Breaking: A Magyar Idők megrettent, a nép 2015 óta elfelejtette, milyen a migráns
Hosszú interjút közöl Kövér Lászlóval a kormány napilapja. A beszélgetésben Kövérre jellemzően kapjuk vissza a fideszes szöveget. Nincs benne semmi új, csak a kíméletlensége.
Szerinte például a mostani durva kampány oka, hogy “az ellenzék a legdurvább és legszínvonaltalanabb a rendszerváltás kezdete óta Magyarországon. Ha a magyar parlamentarizmus történetére visszatekintünk, akkor csak az első világháborút megelőző és azt közvetlenül követő időszakban találunk ilyen intellektuálisan és morálisan semmirekellő társaságot, melléjük sorolva még a két háború közötti korszak nyilas ellenzékét”.
A nyilasokhoz való hasonlítás adja meg tehát az interjú alaphangját. Kövér többek között elmondja: “az igazi ellenfél valóban nem a jelenlegi ellenzék, inkább az a gyűlölködő hangulatkeltés, amit mondanivaló, valódi alternatíva híján művelnek. Minél erősebb a különböző hecckampányok, rágalmak által felkeltett indulat, annál nagyobb az esély arra, hogy az emberek egy része nem higgadt számvetés után valami mellett, nem egy esetlegesen jobb kormányzásért, hanem valami ellen szavaz majd. Ez 2002-ben sikerült nekik. A másik ellenfél az a nemzetközi hálózat, amely az úgynevezett civil szervezeteken, NGO-kon és – nem utolsósorban – a kezükből etetett médiumokon keresztül lép az ellenzéki pártok helyébe”.
A folytatást is ismerjük. “Mindezeket felülíró módon pedig az is eldől az április 8-i szavazással, hogy állva marad-e az a kormány, amelyik eddig sikerrel védte meg az országot a tömeges illegális migrációval szemben, vagy egy olyan bábkormány kerül a helyébe, amelyik készségesen végrehajtja a Soros-féle hálózat tervét a lakosságcsere és Magyarország bevándorlóországgá tételével”.
Az interjú valóban érdekes megállapítása azonban nem Kövér Lászlóé, hanem a Magyar Időké. Így hangzik kérdésük:
A tét tehát egyértelmű. De a választópolgárok, akik 2015 ősze óta gyakorlatilag nem látnak Magyarországon illegális bevándorlót, érzékelhetik ennek az ügynek a súlyát?
Kövér válasza kitérő: “nekünk lelkiismereti kérdés, hogy felhívjuk a magyar emberek figyelmét arra, hogy ez a választás sorsdöntő az ország jövője szempontjából, mert amennyiben az ellenzék többséget szerez a parlamentben, akkor minden elveszhet”.
Végezetül megkérdezik, mi a különbség a kormány és az ellenzék nemzetfelfogásában? Kövér szerint “az, hogy nekünk van, nekik meg nincs. Nekünk van Istenünk, van hazánk, van családunk. Ez a különbség. Minden más ebből következik”. (HVG)
Bal-Rad komm: “…Kövér szerint “az, hogy nekünk van, nekik meg nincs…”
– A kövéri pökhendiség lényege: NEKÜNK (azaz: nekik) VAN, MERT ELRABOLTUK TŐLETEK, ÉS FÖLHALMOZTUK MAGUNKNAK!
Kövér cirkuszigazgató pofátlan arroganciájával már csak Döbrögi képes versenyezni. Minden pocikájuk megérett Csukotka örök fagyára!
Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!
Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt ide, ide, ide vagy ide kattintva megnézheti!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Nekik van mszmp múltjuk, akik leváltanák, azoknak nincs.
Orbán kiállása az angol liberalizmus, és a civil társadalom mellett:
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/31/orban_viktor_soros_gyorgy_civilek_oxford_kutatas_civil_tarsadalom_osztondij/
A L’Express francia hetilap megtalálta azt a motivációs levelet, amelyet 30 évvel ezelőtt Orbán Viktor írt Soros György alapítványának. A levélben Orbán Viktor ösztöndíjat kér, hogy politikai tanulmányokat folytathasson az Oxfordi Egyetemen. A francia lap cikkét a közösségi finanszírozásból működő, baloldali Mérce ismerteti.
A levélben Orbán Viktor a kutatási témáját mutatja be. Mint írja, a társadalmi önszerveződéssel, azaz a civil társadalommal akar foglalkozni. Joghallgatóként már szakdolgozatában is a lengyel Szolidaritás mozgalomról és a civil önszerveződés lehetőségeiről írt.
A Soros-ösztöndíjat megpályázó levélben Orbán azt írja, hogy a lengyel példán felbuzdulva a magyar civil mozgalmak magas szinten alkalmazták az Új evolucionizmus vívmányait, amelynek következtében
lehetővé vált, hogy a társadalom és az állam szférái szétváljanak egymástól, és a civil társadalom a diktatúrától a demokrácia felé tartó átmenet legfőbb elemévé váljon.
Orbán azért is jelentkezett az oxfordi képzésre, hogy ott “a híres elemzési módszerek segítségével megfelelő elméleti kereteket alkothasson a magyarországi folyamatok leírására”. A levélben az is szerepel, hogy “Magyarországon a civil társadalom elmélete Hegelen és Marxon keresztül vált ismertté. Érdekelne, hogyan közelítik meg a kérdést az angol liberális hagyomány szerint”.
A L’Express szerint Orbán már 1988-ban is tökéletesen tisztában volt a civil társadalomban mint a politikai hatalom ellensúlyában rejlő potenciállal: „Elképzelhető, hogy Közép-Kelet-Európában a diktatúra felől a demokrácia felé való átmenetnek lehetünk szemtanúi. Ezen átmenet része a civil társadalom újjáéledése.”
Orbán megkapta a Soros Alapítvány ösztöndíját Oxfordba, de néhány hónap múlva megszakította tanulmányait, és 1990 januárjában visszatért Magyarországra, hogy részt vegyen az első szabad választáson.
A francia hetilap azt írja: i ronikus, hogy Orbán épp attól a Soros Györgytől kért anyagi támogatást, akit egy negyed évszázaddal később a legfőbb ellenségének tekint. A francia lap megjegyzi azt is, hogy ez ” egészen új fényt vet a tekintélyelvűségéről híres magyar kormányfőre, akit láthatóan egykor mélyen lenyűgözött az a civil társadalom, amelyet ma elhallgattatni igyekszik.”
Az Oxfordi Egyetem már 2014-ben törölte híres diákjai listájáról Orbán Viktort. Amikor a kormány 2017-ben egy törvényjavaslattal akarta szinte teljesíthetetlen feltételek elé állítani a budapesti CEU-t, Louise Richardson, az Oxford Egyetem rektor-helyettese is levelet írt Orbán Viktornak, melyben kiállt a CEU tanszabadságért vívott harca mellett.