Az ember alapvető létszükségletei azonosak az állatvilágéval. Az életben maradáshoz szükséges a levegő, a víz, az élelem, az időjárás, a természet káros hatásainak kivédése valamint a fajfenntartás a további nemzedékért.
Az ember leginkább a társadalmi életmódjában különbözik a többi élőlénytől.
A társadalmi gazdasági rendszer, ezen belül a termelőeszközök működtetése és ellenőrzése meghatározó a létbiztonság szempontjából, az ember az emberiség számára a túlélést ez jelentősen befolyásolja. Ha túl nagyok a társadalom szétfeszítő erői, akkor emberiség méretű katasztrófát okozhat. De az ember a gondolkodással, a jövő elképzelésével, a jelen vizsgálatával és a problémákra megoldást keresésével, a társadalomban az együttgondolkodásával, a mások által megélt ismerettel és megtanulásával, sokkal előnyösebben hozhat kedvező döntéseket, mint az állat. Azonban a fő cél így is az életben maradás, amihez a megfelelő együttélési módokat kell megvalósítania az emberiségnek.
Mik azok a fő tulajdonságok, amitől különbözik az ember az állattól?
A jellegzetes emberi tulajdonságok az alkalmazkodóképesség, tanulékonyság, tudatosság, gondolkodás, versengés, embertelenség, gonoszság. Azonban az emberiességfő jellemzői a segítőkészség, beleérző képesség, közösségi tudattal bírás, együtt érzés, együttgondolkodás, összefogás, emberségesség, civilizáltság. Az állatokban is megtalálhatóak hasonló tulajdonságok, de az emberben ez sokkal tudatosabb és hatékonyabb. A civilizáltság egyben az emberségesebb tulajdonságok térhódítását is jelenti és ettől stabilabb és biztonságosabb a társadalmi élet.
Milyen lehetőségek közül választhat az emberiség az emberségesebb társadalom megvalósítására?
Az ember a társadalomban lehet csak igazán hatékony az életben maradásért való küzdelemben. Nem mindegy, hogy a társadalom milyen mértékben képes az emberségestulajdonságokat a többség, az emberiség számára kedvezően hasznosítani. Így megkülönböztethetünk alapvetően az összefogásra és az ellentétekre (versenyre) épülő társadalmi formákat. Mind a kettőnek vannak kedvező és kedvezőtlen következményei, de együtt is megtalálhatóak ezek a tulajdonságok a társadalmi formákban. Az alapvetően az összefogásra épülő társadalomban a segítőkészség, a beleérzés, a közösségi tudat, az együttérzés, együttgondolkodás az emberségesség magasabb színvonalú, mint a versenyre épülőben, így ez az emberségesebb társadalmi forma.
Az ellentétekre főleg a versenyre épülő társadalom elvezet a nagyfokú társadalmi egyenlőtlenségre, ami lehetetlenné teszi az egyenlőtlen emberek önkéntes összefogását. Ez pedig az emberi társadalom alacsonyabb rendűségét jelenti, fejlődésben közelebb az állatvilághoz. Ezért alacsonyabb rendű és civilizálatlanabb a kapitalista társadalmi forma, mint a szocializmus.
Az ellentétekre, versenyre épülő gazdasági társadalmi rendszerben a kapitalizmusban, az emberiség elenyészően kis csoportja a verseny következtében korlátlan hatalomra tesz szert embertársaival szemben. A folyamat úgy tekinthető, mint egy pozitívan visszacsatolt rendszer, ami a végtelenségig felerősödik. Ha a visszacsatolás eléri az egynél nagyobbat, akkor a következő ciklusban már magasabbról fog erősödni a folyamat.
Tehát a bővített újratermelés egy ilyen rendszernek tekinthető. Ha a profitból telik a bővített újratermelésre, akkor a termelés növekedni fog.
Ezért a kapitalizmusban a kiinduláskor picivel kedvezőbb emberi tulajdonság és lehetőség végül is a megszerzett vagyon mértékében felnagyítódik, de az alap akkor is pici marad. A megszerzett vagyon nem a kiindulópontban picivel kedvezőbb lehetőségeket tükrözi, hanem sok másik ember munkáját. A kapitalista rendszer ilyen, a bolhából elefántot csinál, de nem könnyen látszik a végéről a bolha.
A kapitalista világ gazdagjait a vagyonuk nagyítja fel, nem a valós méretüket láthatjuk. A kapitalisták vagyona mögött sok millió ember szorgos munkája van, nélkülük megint picik lennének. A kapitalista a termelésből kihagyható, a végeredményben nincs szerepe, viszont a kapitalizmus termelési módja az instabil társadalmi létet hordozza.
Az összefogásra épülő gazdasági rendszerben a sok millió ember nem a pici kapitalista érdekében dolgozik, hanem az összefogott közösség keretében termel, és a megtermelt javakat az elvégzett munkája alapján osztják el. Így mindenki olyan értékes, amilyen szorgalmasan dolgozik, tanul, hogy még többet kereshessen.
A versengés erről szóljon, ne a másokon élősködésről.
