Évforduló

A NATO népirtása az USA vezetésével Jugoszláviában

A NATO felelős a jugoszláv nép szenvedéseiért
Március 24-én lesz 19 éve annak, hogy a NATO háborút indított Jugoszlávia ellen. 1150 amerikai, francia és más repülőgép 78 nap alatt 22 ezer tonnányi bombát dobott le az országra. A polgári lakosság pusztítására 37 ezer kazettás bombát is bevetettek, amit a genfi konvenció határozottan tilt. Az áldozatok száma több ezer. A bombázások következtében megduplázódott a rákos megbetegedések száma. Százezrek szenvednek a háború lélektani következményeitől. (http://www.novosti.rs)

A NATO az USA vezetésével békés úton döntötte meg a szocializmust a kelet-európai országokban. Jugoszlávia ellenállt. A NATO ezért egymásnak uszította Jugoszlávia népeit, és amikor ez is kevés volt, háborút indított ellene. A NATO vezetői háborús bűnösök. A NATO semmit sem változott. Ma is elnyomja a népek ellenállását, küzdelmüket függetlenségük megőrzésére.

Munkáspárt
A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték. A NATO háborús veszteségeit azóta sem hozták nyilvánosságra. A JSZK elleni támadásról szóló döntést – az ENSZ fennállása óta először – a világszervezet Biztonsági Tanácsának az előzetes jóváhagyása nélkül hozták meg, és a támadás megindításáról szóló parancsot Javier Solana, a NATO akkori főtitkára adta ki Wesley A. Clark amerikai tábornoknak, a szövetséges erők parancsnokának. Clark tábornok a Modern hadviselés című könyvében utóbb megírta, hogy a Jugoszlávia elleni légitámadások „hadműveleti tervének a kidolgozása 1998 júniusának derekán már javában tartott, és ugyanazon év augusztusának végén fejeződött be”.

A NATO 1999 márciusában azzal az ürüggyel kezdte meg a támadást, hogy Jugoszláviát terheli a felelősség a Rambouillet-ban és Párizsban megrendezett tárgyalások kudarcáért, amelyen Koszovó jövőbeni státusáról kellett volna dönteni. Miután a szerb képviselőház határozatban mondta ki, hogy nem ért egyet idegen csapatok Koszovóba küldésével, hanem ehelyett az ENSZ-erők odavezénylését javasolta, 1999. március 24-én este háromnegyed nyolckor megkezdődtek a NATO légicsapásai a szerbiai és montenegrói célpontok ellen.

A 19 szövetséges ország hadereje az Adriai-tengeren állomásozó hajókról és négy olaszországi légitámaszpontról indította el támadásait, amelyeket a légi harcálláspontként működő AWACS légtérellenőrző repülőgépekről irányítottak. A támadások elsődleges célpontjai hivatalosan a jugoszláv katonaság laktanyái és légvédelmi egységei voltak. Azonban a támadásokban körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola, 44 híd rongálódott meg, vagy dőlt romba.

A NATO összesen 2300 bevetést hajtott végre 995 létesítmény ellen, és az 1150 harci gép körülbelül 420 ezer robbanószert dobott le, amelyeknek összsúlya 22000 tonna volt. Az indítóállásokról 1300 manőverező robotrepülőgépet vetettek be és 37000 kazettás bombát dobtak le, gyengített uránt tartalmazó lövedékeket zúdítottak a célpontokra. Bombatalálatok érték a pancsovai és az újvidéki olajfinomítókat, és először vetettek be grafitbombákat az elektromosenergia-szolgáltató rendszerek megbénítására. A Jugoszlávia elleni légitámadások 1999. június 9-én a kumanovói megállapodás aláírásával értek véget.

444.hu 2014. március 24.: 1999. március 24-én kezdte meg a NATO Szerbia bombázását. A transzatlanti szervezet történetének második legösszefogottabb akciója, az Irgalmas Angyal 78 napig tartott. Mintegy 2300 légicsapás alatt 4000 bombát dobtak le, ezek 1002 katona, és szerb források szerint 2500 civil halálát okozták, tízezren sérültek meg. Kiemelt célpontok voltak gazdasági, katonai és közlekedési objektumok mellett az áramellátó, vízellátó és tévéadó cégek épületei is.

Beperelnék hazánkat a szerbek az 1999-es NATO-légibombázásért
Magyar Nemzet 2017. június 28.: Tizennyolc évvel a Kis-Jugoszlávia ellen indított légiháború után egy speciális csapat pert indítana az áldozatok nevében a NATO akkori 19 tagországa ellen. A nemzetközi jogász szerint nem ez az első kísérlet, hogy perbe fogják a Milosevic-rezsimet meghátrálásra kényszerítő hatalmakat. A felperesek számára előnyös ítélet esélye azonban erősen kétséges.

Szabad Magyar Szó 2017. március 24.: A 78 hadműveleti nap alatt a NATO 37 ezer bevetést indított, ezeknek harmada volt kimondottan csapásmérő. Szerbia komoly veszteségeket szenvedett: az olajfinomítók majdnem teljesen megsemmisültek, de a légierő és a rakétaállomások 80 százaléka is elveszett. A légiháború mintegy ezer katonai áldozatot követelt, és több mint kétezer civil vesztette életét, tízezren pedig megsérültek. A NATO egy embert sem vesztett.

A Dunán csak két híd maradt meg, a gazdaságot ért károkat 30 milliárd dollárra becsülik, 25 évvel vetették vissza a támadások. A NATO-nak sikerült „véletlenül” lebombáznia Kína belgrádi nagykövetségét, ami kínos diplomáciai helyzetet teremtett, az Egyesült Államok később bocsánatot kért és téves adatokra hivatkozott meg arra, hogy fedezéknek vélték az épületet. Mint azóta kiderült, az is volt: ott bújkált a szerb hírszerzés egy része.

A NATO június 10-én fejezte be a támadásokat, amikor a szerb „diktátor” végre kapitulált. Milošević beleegyezett, hogy kivonja még meglévő fegyveres erőit Koszovó területéről és hozzájárult, hogy nemzetközi békefenntartó csapatok érkezzenek oda. A fegyvernyugvás hírét érdekes módon éppen Göncz Árpád Magyar köztársasági elnök jelenthette be, amikor június 8-án Bill Clinton amerikai elnökkel találkozott a Fehér Házban.

MagyarTudat Nemzeti Hírportál: (2016.02.13) Clintonné újra bombázná Szerbiát Hillary Clinton: “Nem bántam meg Szerbia bombázását és újra bombáznám őket.” Azt is mondta, hogy “nem meglepő, hogy Trump bocsánatot kért tőlük, de én sohasem tennék ilyet!” Valamint kifejtette egy tévéműsorban, hogy nagyobb bombákkal szórná meg Szerbiát és, hogy utálja a szerbeket és oroszokat, mert olyanok, mint a “büdös pálinka és a hagyma”, írja Ziccer. erről a cikk.

SaLa

Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!

Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt ide, ide, ide vagy ide kattintva megnézheti!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!