Mi a demokrácia?
Hogyan működik a demokrácia a kapitalizmusban?
A demokrácia a wikipédia megfogalmazása szerint: a társadalom jelentősszámú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer. A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül. Népszerű meghatározása a demokráciának a népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom.
A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a közügyek eldöntésében.
Tehát eszek szerint a demokrácia, döntési lehetőség a közügyekben. Mi kell a közös ügyek érdembeli döntéséhez? Mindenekelőtt alapos ismeret az eldöntendő kérdésben. Meghatározó az eldöntendőhöz való érdekviszony. Természetesen szükséges egy döntési mechanizmus, ahol a vitás eldöntendő probléma megjelenik, és itt dönteni lehet az eldöntendő kérdésben a döntésre jogosultak valamilyen szervezett formában való részvételével. Ez így a végtelenségig leegyszerűsített modell.
Az alapos ismeret az eldöntendő dologban, kérdésben vagy problémában teljesíthetetlen mindenki számára és ehhez hozzáértő szakemberek kellenek. A szakemberek valamilyen politikai és világnézet rabjai vagy elkötelezettjei, és ez módosíthatja az ismeretekből levont következtetéseiket, de az átlagos embernek a megérthetőség miatt erre szüksége lehet. Sajnos a különböző világnézetű és érdekeltségű szakértők nagyon eltérő végeredményre juthatnak. Az igazi demokráciában a világnézeti és politikai különbségeknek a közügyek eldöntésében a tömegbázisuk mértékében meg kellene jelennie, ami a médiákra is igaz. A döntésben a politikai hatalom is jelentős befolyásoló nyomásgyakorló.
A kapitalizmusban a nép a dogozók, akik sem gazdasági sem politikai hatalommal nem bírnak, a tőkések az urak, a totális hatalom birtokosai. Ez a felosztás a kapitalista gazdasági társadalmi rendszer működési módjából eredendően következik, lényegesen jó akarattal sem változtatható meg. A kapitalista rendszerben ezért megvalósíthatatlan: „a demokrácia az népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom”.
A kisvállalkozó kiskapitalista a dolgozó és tőkés határmezsgyéjén van, mindkét oldal politikai és gazdasági érdekkeltségi körében. A kapitalizmus politikai és gazdasági döntési mechanizmusában az ellenérdekeltségű osztályok közül a saját valós érdekében a dolgozó nép nem vesz részt érdekérvényesítőként. A kapitalizmusban a dolgozó népnek nincs saját igazi hatékony érdekképviselője, így nem is szerepel sehol a saját érdekében a közügyek döntésében. A dolgozók eredeti érdekképviselője a szakszervezet a kapitalista törvények szerin működik és nem a nép valódi érdekében, és a döntési folyamatban, érdemben még így sem szerepel. A népnek nincs törvényes lehetősége a tőkésosztály érdekeitől független érdekérvényesítésre, az érdekei alárendeltek a tőkésekének. A nép a választásokon ugyan részt vesz, de a saját érdekeiről nincsenek használható információik, csak a kapitalisták szakembereinek véleményét ismerhetik és a média, mint hatalom ebben meghatározó.
A minden hatalommal rendelkező tőkésosztály megteheti, hogy a saját érdekeinek megfelelően látja el információval a néptömeget. A média a kapitalisták vagy a tőkésállam birtokában a politikai és a gazdasági érdekükben működik. Így a nép nem tudja a választásokon meghozni a saját érdekeinek megfelelő döntést. Ugyanis a dolgozó népnek nem valós érdeke a szolgaság, a kizsákmányolás, az élősködés, a tőkések felsőbbrendűsége, a kapitalisták gazdagodása a dolgozó nép munkájából és ez által a saját elszegényedésük, a megosztott világ szolgákra és urakra, de a kapitalizmusban ez vár rá. Ugye?!
Vagyis a nép számára nincs demokrácia és nem is lehet a kapitalizmusban.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Készüljetek fel a dollár utáni világra!
Ez az összes létező papírpénzre érvényes, tehát az euróra, és a forintra is.
Ma a pénzügyi világ új értékmérője a Bitcoin.
Már ehhez mérik a dollárt, és a dollárhoz a Bitcoint.
Ez itt az új forradalom, a szemetek előtt zajlik.