Az emberséges világban az élősködés minden formája elvetendő. A segítés, az elmaradottak felemelése a közösség érdeke kell, hogy legyen. A jobb körülmények az embereket is jobbá, hasznosabbá teszik a közösség számára, ezért az összefogásra épülő társadalomban kiemelten fontosnak kell lennie, akár a többiek ideiglenes kárára is az elmaradottak segítése, a jobb körülmények megteremtésével. Ez egy később megtérülő beruházás, de csak így válhatunk humánus civilizált emberré. A versenyre épülő gazdaságban az elmaradottak a humán kukában végzik, ez nem lehet az emberséges emberek erkölcse.
Az olyan gazdasági rendszer, ahol a jövedelmezőség nem az elvégzett munka alapján történik, az élősködő társadalom. A megszerzett hatalom birtokában mások munkájából gazdagodni embertelenség. Emberségesebb társadalmat az emberiségnek, csak a munkájukból élő emberek összefogásával, a teljes hatalommal bíró dolgozók összefogva lehet elérni.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
„Az összefogásra épülő gazdasági rendszerben a sok millió ember nem a pici kapitalista érdekében dolgozik, hanem az összefogott közösség keretében termel, és a megtermelt javakat az elvégzett munkája alapján osztják el. Így mindenki olyan értékes, amilyen szorgalmasan dolgozik, tanul, hogy még többet kereshessen.”
Milyen szervezet, vagy kik azok, akik elbírálják a dolgozók egyéni teljesítményét?
„…hogy még többet kereshessen.”
Hogy mit csináljon??? Keressen pénzt?
És utána vigye a kereskedőhöz? Aki meg összegyűjti a pénzeket és … befekteti a tőzsdén?… elkölti kurvákra meg drogra? .. magánhadsereget állít fel belőle és átveszi a hatalmat?
Hát milyen marxista vagy te? Csak ennyi tellik tőled? 😀
Kontrol!
Az értéket a munka hozza létre, persze a szén, ami a földben van csak akkor kerül a kályhába, ha munkával kitermelik és elviszik a kályhához. A kapitalizmus nagyon jól méri a munkát, mert az befektetés nélkül nincs. Ez azért kerül pénzbe, mert az ember, a dolgozó munkaértékének létrehozása és fenntartása sok pénzbe kerül. Aki sokat tanult és többet ér a munkája az általában több pénzbe kerül kiképezni a feladatára. Tehát nem is olyan nehéz mérni a munka értékét, a költségeit kell számolni. A közösségi társadalomban is befektetés a dolgozó ember kiképzése és képességének fenntartása, növelése, amit pénzel lehet mérni. Így aki többe kerül és több hasznot hoz az többet is kell keresnie. De a közösségi társadalomban a többi alacsonyabb színvonalú munka értékűt is fel kell emelni, hogy az utána következő nemzedék hasznosabb legyen a közösségnek. Mert különben humán kukát kell létrehozni, mint ami most már van.
A pénz keresést a munka alapján kell értelmezni, nem a kapirgálásos módszer szerint, vagy a bújócska módszerrel.
Miért van szükség kapitalista elveken működő kereskedőkre? Ja ez csak a kapitalizmusban működik úgy, amint leírtad. Csak ennyi telik tőlem.
Jók és tiszta gondolatok, nem lehet belekötni.
Végre nem olyan szavak hangzanak el, mint „igazságos”, hanem hogy emberséges. Ez jó, ez nagyon jó!
Hozzátartozik a dologhoz, hogy az általam megélt szocializmusban gyakrabban hallhattam az igazságost, mint az emberségest. Érdekes módon, csak a rendszer vége felé lehetett hallani főleg Gorbacsov udvarából olyat, hogy „emberarcú szocializmus”. Ebben a két szóban nagyon sok minden benne volt.
Az általam megélt szocializmus ugyan klasszissal emberségesebb, és tegyük hozzá: igazságosabb volt, mint a mai rendszer(ek), erről kár is beszélni.
A lényeg az a kevéske embertelenség, ami azért valahogy mindig jelen volt a mindennapjainkban, ahogy megéltük azt a formát, amitől betegek voltunk mi, az egész teherordó proletárság.
Miközben minden törekvésével egyet kell, hogy értsek, a létezett, megvalósított kísérletek összességében nem azt hozták, amiről a dolog szólt. A valóság az, hogy látástól mikulásig, 130 %-os norma, aztán felemelni a normát (mert hogy eddig is képesek voltak rá, akkor ezután is), ez ment végig, egy örökké (halálig) tartó mókuskerék. Mint apám 40 éve, addig hordta a szalonnát meg a zsíroskenyeret, azért, hogy nekem jobb legyen, és végül ugyanazok lopták el az én nyugdíjamat, akik apámnak megígérték, hogy nekem, az Ő gyermekének már jobb lesz (nem panaszkodom személy szerint, ezek csak tények).
Nem működött a közösségi modell, mert az emberi természet – amiről nem írtál – nem ilyen, amilyennek leírtad: a lényeg, hogy az embernek sohasem elég semmiből, az ember mindig többre vágyik, mint a szükségletei határai! Az egész életünk erről szól, hogy hogyan vagyunk képesek átlépni ezt a határt, amelyet születésünkkel megörököltünk. Akitől elveszik ennek a törekvésnek a lehetőségét (pld.: műhelye legyen, vagy boltja), azzal lényegében kasztrálják az Embert, aki a társadalom alapja.
