgón közreműködtek – mostani fokára érkezett, olyan fokra, amelyen szükségképpen fel kell bomlania.”

A zsidóság megsemmisítése tehát Marx értelmezésében megszüntetné a keresztény vallást (hiszen az amúgy is csak „a zsidóság kifinomodott gondolata”), következésképpen a keresztény államot is. Ugyanilyen fontos azonban számára az is, hogy az „emberiség zsidóság alóli emancipációja” megszüntetné a pénz általi kizsákmányolást: „Mihelyt a társadalomnak sikerül a zsidóság empirikus lényegét, a kufárkodást és előfeltételeit megszüntetni, a zsidó lehetetlenné vált, mert tudatának nincs többé tárgya”.

Marx borzalmas álmát, a zsidóság nélküli világot a 20. században a kommunizmus és nemzetiszocializmus is megpróbálta megvalósítani, különböző eszközökkel. A második világháború után ezt nyíltan kevesen hirdetik. Az iráni rezsim vezetői és a muszlim terrorszervezetek képviselnek hasonló programot, a zsidó állam megsemmisítésének tervét. Nem véletlen a gyűlölet, hiszen az ős-új Izrael létrejötte nemcsak Adolf Hitler, de Karl Marx téziseinek is élő cáfolata. Így jobban érthető, hogy a mai kulturális marxista elit – köztük számos, Marxhoz hasonlóan saját identitását megtagadó zsidó értelmiségi – képviselői szemében álmuk legnagyobb akadálya a zsidóság léte és fennmaradását a Függetlenségi Nyilatkozatában garantáló Izrael állama.

(Forrás: vigyazo.blog)

Bal-Rad komm: „…Haszonlesés, kufárkodás és pénz: ez Marx szerint a zsidóság lényege. Nem csoda, hogy az antiszemita idézetgyűjtemények előszeretettel idézik ezeket a mondatait, mondván, Marx zsidó volt, tehát ő csak tudta…álmuk legnagyobb akadálya a zsidóság léte és fennmaradását a Függetlenségi Nyilatkozatában garantáló Izrael állama…”

– Valami KELL HOGY LEGYEN a dologban. Ha már a marxi tanok közül az a kőkemény cionista blog arra érdemesnek találta, hogy kiemelje.

Valami kell hogy legyen a dologban, hiszen a zsidóság történelmén végighúzódó – és jellemző – oda-vissza megvetés és kiirtási vágy aligha a véletlen műve.

Marx állításait J.V.Sztálin kezelte – volna – végülis a legmegnyugtatóbb módon. Birobidzsan létrehozásával. Ám az érintettek fölfogták a rájuk ott leselkedő veszélyt. Ami az elszigeteltség, és a szigorú kontroll.

Mint tudjuk Sztálin elképzelése csak részben valósult meg.

A többi elmaradásának következményeit pedig érezzük. MEGMONDJÁK, HOGY MI A JÓ NEKÜNK!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

“Marx radikális antiszemitizmusa” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Sok mindent írhatnék ide, de vagy nem akarjátok megérteni, vagy tényleg nem értitek…
    Pontosan úgy viselkedtek, mint a hívő a templomban, vagy a fidesz párttag a birkamenetben.
    Csak szemellenzősen, vagy a fejet a homokba dugva, ponttá zsugorított világlátásban, ötágú vöröscsillagon keresztül nézve a világot…
    Aki pedig kínos kérdéseket mer feltenni, azt megbüntetjük, nem ám elgondolkodnának a kiváltó okokon…

  2. Az iras alapvetoen tudatlansagra vall. Irigylik, hogy a zsidok mar regen tudtak mi a kapitalizmus es hitlerek a hejukre akartak lepni. Ha eltunik a zsido vallas, attol meg a kufarkodas megmarad, csak mas nemzet vagy nep veszi at a zsidok szerepet. Lasd az USA. A kapitalizmusban a penz az ertekmero, a zsidok ezt mar evzredekkel ezelott tudtak. A kapitalizmusrol le kell szoktatni a vilagot es megszunik a zsido kufarkodas is. A vallas alapvetoen marhasag, es tudatlansagra kettos tudatra vall. Van egy valosagos es egy kitalalt vilag egy agyban. Ez a vallasos ember. A kitalalt vilagban minden lehetseges, meg az is hogy lopni eleoskodni szabad. Ez nagyon jo a kapitalista zsido elmeletnek.

