“(Volt egyszer egy március 15.) Az 1848-as törvények születése” bővebben

"/>

(Volt egyszer egy március 15.) Az 1848-as törvények születése

Tekintettel arra, hogy a tegnapi nap – március 15.- Döbrögisztánban mindenről szólt, csak a lényegről és a megemlékezésről nem! – a balrad.ru ma és most az alábbi írással emlékeztet 1848 március 15-jelentőségére. 

 -Az ellenforradalom is szervezkedik –
Pest-Budán még visszhangzott a Talpra magyar, amikor az európai forradalmak lenyűgöző hatása alatt a pozsonyi országgyűlés hozzálátott a törvényhozáshoz. A tisztelt Karok és Rendek – így szólították őket a szónokok – a nagy események varázsa alatt álltak. Szinte hihetetlennek tűnt előttük: Metternich megbukott, Itáliában, sőt Poroszországban is győzött a forradalom. S ami őket legközvetlenebbül érintette: Pesten és vidéken is „kiütött a szabadság”, és kósza, valótlan hírek jártak, hogy Rákos mezején tízezer-számra gyülekeznek Dózsa parasztjai. Ez serkentőleg hatott. Szinte éjjel-nappal együtt ültek a követek, s órák alatt megfogalmaztak és elfogadtak olyan bonyolult törvényeket, melyeket korábban évtizedekig hiába vitattak.

Március 18-án – „az első ijedelemben”, ahogy azt István nádor megjegyzi – felszabadítják a jobbágyságot. Az országgyűlés a késő esti órákban elfogadja a robot és a kilenced örök időkre való megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Az egyház is lemond a papi tizedről, bár ahogy azt az egyik szemtanú megjegyzi, a főpapokon „látszott a fájdalom a jövedelmök nagy részétől való megválás miatt, melyet a rémület, a forradalom szellemétől csikart ki”. Az is igaz persze, hogy a nemesség jelentős része is szívesen visszacsinálta volna a jobbágyfelszabadítást. Egyelőre azonban a Kossuth által diktált ütemben egymás után születtek a törvények a közteherviselésről, az Erdéllyel való egyesülésről, a sajtószabadságról, az új népképviseleti rendszerről, törvény előtti egyenlőségről stb.

Március végén azonban a bécsi udvar elérkezettnek látta az időt az első ellenforradalmi kísérletre. Magyarország függetlenségét szerették volna a központi kormányzat javára csökkenteni. A király azt követelte az országgyűléstől, hogy halassza el a jobbágyfelszabadítást, és a felelős magyar kormány mondjon le a két legfontosabb tárcáról, a pénzügyiről és a hadügyiről, a bécsi minisztérium javára. De a kísérlet elsietettnek bizonyult. Az országgyűlés visszautasította a királyi követeléseket, nem hagyta megfosztani a minisztériumot tényleges hatalmától. A hírek hallatára tiltakozó népgyűlésekre került sor Pesten. Az izzó hangulatban radikális követelések kaptak hangot. „Megcsaltak Bécsben! – Nem kell német kormány. – Éljen a respublika (a köztársaság)!” – ezek voltak a tüntetők jelszavai. „Feltámadott a tenger, a népek tengere” – írta ezekben a napokban Petőfi, s versének fenyegető tanulságát:

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger – Világforradalmár –

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.
Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép. …
(Pest, 1848. március 27–30.)

– a reakciós hatalom emberei is megértették. István főherceg nádor maga is a Habsburg-ház tagja, s az osztrák katonai parancsnok kétségbeesetten írta Bécsbe: „ha pár nap alatt kedvező elintézés legkivált a pénz- és hadügyminisztériumokra be nem következik, Magyarország a dinasztia részére elveszett”. A határozott ellenállás láttán Bécs meghátrált. A király elfogadta a minisztériumról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvényeket, s néhány nap múlva Ferenc József főherceggel együtt maga is Pozsonyba érkezett. Az utolsó rendi országgyűlés befejezte munkáját, 1848. április 11-én fényes ünnepségek közepette V. Ferdinánd szentesítette a törvényeket.

Az 1848. évi törvények a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás szempontjából egyaránt alapvetőek.

A forradalmi nyomás alatt álló udvar és rendi országgyűlés hozzájárult az ország parlamentáris átalakulásához. Ennek értelmében a rendi országgyűlést népképviseleti alapon – vagyis nem pusztán a nemesek, hanem a meghatározott vagyonnal rendelkező parasztok és kézművesek által is – választott parlament váltja föl, mégpedig az előzőnél sokkal szélesebb jogkörrel. Az ország kormányzása, melyet addig részben az ún. főkormányszékek (a magyar kancellária, a helytartótanács és a kamara), részben pedig közvetlenül az udvar tartott a kezében (hadügy, pénzügy, külügy), most a külügy kivételével majdnem teljesen a felelős magyar minisztérium hatáskörébe kerül. A törvény szerint a minisztérium független a bécsi kormánytól, felelős a magyar népképviseleti országgyűlésnek. Felelős a király minden közjogi ténykedéséért is, ezért viszont a király intézkedései csak akkor jogerősek, ha azokat a kormány valamelyik minisztere – a felelősség vállalásának külső jeleként – maga is aláírja („ellenjegyzi”).