A létezett szocializmus nem tudta kellőképpen kezelni az Embert, alanyként, hivatkozási pontként voltunk jelen, hogy értünk történik minden, de azért mégis helyettünk döntöttek Valakik, akikről azt sem tudtuk, hogy léteznek.
Nem fog a munkásosztály a paradicsomba menni, mert nekünk nincs olyan, az csak a jezsuitáknak van.
Aztán van egy lényegi kérdés: túl sok szó esik a MUNKÁRÓL, mintha ez lenne az emberi élet legfőbb értelme, és célja!
Pedig nem az.
Ma mindenki buzul a munkától, pont mint régen, a munkával fenyegetnek, és táplálnak is egyszerre, tehát a munka egyfajta oxigén, amelyen csap van, és a kérdés, hogy ki őrzi a csapokat.
A Harc tehát a csapok megszerzéséért folyik pld. a tőkés osztályok, és a marxisták között (de több más fronton is), ÉRTEM, a biorobotért, hogy engem is ráköthessenek a csapra, azért, hogy ezzel függővé váljak Valakiktől. És közben szó sem esik arról, hogy ÉN, és a CSALÁDOM kik, vagy mik akarunk lenni. Mesterségesen gerjesztett fogyasztásokon alapuló gyártósokon robotoltatnak minket, olyan dolgokat gyártunk, amelyeket sohasem vásárolunk meg, és amelyre valójában nincs is szükségünk, miért kell pld. egy vegyes boltban 15 féle kávéfőzőgumi méret? Miért gyártanak 15 féle kávéfőzőt, amikor abból 14-ben feleslegesen dolgoztatják az embereket, csak azért, hogy lehessen belőlük pár dollárt (forintot) kipréselni?
Összességében: kevés szó esik az Emberről (az emberség nem ugyanaz), mint minden dolog forrásáról. Nem véletlen, hogy a nácik átneveztek minket erőforrásnak…
nem azt tartom rossznak, hogy 15 féle kávéföző készül, hanem a müszaki egyenérték rendszer nem létezik, sem autóban, sem kávéfözőben, sem az útak méretében, minőségében (menjen valaki végig az M1 -en és rájön, hogy még a nyugati főutak minőségét sem éri el a magyar autópálya. Nem szabadna ilyen úton dijat szedni.
V.kutya!
Köszönöm hozzászólásod! Megpróbálom értelmezni, hogy válaszolni tudjak észrevételeidre, persze több minden van soraidban ezért csak néhányat ragadnék ki.
„Nem működött a közösségi modell, mert az emberi természet …”: Ebben van igazság, bár a mainál lényegesen jobb volt akkor. A cél és a társadalmi modell ezt jobban lehetővé tette. Egyenlőbb emberek között kedvezőbb a közösségi szellem működése, mint az alárendeltekre ráerőltetés, ami így csak vigyorgás lehet. Másrészt olyan világot örökölt a Magyar ember, ahol a fasizmus volt a világnézet. Ez sajnos most is megvan. A népesség többsége alacsony életszínvonalon élt és ez nem kedvező az összefogásra, mindenki elsősorban a maga érdekét nézi, ha vízvonal körül van a feje. Mivel a harc ilyenkor erős a létért, ez nehezíti az emberibb hozzáállást. A szocializmust a semmiből kellett felépíteni, persze, hogy nagy volt a tülekedés, ez természetes emberi tulajdonság. És a gazdag nyugat sokkal fejlettebb és erősebb volt, mint a háborúban lepusztult Magyarország. De lopni akartak tőlünk, mint most.
„A létezett szocializmus nem tudta kellőképpen kezelni az Embert…”: Ezzel azért nem értek egyet. Az ingyenes oktatás és egészségügy nagyon sok embernek segített a felemelkedésben. A szakszervezet meghallgatta és a lehetőségek között orvosolta a panaszokat. A döntésekbe bevonták a szakszervezet véleményét, És ma? A szakszervezet a rendszer kiszolgálója, csak pankráció, színház. Most beszélnek az emberről, de a pénz az úr, a pénzes ember.
„A Harc tehát a csapok megszerzéséért folyik…”: Ez nem rossz emberi tulajdonság. Ha küzdeni kell, akkor küzdj. Ez most a fő törvény, ami minden hibája ellenére előreviszi a világot. A hibákat az összefogással lehet csak kiküszöbölni, ehhez pedig meg kell érteni, hogy ez csak az egyenlőség (nem egyformaság) megvalósításával lehetséges. Ne legyen szolga és úr. De így sem lehet minden hibát kiküszöbölni. Javítani viszont lehet és kell is. Tiszteletem.
Ne érts félre, azt kívánnám, bárcsak az általad felvázolt országban ébrednék holnap reggel, nekem 1 órahossza elég lenne az átállásra (igaz, hogy a valaha létezett gyáramhoz ma „ipari örökség múzeum’ feliratú tábla mutatja az utat).
Szóval, az „Ember” kezeléséről, még egyszer, felhoztad a szakszervezeti példát.