A tőkések hatalma a teljesen értéktelen papírpénz, és az ezt kibocsátó bankokban van. Itt tudják megnyitni, és elzárni a (pénz)csapokat, és ez az igazi hatalom.
Hiába van neked pénzed – azt hiszed, hogy van -, hogy ha egy reggel a visa kártyádat visszaadja a pénztáros csajszi, hogy nincs egyenleged, vagy nem érvényes.
Ez az igazi hatalom.
A világ számos helyén már észbe kaptak az emberek, és ami fontos: nem elsősorban a bankárok, és egyéb mágnások, ők még mindig boszorkányságnak tartják a Bitcoint, és vidáman mulatoznak tovább – ez a gondolkodásmódjuk: levegőnél nehezebb szerkezettel képtelenség felemelkedni! -és láss csodát, 10 év múlva felemelkedtek a levegőbe.
Ez is így fog menni: évek óta mondják, hogy egy pénzügyi lufi, és van olyan cég, amelyik a saját (milliárdos) Bitcoin számlájának a kulcsát szétdarabolva, a világ 3 páncéltermében őrzi. Ők már észbekaptak.
Ha összeomlik a rendszer, már csak coinnal lehet majd vásárolni, a papírpénzzel be lehet gyújtani. Látni fogunk megint a felhőkarcolókból madárembert játszó „gazdagokat” repülni, mint a harmincas évek elején.
Mindegy, hogy mit adtok el, de vegyetek Bitcoint!
Jajj Vadászeb!
A digitális 0-k azok a te neveden vannak a bankban. Pontosabban bármikor egy darab 0-t csinálnak belőle. Jobban ki vagy sajnos Te szolgáltatva mint akikről hiszed. A prolik százmilliói akiknek a sorsa téged úgy aggaszt meg pláne. Ha coin, ha dollár, ha forint, ha nem tudsz magadnak élelmiszert termelni (nincs földed), vagy nincsenek betárolt készleteid és ha vannak nem tudod megvédeni, akkor Te vagy a hunyó. Akikről meg te beszélsz földben, egész szigetekbenben, kizárólag értékálló ingatlan vagyontárgyakban, ritka fémekben, műkincsekben stb. tartják vagyonukat. Nekik aztán édesmindegy, hogy coin, rubel vagy dollár. Szvsz ne akarjuk olyan nagyon hirtelen ezt a változást. Másrészt a coin is valakik kezében van, mint azt bölcsen meg is írtad. Netalántán tudod kik ők?
A változásnak mindegy, hogy akarjuk-e vagy sem, nem fog kérezkedni.
Úgy gondolom, hogy helyi pénzek, vagy úgy általában pénzhelyettesítő eszközök régóta vannak (pl. Soproni Kékfrank). A Bitcoin is az szerintem, csak egy „kicsit” nagyobb figyelmet kap, nyilván nem véletlenül. Csak össze kell rakni a mozaikot… Kik a pénz urai? Kik a média urai? Hol nyomatják a hírek szintjén a Bitcoint? Na vajon kik állhatnak a Bitcoin mögött is? Ez feltehetően egy lehúzás (lesz)… vagy nem…(?) Én maradok az aranynál…
A BTCnek nincs kibocsájtója, nincs központja. Mindenkié, aki használja.
Sokszor leírtam még a kom.neten, és itt is, még a régi balrad.com-on, főleg a devizásoknak: ne kérj kölcsön a zsidótól, és nem tartozol a zsidónak! Anyáztak érte természetesen.
A BTC a valóság pénze, nem lehet kölcsönből indulni vele, meg kell váltani. Értéket adsz cserébe, ha hozzá akarsz jutni.
A papírpénzt akik kiadják, csak bekapcsolják a nyomtatót, és 1-2 óra múlva kész egy raklap zsugorfóliás euró, és ráírják, hogy 1 milliárd euró.
A kettő közt ennyi a különbség.
Egyelőre: a BTC az aranynál is időtállóbb, mivel eleve fixált a mennyisége.
Az aranyról nem tudni, mennyi van, hol van eltárolva.
A BTC „ára” csak nőni fog, éppen azért, mert limitált. Ezért ahogy a bányászat végéhez közeledik, egyre drágább lesz.
A papírpénzről senki nem tudja, mennyi van belőle, ráadásul már nem is nyomtatják, hanem csak tranzakciókban szerepelnek, jóváírásként.
