A mi árkunk!

Árok fut végig Európa közepén: a keleti tagok, akik még nem érték utol a nyugati színvonalat, úgy érzik, hogy becsapták őket. A migrációs válság csak súlyosbította a megosztottságot, és nem javított a helyzeten, hogy Magyarország és Lengyelország illiberális irányba sodródik.

De leginkább a gazdaságban látszik, mekkora a különbség a kontinens két fele között. Az elmúlt hónapokban különösen kiélezte a vitát, hogy a francia elnök javaslatára korlátozzák az anyagi juttatásokat a tartós nyugati kiküldetésben dolgozó keletiek számára. Párizs, Berlin és Brüsszel azzal vádolja Budapestet és Varsót, hogy azok visszaélnek a szolgáltatások és személyek szabad mozgásának elvével. Azaz aláígérnek a nyugati béreknek.

A másik fél szerint viszont a különbséget a fejlettségbeli eltérés magyarázza, viszont az ellenoldal protekcionista vonásokat mutat. A nyugat ugyanakkor úgy figurázza ki a Keletet, hogy az bezsebeli a bőkezű uniós támogatásokat.

Az egész vitán átüt, hogy a keletiek másodrangú polgároknak érzik magukat az EU-ban. A másik fő kifogás, hogy a nyugati cégek letarolták a keleti piacokat, miközben nehezen tudnak létrejönni helyi riválisok. További ok a szemrehányásra a nyugat agyelszívás, ami gátolja a versenyképes hazai kapitalizmus kialakulását. Éppen ilyen alapon az új tagok igen rossz néven vették a német és francia ötletet, mármint hogy a kohéziós alapból nyújtott pénzeket kössék a jogállamiság, illetve a szociális előírások betartásához. A lap itt idézi Orbán Viktort, aki szerint mind a német, mind a francia gazdaság igencsak profitált a keleti beruházásokból. Ugyanakkor az Európai Szakszervezeti Szövetség elnöke derűlátó, mert szerinte a magyar, a lengyel, a szlovák és a bolgár kormány rájön, hogy a képzett emberek továbbra is elfognak menni, hacsak nem emelik meg a fizetésüket.

Magyarországon nőttek a bérek, főként az utóbbi két évben, de még mindig messze vannak a nyugati szinttől, ám közben magasabbak lettek a megélhetési költségek is. Erről ír a Győrben keltezett tudósítás. Akik az Audi-gyárban dolgoznak, azok sokkal többet keresnek, mint az átlag. Mégis sztrájkoltak nemrégiben, mert csak ötödét-negyedét kapják annak, amennyit a cég Németországban fizet az alkalmazottaknak. Igaz, az elején még hatszoros volt az eltérés.

Viszont odakint sokkal jobbak a munkafeltételek, nagyobbak a kedvezmények. A helyi szakszervezet vezetője úgy gondolja, hogy a bérek 14 év múlva zárkóznak fel. Az Eurostat szerint 8 év alatt a magyar keresetek mindössze két százalékkal közelítettek a nyugati nívóhoz. (Most 28 %-on állnak.) Ugyanakkor az elvándorlás nagy szerepet játszott abban, hogy az utóbbi időben többet kapnak az emberek. Egyben hozzájárult ahhoz, hogy nagy mértékben megcsappant a munkanélküliség. Sőt, most már az emberhiány a gond. A kormány azt reméli, hogy a helyzet javulása láttán mind többen térnek haza. Az Audi munkásai azonban egyelőre nem az általuk készített autókon járnak. Ahhoz még mindig nem elegendő a bérük.
(lemonde)

Bal-Rad komm: „…Mégis sztrájkoltak nemrégiben, mert csak ötödét-negyedét kapják annak, amennyit a cég Németországban fizet az alkalmazottaknak…”

– Ha nem így lenne, az összeszereldék nem ide jöttek volna! Amelyeket nem csak a nyomott bérek csábítottak ide. Hanem a „stratégiai partneri program” is. Amely garantálja Döbrögisztán versenyképességét. (Ami EBBEN a konstellációban mindig fenn fog maradni!) Viszont  – még egy darabig – jön a júdáspénz!

Ezzel együtt is a történet legszebb része az, hogy pl. az Audi messze jobban megfizeti a magyar melósait, mint az Új Nemmzetthy Arisztokrácia, vagy a csak egyszerű vállalkozás.

Az árok betemethetetlenül mély! És keleti irányba terjed! És minő véletlen: a „vasfüggöny” nyomvonalán húzódik!

Mi ástuk! – keletiek! Alapos munkát végezve!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!