Épp ez a gond!
Én nem lehettem EMBER, csak úgy, szimplán, Kovács József úr, hanem én csakis Kovács, a villanyszerelő voltam, és velem csak úgy álltak szóba, még ha ezerszer is jó szándékkal, akkor is, én csak mint Kovács Jóska nevű biorobot létezhettem, mert erre születtem.
Érzékeled a felvetésem lényegét?
Anélkül, hogy bántanám az elmúlt rendszert (sokat köszönhetek neki), de épp ugyanaz volt vele a bajom, mint ami most bajom van orbánnal! Az, hogy nem vagyok ember, csak erőforrás, korábban meg dolgozó voltam. De semmiképpen nem lehetek Kovács József úr! Nem lehetséges az, hogy ha a gyermekem megszületik, kizárólag én dönthessek arról, hogy amit én hoztam létre 🙂 , az legyen az én ügyem ezentúl, és nem a Minden6ó Államé! Mert mi van akkor, ha én nem akarok él- és közmunkást nevelni a gyermekemből, hanem vattacukor árust?
V.kutya!
A Kádár rendszerben ugyanilyen emberek éltek, mint most. Miért lenne ez másként az ember megbecsülésével kapcsolatban. Ezért is változott meg a rendszer. A magam részéről nem jártam rosszul anyagilag a rendszerváltás után, sőt. De nem csak az anyagiak a lényeges. Krisztus valami ilyet mondott, nem pontos az idézet, hogy nem csak kenyéren él az ember. Bocs, ha nem jól idéztem. Az emberséges társadalomnak feltételei vannak. És még úgy látszik nem érett meg a feltétel erre. A társadalomban nem lehet sok mindenben önállóan dönteni, mert ez ütközik a többiek (társadalom) érdekével, ha ez nem is látszik, de akinek több a lehetősége az több önálló döntési lehetőséggel bír. Ehhez manapság sok pénz kell. Ha tanulni akarsz, ha orvosra van szükséged, akkor most rosszabb, mint Kádár alatt. A munkaadódnak sokkal több hatalma van, min Kádár alatt. A dolgozóknak most nincs, illetve sokkal kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége. Mert most csak munkaerő árú. A dolgozónak Kádár alatt is dolgoznia kellett, de nem volt kizsákmányolva, nem valakinek dolgozott, hanem a magának és a közösségnek. Tiszteletem.
a Kádár időkben nem volt jogom munkásként, szakszervezet mint a hatalmi négyes résztvevője sosem a dolgozó érdekét, hanem a párt érdekét nézte. De felmondhattam, mint most is. Kádár alatt sokkal jobban ki volt zsákmányolva a munkás mint most. Csak a pénz eltünt a nagy kondérban, amiből az urak mondták meg kinek mennyi jut. Magamnak csak otthon dolgozhattam. A gyárban bért kaptam és jóval kevesebbet, mint amennyit most.
Oktatás nem jobb volt akkor sem, hanem az igények nem voltak olyan nagyok mint manapság, az egészségügyben hol volt akár csak egy MRI, vagy CT hollott nyugaton már gyártották. És a mai paraszolvencia – korrupt rendszert akkor építették ki állami segítséggel az orvos kaszt elitje. Ennek isszuk a levét ma.
egy szar írás, tele hazugsággal
kenyeres pajtás!
Mi az amivel nem értesz egyet? Mondj példákat légy szíves.
Már többször elmagyaráztam, de csak azért sem akarjátok érteni.
Nem baj, elmondom mégegyszer.
Nem a munka, vagy a munkavégzés az érték.
Hanem a tervezett, vagy megkívánt dolgokról (épületek, gépek, egyéb fogyasztási cikkek) a közösségnek el kell dönteni, hogy ténylegesen szükség van-e rá. Ha szükség van, akkor az értéke 1. Ekkor a hozzáértő szakemberek elkészítik. A szakemberek nem kapnak a munkájukért pénzt. Tudják, hogy erre szükség van és azért csinálják meg. Tehát nincsen pénz, de a közösség gondoskodik minden, az élethez szükséges dologról, testi-szellemi szükségletről. Nincs értékes, vagy kevésbé értékes munka. Csak szükséges, vagy szükségtelen. Ha nincs rá szükség, akkor az értéke nulla.
Nem kell a pénz, nem kell a kereskedelem, nem kell senkinek sem eldöntenie, hogy mások munkája mennyit ér.
Kontroll, ostoba vagy !
Vegyünk egy példát. Szükség van-e négyrétegű, kamilla-borsmenta illatosítású 12 tekercses kiszerelésű WC papírra ? Népszavazást írnál ki a kérdésről ? Parlamenti vitanapot és szavazást tartanál róla ? Visszaállítanád a tervhivatalt ( bár ez azért már nem teljesen közösségi döntés 🙂 ) ? És ki és hogy terjeszti a kérdéseket és igényeket a parlament vagy a
Nem sokkal egyszerűbb, ha a gyártó legyárt egy adagot, aztán azt a vásárló azon az áron vagy megveszi vagy nem ?
A közösség soha nem tudott helyesen dönteni a budipapírnál sokkal fontosabb kérdésekben sem.
