Ebben már a románok is vernek minket: csúnyán lemaradtunk a régióban
A magyar háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt, ám ez a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. Nem elég, hogy mind a csehek, lengyelek, szlovákok elzúgnak a fejünk mellett, már bőven van olyan növekedési mutató, amiben a románok is vernek minket.
A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. A lengyel háztartások eközben 54, a szlovákok 42, míg a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya:
– a lengyelekhez képest tovább növekszik,
– a szlovákokhoz képest stagnál,
– míg a csehekhez képest valamelyest csökken.
Így 2018-ban egy magyar háztartás alig negyedével fogyaszt majd többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 44, egy szlovák 52 százalékkal, egy lengyel pedig több mint kétharmadával – írja közleményében a GKI Gazdaságkutató.
Hitelbőség és minimálbér növelés
Nincs persze min csodálkozni, hiszen a magyar háztartások fogyasztása jellemzően késleltetve követi a reáljövedelem változását. Ez jól látszik a válságot megelőző időszakban, amikor a reáljövedelem 2006. évi visszaesését a fogyasztás csak 2 évvel később követte, de a 2013 utáni fellendülés időszakában is. A vizsgált 16 évben 2 jelentősebb felfutás volt a fogyasztásban. Az első 2002 és 2006 között, mely főként a hitelbőségnek, a költségvetési szektorban bekövetkezett bérkiáramlásnak, valamint a nyugdíjemeléseknek köszönhető, míg a második az európai hitelválságot követően (2013-tól), ami az alacsony bázison kívül főként az uniós támogatások reálgazdaságba gyűrűzésének, valamint a minimálbér dinamikus emelésének a következménye.
A magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása euróban és vásárlóerő-paritáson (PPS) mindössze 4 százalékponttal közelített az EU28 országok átlagához 2002 és 2016 között. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető:
a szlovákok euróban számolva 28, PPS-ben 23, a lengyelek 11, illetve 18, míg a csehek 14, illetve 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához.
Két további szomszédos ország, Horvátország és Románia EU28-hoz mért egy főre jutó fogyasztásának alakulása jelentősen különböző pályát ír le. A horvátok hozzánk hasonló szintről s hozzánk hasonlóan alig javultak, miközben a románok a többi vizsgált országhoz képest jóval alacsonyabb bázisról indulva jelentősen közelítették az uniós átlagot. Mindezek eredményeként jelenleg a fenti országok közül euró alapon csak Románia marad el tőlünk, PPS alapon azonban már egyikük nincs mögöttünk.
Okok
Leszakadásunkért elsősorban:
– a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás,
– a Magyarországot különösen erősen érintő 2008-2009-es világgazdasági válság,
– majd a 2010-11. évi élénkítési kísérletet követő újabb kiigazítás (Széll Kálmán terv) a felelős.
Súlyos problémát okozott a lakosság devizában (főként svájci frankban) történt ezt megelőző eladósodása, majd a forint különösen erőteljes leértékelődése is. A fogyasztást egyrészt közvetlenül fogta vissza a reálkeresetek 2007-14 átlagában bekövetkezett stagnálása, az eladósodott háztartások törlesztési terheinek tartós és jelentős emelkedése, 2011-ben az adórendszer alacsony jövedelműek – s ezzel a fogyasztás – kárára történt átalakítása, miközben a bizonytalan gazdasági környezet miatt a lakosság körében erősödött a megtakarítási kényszer. Eközben a másik három V4 ország háztartásai nem szenvedtek el ekkora sokkot. 2016-18-ban viszont a magyar fogyasztás várhatóan gyorsabban bővül a szlováknál és a csehnél.
(penzcentrum)
Bal-Rad komm: Bár pillanatnyilag – látszólag – a munkaerőhiány okozta jobb munkavállalói jövőkép szerint nem fenyeget a 2008-as válsághoz hasonló helyzet, mégis ismét aggasztó méreteket kezd ölteni a magyarok eladósodottsága. A lakossági fogyasztást ez azért “megdobja”!
Semmi garancia azonban arra, hogy ez a viszonylag kedvező folyamat hosszabb távon is megmarad.
Ráadásul erős RENDSZERSZÁNDÉKNAK LÁTSZIK a bérlemaradás stabil tartása. Ha pedig beindul a nagyüzemi migráncsbetelepítés – kétségünk ne legyen-be fog indulni! – nagy kérdés, hogy lesznek-e elbocsátások! Ha ez “bejönne”, akkor viszont ismétlődne a 2008-as katasztrófa. Amit gyakorlatilag a munkahelyvesztés váltott ki.
Ami a fogyasztás elmaradását jelenti, az pedig minden qrmányzati derűlátás dacára is kullogó pályán fog maradni. Más országokhoz viszonyítva. Az ok egyszerű: MÁS ORSZÁGOKBAN IS emelkednek a bérek! Sőt! Arányait tekintve jobb ütemben mint Döbrögisztánban.
Amely Döbrögisztánban a béremelések csak kisebb hányada kerül a munkavállalók zsebébe, mint elkölthető jövedelem. Inkább az állam bevételeit hivatott szaporítani.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Igazán akkor lenne teljes a kép, ha azt is tudnánk, hogy ennek a fogyasztásnak mekkora hányadát finanszírozták hitelből a háztartások a V4 országokban.