A BTC nem lehet több példányban, tehát nem lehet másolni.
Aki nem vett belőle, vagy nem bányászott, annak nem lesz, és kész.
Ezek tények, mindegy, hogy a vörös eb mit hisz, és mit nem hisz, és a világ proletárjai jól elvannak, ha sokat közösülnek.
Üdv.
Csak egy kérdésem van a Bitcoinnal kapcsolatban:
Vehetek Bitcoint dollárért, euróért, forintért stb, illetve a Bitcoinnak van-e árfolyama az említett papír, vagy számlapénzekkel kifejezve?
Ha igen, akkor nincs több kérdésem…
A Bitcoin egy átverés, piramisjáték. Egy japán cég találta ki a 2008-as válság után. Néhány helyen adnak érte árut, de fedezete az, ami a Monopoly társasjátékban használatos pénznek. Szólok, balhé lesz belőle és bilincsek is kattanni fognak.
„A kapitalista rendszerben ezért megvalósíthatatlan: „a demokrácia az népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom””.
Dehát soha nem is állította senki ennek az ellenkezőjét. De ugyanigy a szocializmusban sem volt az. Ha igaz lenne akkor nem lett volna ’89. Persze mások voltak a prioritások, de azért elgondolkodtunk akkoriban is. Tessék Platontól, Arisztotelészen keresztül a francia felvilágosodáson át (pl. Montesquieu) Tocqueville-ig megtekinteni.
De nem is ez a lényeg. Meg kellene érteni végre: minden hatalom diktatúra! Az a nem mindegy kiknek az érdekében és kik gyakorolják.
Hiába írjuk le mindennap, hogy a jelenlegi demokrácia nem az. Nekünk nem. De kérdezd meg Orbánt, Mészárost, Garancsit pl. Azt fogják válaszolni, hogy kitűnő ez a demokrácia. Mint ahogy az a néhény millió ingyenélő, az a középosztály aki a fidesz hatalomból él, és 2018-ban is a kitünő demokráciára fog szavazni demokratikusan.
A lényeg: KIÉ A HATALOM!
A szocializmusban sem volt mindenki számára demokrácia. A cél azonban az volt, hogy aki dolgozik annak legyen demokrácia. Ezért nem akar demokráciát a népnek a mostani rendszer. Most a gazdagok számára demokrácia a dolgozóknak pedig diktatúra. Az átlagembert nemigen érdeklik ezek a kérdések, ha éppen hogy a felszínen marad, akkor az a legtöbb embernek elegendő. Ez persze nem tükrözi az értékességet. A hatalmon lévők teljesen értéktelenek a többségnek, de amíg csak 200-300 ember fagy meg évente, mit számít. De lehet ez még sokkal rosszabb is. A demokrácia az átlagembernek nem sokat számít, ha van ha nincs, csak akkor fog nyivákolni, ha ennek hiányában baj lesz. Az ellenőrizhetetlen hatalom nagyon elszállhat. Nincs visszacsatolás a valóságról, ettől bizony begerjedhet, elszáll. A néptömegek véleménye nem jelenik meg sehol, ha mégis elnyomják a szőnyeg alá seprik, de a szemét nem tűnik el. Elhiszik, amit hazudoznak, de a valóság egyszer felszínre tőr.
Aztán árulja már el valaki , hogyan veszek kenyeret a Bitcoint-tal?Például ha valaki lekapcsolja a villanyt, akkor mi van? Vagy a piacon Mari néni nem adja a tojást, csak almáért. Akkor? Ez van a többi mind büdös spekuláció.
Ha- ha, ez jó.
Nálunk érdekes demokrácia van úgy négy évente ,utána kapitalizmus és kuss!
Ez még semmi. A fejlett USA-ban munkanapon van a szavazás. Nem véletlenül. Plusz az önkormányzatoknál előzetes regisztrációs kötelezettség is van. A kifáradt melós el sem megy sem regisztrálni, sem szavazni. Két nap.
Ez olyannyira kőkemény tény, hogy a munkásosztály szavazatát az előrejelzéseknél még hibahatárnak sem tekintik a kutatóintézetek. Érted? Egy százalékra sem taksálják a mosztályt a nagyon „fejlett demokráciában”!