A szocializmus története tele van elhibázott beruházási döntésekkel, elpazarolt erőforrásokkal (recsktől kezdve a dunai vízlépcsőig, a kohászat elindításától annak bezárásáig, a nem termelő beruházásokról nem is beszélve) , úgy, hogy sosem találtak felelőst, az anyagi veszteségeket szétterítették a társadalomra.
Ún. közösségi döntéseken alapuló rendszerek mindig ezen buknak meg végső soron, valaki/valakik döntenek, illetve befolyásolják a döntéshez szükséges adatokat, információkat, hogy a demokratikus látszatnak eleget tegyenek, aztán a kudarcokért a felelősséget nyilván nem vállalják. Ezért bukott meg minden szocialista irányultságú rendszer.
A homo sapiens tudatossági szintjén a közösségi döntések mindig hibásak, ahogyan persze az egyéni döntések is azok, de azoknak csak az egyén issza meg a levét 🙂
” Ezért bukott meg minden szocialista irányultságú rendszer.”
Nem ezen, hanem az egoista,harácsoló ,áruló csürhén amelyik eladta az országot a saját meggazdagodásáért!
Hát elég baj ez, mert ez az emberiség végét is jelentheti. Az embertelenség térhódítása az a kapitalizmus. Most élősködő világ van, ez az emberiséget a végsőkig megosztja, pusztulás felé viszi. A szocializmus emiatt bukott meg, de ez a pusztulásba vezető út is egyben. Meg kellene állítani, de ehhez szocializmus kell.
SaLa ! Nem az emberiség végét, hanem a belátható történelem 6000 évének legalapvetőbb paradigma váltását fogja jelenteni. A materializmust felváltja a mentalizmus, az anyagi javak hajszolását az ember mentális, szellemi képességeinek fejlesztése.
Az univerzum tisztán és 100 %-ban mentális, azaz a teremtő elmékben létezik, a megfelelő képességű elme képes az anyagi világot is befolyásolni. Bár ez utópisztikusabbnak tűnik mint Morus, Owen …. utópista szocializmusa, sőt olyannyira utópista, hogy a milliárdnyi keresztény közül is alig akad, aki valójában mélyen hisz Jézus kenyérszaporításában vagy a víz borrá változtatásában, ha ugyanis hinnének, akkor nem a valóban utópista túlvilágot céloznák meg, hanem a nagyon is evilági mentális képességeik fejlesztését. Megjegyzem még, hogy a zsidó-keresztény források szerint a Paradicsom a munka ( arc-verítékezés) nélküli létezés ősképe, hozzátéve, hogy a zsidók csak ellopták ezen eszméket és emlékeket a leigázott és kiirtott sokkal ősibb civilizációktól ( sumér, pártus …).
Tehát a proletárdiktatúra, a megbukott vagy bármilyen módon idealizált szocializmus / kommunizmus helyett , a más pöcsével verni a csalánt eszméi helyett, a közösségre hivatkozás alapján a közösségnek kárt okozás helyett az egyénnek a saját szellemi képességeinek növelésén kell munkálkodnia. Ti ugyan nem mozogtok ilyen körökben, de én igen, elhiheted, hál’ istennek elképesztően sok ember dolgozik már ilyen-olyan módszerekkel önmagán.
( olvasd pl. Weöres Sándor A teljesség felé )
ahogy létezik öko lábnyom, úgy létezik a föld javai, energiája lábnyom is. Ez alapján állithatjuk, hogy az elfecsérelt javak, energia, idő nem az egyén zsebéből , hanem az emberiség tartalékából pocsékolodott el. Az idős elnök Úr egy délamerikai állam feje az ensz-ben elmondott beszédében erről beszélt, hogy a föld javai nem végtelenek, egyes részek kimerülőben vannak lásd: urán, olaj, stb. A velük való gazdálkodás nem egy gyár tulajdonos joga és fellelössége sem, hanem az egész emberi közösségé. Tehát nem egy egyén issza meg a levét, hanem a föld emberi lakossága, ámblokk.
Kovács szerint:
2018-02-07 – 19:43
Nem vitatkozva azzal amit leírtál, de szeretném megjegyezni, hogy a „terítsük szét a társadalomra” című történet az nem csak a szocializmus sajátja volt. Ez a fajta taktika, technika a mai világra is jellemző, sőt lehet, hogy a szocializmusban csak kármentés volt, míg a mai rendszerben előre betervezett lopási mód, vagy máshogy szólva a közösség megkárosítása. Elméletileg a szoc-ban a közös döntés, közös megvalósítás a köz érdekében történt, és ha ebbe hiba csúszott akkor a köz viselte ennek hátrányait. Szerintem ez teljesen logikus és helyénvaló. A kapitalizmusban pedig ugyan ez, csak a lopás álcázásaként:
Itt van pl. a Questor ügy. Az illetékesek jóváhagyásával, asszisztálásával beszedték az emberek pénzét saját hasznukra, majd amikor bedőlt, ami ugye előre látható volt a játék működtetőinek, majd az állam kártalanítja a károsultakat. Vagyis gyakorlatilag az állam pénzére, a társadalom pénzére ment ki a játék, csak előtte tettek egy kört, mert direktbe mégsem lehet kivenni a kasszából. Ugyan ez a helyzet a bankok konszolidációjával, az eladósodott önkormányzatok kimentésével, a légitársaságoknak, nagy cégeknek dobott állami mentőövekkel. Amikor az állam szerepet vállal valaminek a megmentésében, mindig az össztársadalmi érdekre hivatkoznak, pedig ugye azok az elköltött forintok magánzsebekben szoktak landolni… míg a szocializmusban alapesetben nem ez volt a jellemző.