A törvények a társadalmi viszonyokban is gyökeres változtatásokat irányoztak elő. Kimondták a jobbágyfölszabadítást, vagyis eltörölték az úrbéri szolgálatokat (a robotot, a dézsmát stb.), s a jobbágytelek a paraszt polgári tulajdona lett. (A földesurak kármentesítésére ígéretet tettek, megoldását azonban a népképviseleti országgyűlésre hagyták.) Kimondták a törvény előtti egyenlőséget, ami elvben azt jelentette, hogy úrra és parasztra ugyanazon törvények vonatkoznak, s szegény és gazdag ugyanazon bírói fórumok elé tartoznak. A nemesek adómentességét s az ősiségi törvényt is eltörölték.

Az 1848-as törvénykönyv nem hibátlan alkotás. Különösen az bizonyult később végzetesnek, hogy nem gondoltak a nemzetiségekre, s nem szabályozták a Habsburgokkal – pontosabban a Habsburg-összbirodalommal – való kapcsolatainkat. 1848-as törvényeink jelentőségét mégis alig lehet felbecsülni. Felszabadították a jobbágy-milliókat, felelős minisztériumot adtak. Robot, dézsma, úriszék hosszú századok után egy csapásra a múlté lett.

A 48-as törvények lényegében felszámolták a feudális rendszert, s megnyitották az utat Magyarország kapitalista fejlődése számára.

Petőfi Sándor – Akasszátok föl a királyokat! – Radikális forradalmár –

Lamberg szivében kés, Latour nyakán
Kötél, s utánok több is jön talán,
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat –
Akasszátok föl a királyokat! …
(Debrecen, 1848. december.)

SaLa

Nagy munka, nagy feladat vár RÁNK – MAGYAROKRA! – ha akarunk mégegyszer egy SAJÁT országot. Ehhez össze kell fognunk, és április 8-án NAGYON SOKAN KELL HOGY ELMENJÜNK SZAVAZNI, a legesélyesebb antidöbrögista jelöltre!

Hogy melyik egyéni választókerületben ki az? Azt ide vagy ide kattintva megnézheti!

 

 

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

PayPal - The safer, easier way to pay online!

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

 

“(Volt egyszer egy március 15.) Az 1848-as törvények születése” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. 1848 akkor volt,most meg most van.

    Most jo a zembereknek,hogy a kosa brigád a közpénzböl összelopott 5 milliárd dollárt Csengeri szegény asszonyok nevén futtat. Azt közben a zemberek havi 100-200 dollárbol élnek Csengeren.
    Haq a zemberek ezt itt magyarban jonak tartják,akkor semmi gond.

    Megérkeztünk mexicoba.

    Tudjátok,mi a következö lépés?
    Ezek a tolvajok privát fegyvereseket zsoldosokat fogadnak a lopott pénz megvédésére.

    Mogyoroska nevü falut most,felesz térképezve Kosa lajos Privát zsoldosai mende monda,vagy valoság.

    Lajos komolyabb dront látnak az embereid Mogyoroskán ne ilyedjetek meg nem ufo.

    https://www.youtube.com/watch?v=5pgHwMrrTBU

    1. Megis érkeztünk Fiák urhoz.
      Fiák ur mit tud mesélni az intepolnak , FBI-nak,FSB-nek 5 milliárd dollár pénzmosásrol.

      Ugya megérti Fiák ur a nagyhatalmak aggodalmát,mert ekkora mosot pénzböl akár
      a terrorizmust is lehet finanszirozni.

      Szeretnék megkérdezni a magyar alkotmény védelmihivatalt,
      a TEket,az NNI,és a föügyészséget.
      MIT TUDNAK ÖNÖK AZ 5 MILLIÁRD DOLLÁR MOSOT PÉNZRÖL?

    1. Aki ismeri a Ludas Matyi történetét, annak ez teljesen világos. Nagyon nagy a hasonlóság Orbán és Döbrögi között. Filmen is megvan, de el is lehet olvasni. Mindkettő önkényúr.

  2. ugyan már ti ostoba fajankok—-forradalmak sosem voltak—puccsok voltak mind amiket rotshildok s szervezeteik szerveztek–hisz hiába volt náluk a pénz ha uralkodo egy tollvonással elvehette öket–mint francia király tette templomos lovag renddel–azzal hogy paraszt s prolit eggyé tették nemessel azzal csak saját hatalmukat biztositották hisz minnél butább egy ember annál könnyebb irányitani–kalergi tervnek is lényege hogy fehér fajt arabbal-niggerel összekeverve márcsak 90-es inteligencáju faj jöjjön létre mely alkalmas multiknak robotolni de már összetetten gondolkodni már nem képes…..én ugy gondolom hogy jezsuita rendnek nagyobb hatalma van rotshildoknál de mindent láto szem piramis csucsán már az nem emberi szint

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com