Na ezért olyan az USA amilyen. Persze ez csak addig amig tudják szavatolni, hogy abban az országban ahol már minden 10. ember rendőr, katona, CIA,FBI,határőr, vadőr, börtönőr, parkőr, nem is tudom hányféle ilyen semmittevő van, a világ más részeinek kifosztásával a megélhetését.
SaLa!
Lehet, hogy a végkövetkeztetésed jó, de a hozzávezető utad hibás.
A vadnyugaton, ha egy bandita útját egy másik bandita keresztezi, akkor az győz, amelyik gyorsabban és pontosabban tud lőni…
Viszont, ha a bandita útját egy jólelkű gyerek, egy fehérnép, vagy egy pap keresztezi, akkor a bandita akár az egyik töltött coltját is a kezébe adhatja, akkor sem kell félnie attól, hogy lelövik.
Ilyen töltött fegyver a demokrácia az emberek kezében. Nem fognak vele „lőni”, de még „visszalőni sem”. Ahhoz, hogy valakinek a kezébe nyugodtan adhass töltött fegyvert, nagyon kell ismerned a gondolkodását, pszichéjét, „működését”. Akik a demokráciákat működtetik, jól, nagyon jól ismerik azt, akinek a kezébe adták a demokráciát, mint töltött fegyvert…
„Mi kell a közös ügyek érdembeli döntéséhez? Mindenekelőtt alapos ismeret az eldöntendő kérdésben.”
– Tévedés!
Azért, mert a szóban forgó demokráciák képviseleti demokráciák, azaz nem a népnek, hanem a nép által választott képviselőknek kell alapos ismeretekkel rendelkezniük a döntéshozatalhoz. A népnek ahhoz kellene megfelelő ismeretekkel rendelkeznie, hogy megfelelő képviselők kerüljenek döntéshozó helyzetbe, illetve ellenőrzési és visszahívási joggal kellene még rendelkeznie ahhoz, hogy a képviseleti demokrácia rendeltetésszerűen tudjon működni. Az, hogy a nép rendelkezik a közügyekben megjelenő konkrét esetekben a döntéshozatalhoz szükséges infókkal, tudással, azt az is bizonyítja, hogy a népszavazás, mint a közvetlen demokrácia eszköze, el van lehetetlenítve. A „tudásnak” nem feltétlenül kell az üggyel kapcsolatos konkrét ismereteket jelentenie, elég, ha csak az esethez kapcsolódó, a saját jól felfogott érdekeivel tisztában van.
„A kapitalista rendszerben ezért megvalósíthatatlan: „a demokrácia az népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom”.
-Tévedés!
Ahogy már írtam, a demokrácia egy „töltött fegyver” a nép kezében, csak élni kellene tudni vele. Az egy másik kérdés, hogy ha esetleg elkezdene vele élni, akkor hogy akarnák kicsavarni a kezéből.
„A média a kapitalisták vagy a tőkésállam birtokában a politikai és a gazdasági érdekükben működik. Így a nép nem tudja a választásokon meghozni a saját érdekeinek megfelelő döntést.”
-Tévedés!
Megtudná, ha tudna élni a demokráciával. De nem tud, mert a médiától, szakértőktől stb. várja a helyes döntés „megsúgását”, azaz nincs tisztában a saját érdekeivel sem. Azt sem tudja saját kútfőből megítélni, hogy kire szavazzon, hogy érdekei képviselve legyenek (főleg, mert az érdekeivel sincs tisztában). De ez még bocsánatos bűn lenne, ha tudna tanulni saját hibáiból, rossz szavazásaiból. De nem tud…
Erre mondta Széchenyi:
„„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba…”
„Vagyis a nép számára nincs demokrácia és nem is lehet a kapitalizmusban.”
-Tévedés!
Lásd fent, hogy lehetne, de azért vannak objektív akadályai is. Az egyik ilyen akadály a pártfinanszírozás kérdése, pontosabban a pártok, jelöltek állami támogatása. Akadály a választási rendszer, mely az egyéni körzetekben is a pártszimpátiára alapul. Akadály a szavazatok furfangos továbbosztása, illetve újabban az érvényességi küszöb hiánya:
„A választások érvényessége nincs alsó határhoz kötve, nincs részvételi minimum, azaz akármilyen kevesen mennek el szavazni, az ő érvényes szavazataik alapján mindenképpen kiosztásra kerülnek az országgyűlési képviselői helyek.”