Rosi Nante ! A kapitalizmus és szocializmus ( vagy a megelőző feudalizmus és a többiek) a materializmus különböző realizációi. Ahogyan a materiális – technikai tudás növekszik, úgy egyre több embernek egyre magasabb anyagi nívót tudnak biztosítani, de ez a cél mint alapcél alapvetően hibás, annak meg nincs túl nagy jelentősége, hogy melyik alváltozat a hibásabb.
Nyilvánvalóan ellent mond ez a fejlődés irány még a materialista tudománynak, nevezetesen az evolúció elméletének is. Az evolúció ugyanis nem az eszközök fejlesztését, hanem saját egyéni ( faji) képességek növelését jelenti. A materialista paradigma tehát alapvetően hibás, a mentalizmus paradigmája szerint az evolúció következő lépése a homo sapiens szellemi képességeiben történő ugrást jelenti. A homo sapiensben meg van az az alapvető képesség, hogy a következő evolúciós lépést tudatosan és akaratlagosan hajtsa végre.
A materialista paradigmák szerepe annyi, hogy egy tanulási szakaszt biztosítsanak ahhoz, hogy az emberek egyre nagyobb számban ébredjenek rá az alapvető irány hibáira és kijavíthatatlanságára.
Kovács!
„A kapitalizmus és szocializmus ( vagy a megelőző feudalizmus és a többiek) a materializmus különböző realizációi.”: Na ezt azért még gondold át újra. A materialistáknak ez fából vaskarika csupán. A materializmus a valós világ megértésével foglalkozik. Olyan a világ amilyen és ismerjük meg. A kapitalistának teljesen mindegy mit ad el a lényeg, hogy megvegyék. Ez is az egyik hibája többek között. A profitnak mindegy miből keletkezik, csak legyen. A fölösleges stadionok építése közpénzből a legjobb profittermelő a kapitalistáknak. Az hogy nincs rá szükség az nem számít. Az evolúció egyáltalán nem mond ellent a materializmusnak. A tényeken a világ valóságos működésének egyik elmélete az evolúció, ami úgy is van. Az életrevaló marad meg az utókornak. A technikai evolúció is hasonló, ami az emberi agyban teremti meg a feltételeket, de ugyanaz a lényege, a túlélés a mozgatója. Sajnos az ember nem tud a kezével szántani, ezért gépet tervez és ez neki jó, ezért teszi. Nem tud repülni ezért repülőgépet tervez. Ez is az evolúció, a technikai evolúció és ettől jobb lesz az ember élete. Az emberi test nemigen fejleszthető tovább, de biztosan nem éri el a gépesítéssel szerzett képességeket. A kapitalizmusban csak a profit számít ezért a rossz, a föld kirablása is természetes ebben a rendszerben. A kapitalizmusban csak a kapitalista ember számít a dolgozó az csak szolga, a kapitalista kiszolgálója csupán.
SaLa (2018-02-08 – 14:08 ) Én ezt világosan látom, nem nekem, hanem neked kell ezt átgondolni.
De nyilvánvalóan nem vagy képes felülemelkedni a jól belakott kliséiden.
A materialistáknak minden fából vaskarika, annyira képtelenek a valóságot felismerni, hogy mindenben tévednek.
Az ún. valós világod nem más, mint az okozatok világa, és éppen azért nevezed valóságnak, objektívnek, mert benne semmi lényegi, semmi szellemi, semmi okozó, semmi teremtő nincs. Ez a „valós” világ csak mint abszolút okozat lehet a megismételhetőség, a reprodukálhatóság talaján álló tudomány vizsgálódásának tárgya, amely éppen ezen feltételekkel teljesen kizárja vizsgálódásai köréből a „valós” világ teremtőjét, a szellemet, ami az egyetlen valóban létező.
Ez a tudatlanság a te tudásod, meg minden materialista tudása. De ez hamarosan a múlté, egy letűnő kor maradványa.
Az okozati világban semmiféle evolúció nincs, csak mint materialista tudományos hablaty létezik. És még az általatok elhitt hablaty dokrína sem támassza alá, hogy a helyes irány az eszközök fejlesztése a képességetek fejlődése helyett. Ugyanakkor egyenesen következik a hablatyból az, hogy az erősebb, az életrevalóbb fog túlélni, tehát a kapitalista, aki a másiktól az erősebbés életrevalóbb jogán veszi el mindazt, amit el akar venni.
Szóval a „valóság” rangjára emelt hablatyotok következményei ellen ágáltok, ahelyett, hogy ténylegesen felismernétek a saját érzékelési és értési hibátokat a valódi valóság felismerésében.