  3. Nem is hinnénk, mennyire azonosult nagyon sok ember Marx sugallt gondolatával (gyakorlati, reális zsidóság = kufárkodás és a pénz). Emiatt aztán számukra mindenki zsidó, aki valamennyire is kötődik ehhez a világhoz. És bár Marx nem szükségszerűen tett egyenlőségjelet a kettő közé („A zsidóságban tehát a jelen egy általános társadalomellenes elemét ismerjük fel, amely a történelmi fejlődés révén – melyben a zsidók e rossz vonatkozásban buzgón közreműködtek – mostani fokára érkezett” – itt felismerhetjük, hogy egy fejlődési folyamatról beszél, amiben a zsidóság (is) aktívan, méghozzá igencsak aktívan működött közre), inkább csak részhalmaz–halmaz vonatkozásban célozhatott rájuk, mégis az előbbi terjedt el. Ez egy ún. hamis kompozíció. Az a helyzet állt tehát elő, hogy a gonoszzsidó-imádók számára egy amúgy gyakran leköpött zsidó emelte kvázi gonosz isteni rangra a zsidóságot, mint entitást, és ezt ők feltétel nélkül elfogadták, holott a zsidók számára (mint minden más csoportképző identitáshalmaz képviselői számára) meglehetősen frusztráló lenne, ha egy társadalomban, melynek ők is tagjai, teljesen jelentéktelenné zsugorítanák őket. Így a negatív reklám is reklám elvén ez az átlag feletti, megkülönböztető figyelem olyan folyamatokat is elindított a számukra ellenséges hatások mellett, melyek segítették a zsidókat az érvényesülésben. Pedig nem biztos, hogy megérdemelték azt a helyet, ahol most vannak. És hogy miből származik az átlag feletti, megkülönböztető figyelem az ő vonatkozásukban? Rögtön adódik a válasz: a kereszténység elterjedéséből. Bármennyire próbálják, nem tudják leválasztani róla a zsidó gyökeret, amiből kinőtt, kivéve a nagy, romantikus gurukat és az ő fanatikus „vahabitáikat”, netcigány trolljaikat stb. Itt lép be Marx másik gondolata, mely szerint a kereszténység „kezdettől fogva a teoretizáló zsidó volt, ezért a zsidó a gyakorlati keresztény, s a gyakorlati keresztény ismét zsidóvá lett”. Ez felháborítónak tűnhet egy keresztény számára, és egy újabb hamis kompozíció (ezúttal Marxé), de aki Jézus tanításait olvassa, látja, hogy a kereszténység alapítójának gondolatai csak nagyon kevés embernek mutatnak járható utat. A kereszténység kevesek vallása kellene, hogy legyen, ehelyett a térítéseknek köszönhetően sokaké lett, miközben szükségszerűen átalakult (főképp akkor, amikor a római elit is elkezdte követni). Aki „gyakorlati keresztény”, és mellette fejlett társadalmakban él, az szükségszerűen anyagiassá válik valamennyire, így egyre inkább közelít a Marx által csak sugallt, de hamis kompozíciója (zsidó = gyakorlati keresztény) hatására megerősödő képhez, vagyis e felfogás szerint a keresztény társadalom „elzsidósodik”. Szóval egy jelentéktelenként induló identitáshalmaz képviselői így tudnak befolyást gyakorolni a világ egy jelentős részére. Ha hagyják.

  4. Miért is akar „Izrael őrzője” (így nevezték a cionisták Orbánt) szektariánus keresztény államot építeni Magyarországon? A mi Vityánk világ életében megbízható samesza volt a zsidóknak (lásd: a ’90-es első szabad választások fideszes plakátjait, amire az ráfirkálva, hogy „zsidóbérencek”), és mivel Simon Peresz eldicsekedett azzal, hogy Izrael gyarmatosította Magyarországot, ezért most hűséges alattvalókat (szolgákat) gyárt le a kiválasztott népnek.

  5. Marx,óriási koponya és nagy ideológus volt,bárhonnan nézzük,márpedig,ha ő is ezt így látta,az aligha véletlen!Amíg léteznek nácionisták,addig létezik a kapitalizmus,ahogyan régen hívták,ma úgy nevezik hogy liberálfasizmus,annak is a legagresszívebb,legdurvább vàlfaja,lásd Izrael,USA!

  6. Marx „A zsidó kérdésről” szóló dolgozatát 25 évesen 1843-ban írta Poroszországban, ahol a kereszténység államvallás volt. A zsidó vallás emancipációja (egyenjogúsítása) volt az értekezés tárgya. Kifejtett gondolatait sokféle képen értelmezik, magyarázzák. Gyakran vádolják – nem véletlenül – antiszemitizmussal (szemita = eredetileg közel-keleti származásút, később egyértelműen zsidó eredetűt jelent). Amit bírált, ellenzett az a kufármentalitás, az anyagias szemlélet, a birtoklás mindent felülíró erkölcse. A szemiták ellenzése abból is fakad, hogy az akkori ortodox felfogás szerint a zsidó vallás nem csupán hitéleti gyülekezet, hanem szabályalkotó, öntörvényű közösség. A probléma lényegét láthatjuk ma, az európai nagyvárosokban megjelent iszlám lakosság körében, akik saját értékrendjük, a saria törvénykezés szabályai szerint akarják élni az életüket.

  7. Még a végén kiderül mekkora antiszemiták voltak a következő személyek:
    Marx, Engels, Lenin, Trockij, Kamenyev, Zinovjev stb. stb. stb…………….

  8. A zsidóságot mint rasszt megvetni, avagy a zsidó civilizációt átható, pénz uralta értékvilágot eliténi nem ugyanaz a dolog. Marx korai, kiforratlan írása nem a fajelméletről, hanem a kultúrák közötti különbségek elemzéséről, a feloldás kereséséről szól. A szekularizáció az akkori államokban eltérő szinten állt. Több mint hat évtizeddel később, 1905-ben, elsőként Franciaországban fogadták el az állam és az egyház szétválasztásáról szóló törvényt. (Ami mai is az aktuálpolitika tárgya.) Az eltérő szocializációra a nácik barbár, a bolsevikok primitív, a liberális marxisták semmilyen (multikulturalizmus) választ adtak. A civilizációk harca folytatódik.

  9. A fejlécetekben el van ba..va a szöveg: „Magyar NépZköztársaság van írva (a ‘z’-t én emeltem ki). A baloldali gondolattal pont ugyanaz a gond, mint a vallással: hogy hit, azaz: HIT lett. Sokkal bonyolultabb a baloldaliság most, hogy a kapitalizmusnak nincs felmutatva egy – akármilyen – alternatíva, mint anno a ‘megvalósult’ szocializmus volt, amihez képest úgymond fel kellett mutatni, hogy a kapitalizmus mégiscsak jobb. Most a Jack London által megírt „Vaspata”- helyzet van. Én nem látom, hogy merre van kiút, de az biztos, hogy a kádári nosztalgia nem az.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com