„Áttekintésül az Alaptörvény idevonatkozó passzusai
B) cikk:
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
2. cikk:
(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
4. cikk:
(1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.”
forrás:
http://www.valasztottam.net/valasztasirendszer.html
Összegzésként, minden az embereken múlik. Szavazáskor a választókon, döntéshozatalkor a választók képviselőin. A rendszeren (kapitalizmus) a legkevésbé. Annál is inkább, mert a rendszereket is emberek működtetik…
Rosi Nante!
„A “tudásnak” nem feltétlenül kell az üggyel kapcsolatos konkrét ismereteket jelentenie, elég, ha csak az esethez kapcsolódó, a saját jól felfogott érdekeivel tisztában van.”
Na ehhez szükséges a médiák az oktatás agymosása a hatalom érdekeinek megfelelően, okosnak látszó, jólfésült, mosolygós hazugságok. A jól felfogott érdek, ugye nem a lopás igazolása kellene, hogy legyen? Mert, ha a szakértő bebizonyítja, hogy az urak gazdagodása az jó, a szegény dolgozók meg ennek örüljenek. Ez megy a médiákban, nem csak nézni, látni és gondolkodni kellene, de ez nem érdeke a kapitalistáknak.
“Áttekintésül az Alaptörvény idevonatkozó passzusai”
Menyiben érvényesülhet ez? Gazdasági és politikai hatalom nincs a dolgozók kezében. Médiák és a tanító befolyásoló eszközök nincsenek a nép kezében, a képviselőik birtokában sem, sőt nincsenek képviselőik. A jogállam törvényeit a kapitalisták érdekében a kapitalisták hozzá. A nép nincs a parlamentben. A többség nincs képviselve a törvények megalkotásában. Az alaptörvényben, „a közhatalom forrása a nép”, hogyan jelenik meg? A Magyar dolgozó meg sem mer mukkanni! A dolgozó a nép, nem az akit a média előtérbe hoz. Vagy tényleg érdeke a dolgozóknak a kizsákmányolás? Ha ide süllyedt, akkor már tökéletesen agy mosott. A dolgozó munka közben vidáman és magában dúdolja: Lopjál kapitalista, én így is szeretlek! Ezt akarod bizonyítani. Te kapitalista, te vagy az ész, mi csak senkik vagyunk, de imádunk, lopj csak, szeretünk, ezért szeretünk.
„A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.”
A nép megválasztja a kapitalisták érdekeit képviselőt, de miért? Ilyen buta? Azt választja, aki segítségével élősködni fognak rajta? Mert rajtuk keresztül érvényesülhet a kizsákmányolás rendszere. Ez a valódi érdeke a dolgozóknak? Ha ez igaz, akkor a dolgozó csak egy zombi. A dolgozó valódi érdeke, hogy ne élősködjenek rajta, ne legyen szolga. A kapitalistára a dolgozóknak nincs szükségük. Milyen formában képviselheti a képviselő a dolgozók érdekeit, ha a fizetését a tőkés államtól kapja azért, hogy a tőkések érdekeit képviselje. A dolgozók érdekképviselőinek nincsenek anyagi erőforrásai a tényleges jelöltségre, de ha lenne, akkor törvényt hoznának ez ellen, a jogállamiság kereteiben.
„Összegzésként, minden az embereken múlik. Szavazáskor a választókon, döntéshozatalkor a választók képviselőin. A rendszeren (kapitalizmus) a legkevésbé. Annál is inkább, mert a rendszereket is emberek működtetik…”
Tehát, ha az emberek a dolgozók a kizsákmányolást, élősködést, a szolgaságot választják, az rendben van? De ez bizony embertelen, nem ez a valódi érdekük. Ehhez a tökéletes elbutítás szükséges. Ha a szolga csak szolga akar lenni, az az emberiség bűne, az embertelenség. Az embertelen világ el fog pusztulni. AZ emberré váláshoz a szolgaságot meg kell szüntetni. A szolga csak alacsonyabb rendű ember, ez kell az emberiségnek? Ha az ellenségeit tudja csak választani, akkor nagy a baj. Mert a szolga ellensége a kapitalista, de így a kapitalista sem ember. A kapitalista együtt él a szolgákkal az alacsonyabb rendű emberekkel és nem szégyelli magát ezért. A kapitalista csak szégyellje magát, megérdemli.