De mindegy, nem én foglak felébreszteni, hanem a saját vergődésetek vezet előbb-utóbb némi felismeréshez 🙂
Kovács szerint:
2018-02-08 – 13:42
Nem volt szándékomban a társadalmi rendszerek között rangsort felállítani, csak azt szerettem volna jelezni, hogy az általad, a szocializmus hibájaként felrótt jelenség az nem csak arra, hanem más, adott esetben a mai rendszerre is jellemző.
Egyébként az alapokat tekintve neked is és SaLának is igaza van. SaLának abban, hogy a közösségi tulajdon feltétele a kizsákmányolásmentes társadalomnak, neked pedig abban, hogy ide csak az emberi szellem fejlődése révén lehet eljutni. Sajnos azt kell mondanom, hogy az ehhez szükséges szellemi fejlődésre az esély lényegesen kisebb, mint SaLa által szorgalmazott tulajdonviszony-váltás. Azért, mert SaLa ideája egy kedvező nemzetközi konstelláció, illetve erőviszony alakulás segedelmével könnyebben létrejöhetne, mint a szellem fejlődése. Az emberiség mai szellemi fejlettségi szintje szinte semmilyen esélyt nem ad arra, hogy az általad is szükségesnek látott fejlődés létrejöjjön. Szerintem…
Kovács!
Úgy vélem ez a szellemi valami nem más mint spekuláció, egy kitalálás, aminek nincs valós alapja. Mi lehet ilyen képzelgéssel kezdeni? Amiben élünk és tapasztalunk az van, akármilyen is, de van. A szellemi teremtő pedig az hol van? Milyen kézzelfogható bizonyítéka van? Leghasznosabb, ha az általunk is érzékelhetőből indulunk ki. Minek kitalálni valamit, amikor van valóságos. Semmi haszna nincs a kitalált szellemnek és semmi hatása. Nem értem minek ilyeneken gondolkodni? Meg kellene keresni a szellemet vagy valamilyen ráutaló nyomot találni. Így haszna vehetetlen a gondolat a szellemről a teremtőről.
Rosi Nante!
Az kétségtelen, hogy a mai magyarok eléggé alkalmatlanok az emberséges életre. De maradjon ez így? Tenni kell a jobbért. Meg kell határozni a z utat arra, amivel eljuthatunk az emberségesebb világba. Ez persze rögös út, de akkor adjuk fel? A feladás az emberiség pusztulását jelenti. A kapitalizmus a pusztulásba vezeti az emberiséget. A világméretű ellentétekhez megvan az elpusztító erő is. És ez a korlátlan verseny nem kontrollálható a kapitalizmus magánhatalmával. Vagy változunk vagy elpusztulunk. A kapitalizmus egyeseket korlátlan hatalommal ruház fel. Ilyen a gazdasági modellje, nem jóság kérdése, hanem így működik. A hatalom forrása a termelőeszközök magántulajdona, ezt kell megszüntetni.
KOntroll: Yesssssss!
Épp erről ugatok, mint egy eb :), évek óta!
És itt, fentebb is.
Olyan dolgokat gyártatnak velünk éhbérért, amely „termék” egyébként teljességgel nélkülözhető lenne, de valakik mesterséges keresletet gerjesztettek reklámok, médiák által, és ezzel a többi nyomorult emberre rákényszerítették a 12 tekercses vécépapírt (holott sz.rni sincs sem ideje, sem pénze), de így ezzel kizsákmányolják egyszerre a gyártósori munkást, aki a gurigákat szereli, és a másik nyomorultak egy másik gyárban, aki azért dolgozik, hogy megvehesse a 16 tekercses vécépapírt. És a két gyár lehet ugyanazé a g.ci tőkésé!
Ott a pont nálad!
V.kutya!
A kapitalizmusban nem az a lényeg, hogy a termék hasznos, hanem hogy eladható legyen, ez hozza a profitot. A reklámban a legbüdösebb sz.art is illatosnak mutatják be kellemes külsejű pasas vagy nő által. Ha a hatalomban részt venne a fogyasztó (elsősorban a dolgozó), akkor talán lehetne változtatni. De nagyon jól látszik, hogy a dolgozó népnek semmilyen gazdasági és politikai hatalma nincs. A hatalom nem oszlik meg a többséget képviselő dolgozó és fogyasztó népre. Szükség volna a nép demokráciájára? Lehet vagy kell demokrácia a dolgozó népnek? Lehet a termelőeszközök magántulajdonában demokrácia a dolgozó népnek? Képviselheti a tőkés a megvásárolt dolgozói érdekét megfelelően? Miért nem a dolgozók védik a saját érdekeiket? Buta a dolgozó nép? Lusta az aki dolgozik?
” Nincs értékes, vagy kevésbé értékes munka”
Teljes mértékben egyet értek!
Kenyeres pajtásnak, és Kontrollnak. Emberségesnek lenni és emberként cselekedni no ez a valami, és ehhez egy olyan rendszer kell ami az embert helyezi előtérbe kit- kit, a maga képességeivel egyetemben és nem a harácsolt és lopott dolgokat, ami pénzé tehető és ez által uralható a sok sok milliárdnyi emberke!
Tévedsz zls, nem a harácsolt dolgok által uralják a sok-sok milliárd embert, hanem a sok sok milliárd alacsony tudatszintű ember vágyakozása a dolgokra teszi lehetővé, hogy érdemes legyen harácsolni azért, hogy ezen vágyakat kielégíthessék. A kutya csóválja a farkát és nem a farok a kutyát.
Kovács!
Amit leírtam, az a Szerves Társadalom egy része, alkotóeleme.
Persze, sokkal egyszerűbb, hogy legyártatnak mindenféle szemetet, aztán a reklámokkal ráerőltetik az emberiségre.
De van az emberiségnek egy része, akik megélnek pénz, parlament, és egyéb felesleges dolgok nélkül is. (Például a Dél-Amerikai őserdőkben élő, a világ többi részétől elárva élő őslakosok.) Az emberi élethez nincs ezekre szükség.
„Az emberi élethez nincs ezekre szükség”
akkor az angol Wc helyett, menj a parkba guggolni. Mert barlangban is lehet élni, kozmetika nélkül is, stb.
Az atomháború után kipróbáljuk.
Kontroll ! A Szerves Társadalom pont olyan buta cimke, mint a demokrácia, egyenlőség … stb. cimkéi.
Ha nagyon megerőlteted magad, képes vagy pusztán mentális úton lejátszani mik a következményei az esetleges realizációnak, és megtartóztatni magadat egy újabb szemét elfogadásától.
Tekintsél túl a soros ( nem Soros) téveszmén, ami mint minden téveszme egyébként valóban úgy hat rád, mivel a figyelmedet erősen erre a koncepcióra fordítod, mintha ez a koncepció önmagát reklámozná számodra, önmagát erőltetné rád.
Pedig hidd el, nincs az a reklám, nincs az az idea, ami valóban elég erős lenne, hogy bárki elfogadja, kivéve hacsak az illető mentális ereje nagyon alacsony szinten van.
Kenyeres pajtás!
A technikai találmányok is működnek pénz és politikusok nélkül. A fizika törvényei már a világ keletkezésekor megvoltak…
Én nem tervezem, hogy lemodjak a vezetékes vízről és az elektromosság használatáról.
Pedig lehet,hogy kénytelen leszel!
A Szerves Társadalom filozófiája válasz mind a kommunizmus, mind a kapitalizmus filozófiájára. Amíg nem ismered, hogyan kritizálhatod? Ez csak színtiszta trollkodás Kovács!
Tehát a lényeg,hogy a munkaerő árú.Amit a modern társadalmakban eladunk.Kinek mennyit ér a munkája annyiért.Ezért pénzt kapunk.Tehát modellezve áru> pénz>árú.Ez a modell a közgazdaság tudományok alapja és ma megváltoztathatatlanak tűnik.Pedig nem az!Két politikus Hitler és Sztálin megváltoztatta.Azt mondták,hogy a pénz alapja nem a dollár és nem az az arany.Hanem a Te munkavégző képességed.Akié a pénz az meg a munkavállalók ellensége mert profitot szed.Ki kell őket írtani. Gázkamrába,vagy a gulágon. Ugyanis,ha állandó a lakosság akkor konstans állandó a kibocsátott pénz mennyisége. Ha nő a termék mennyiség csökken az ára és a kereslete is Ha fejlesztünk nem több pénzre van szükség,hanem az árú árának csökkentésére.-Ezért nem lehet dollárt,vagy aranyat bevinni a termelés finanszírozásába.Ugyanis a munkavállaló,a te munkavégző képességed,teljesítményed nem változik.Tekintsünk el attól,hogy öregedünk.Ezért óriási anyagi erőforrás áll rendelkezésre,amit úgy a német,mint a szovjet rendszer produkált is.A Sztáliné volt a jobb!Azért nyerte meg a világháborút.Úgy Amerika,Úgy Anglia,Franciáról nem is beszélve csak asszisztáltak hozzá.Amerika 45 óta nem nyert jelentős háborút.Csak azért,mert a háború koncentrált gazdaság. Ráadásul itt van a Sztálini 5 órás munkanap vagy V.Kutya 24 órás munkahete,mint a téma folytatása.Ami az uj közgazdasági rendszerbe remekül beillik! Nincs profit és nincs munkanélküliség.Főleg nyomor nincs.
Ha jól értettem…
Szerintem a kibocsátott pénz mennyisége nem a lakosság számától függ, vagy kell, hogy függjön, hanem a forgalomban lévő áru mennyiségétől. Az emberi munka terméket hoz létre, egyre többet és többet. Ha ezt nem követi a forgalomban lévő pénz mennyisége, akkor az deflációt generál, vagyis, ugyanazon pénzmennyiségnek nagyobb lesz az árufedezete. Ebből következik, hogy egy db áru olcsóbb lesz, vagyis a száz terméket előállító munka ugyanakkora pénzfedezeti értékkel fog rendelkezni, mint korábban az ötven darabot előállító munka. Tehát a munka értéktelenedik el a pénzhez képest. Infláció során a pénz, a munkához, defláció során a munka a pénzhez képest értéktelenedik el. Ha nincs a rendszerben pénz, akkor a több munka logikusan több gyümölcsöt terem.