Megkérdezték

A magyarok többsége szerint ne szavazzon, aki nem itt adózik

Csak a Fidesz-KDNP támogatóinak többsége gondolja úgy, hogy a határon túli magyarok akkor is szavazhassanak, ha nem fizetnek adót Magyarországon. Az összes megkérdezettnek 76 százaléka ezzel ellentétes véleményen van – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából.

Az utóbbi hónapokban ismét a politikai és a média napirend egyik témájával emelkedett a határon túli magyarokkal, különösen a határon túliakat is megillető szavazati joggal kapcsolatos kérdések. A Demokratikus Koalíció az ősz folyamán egyhónapos kampányt indított a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban, amelyre lényegében minden jelentősebb politikai párt álláspontjának tisztázásával reagált.

Az IDEA Intézet kutatása, amelyet az ATV közöl elsőként többek között arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezettek szerint a magyar állam mivel segíthetné leginkább a határon túli magyarok érdekeinek érvényesítését, illetve hogy akkor is szavazhassanak a határon túli magyarok, ha nem fizetnek adót Magyarországon.

Az IDEA Intézet kutatásának adatait 2017. november 25-28. között vette fel az ország felnőtt népességét nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus tekintetében reprezentáló 1000 fő megkérdezésével. Az előbbiek mellett annak kapcsán is tett fel kérdést, hogy a megkérdezettek szerint mely pártoknak kedveztek a határon túli szavazatok a legutóbbi országgyűlési választáson.

Csak a Fidesz-KDNP támogatóinak többsége (83%) gondolja úgy, hogy a határon túli magyarok akkor is szavazhassanak, ha nem fizetnek adót Magyarországon, az összes megkérdezettnek 76 százaléka ezzel ellentétes véleményen van.

A Jobbik támogatóinak is csupán 15 százaléka osztja azt a véleményt, hogy akkor is szavazhassanak a határon túli magyarok, ha nem fizetnek adót, a párt támogatóinak többsége viszont nem osztja ezt az álláspontot. A baloldali-liberális pártok támogatóinak 92 százaléka szintén azon a véleményen van, hogy ne szavazhassanak a határon túli magyarok, ha nem fizetnek adót Magyarországon.

Mi szolgálja a határon túliak érdekét?

Az összes megkérdezetteknek csak a 6 százaléka gondolja úgy, hogy a szavazati jog járul hozzá a legjobban a határon túli magyarok érdekeiknek érvényesüléséhez. A legtöbben ezen az állásponton a Fidesz-KDNP támogatói között vannak (26%), a Jobbik-támogatóinak körében csupán 3 százalék ez utóbbi véleményt osztók aránya. A Fidesz-KDNP támogatóinak körében is a legtöbben (32%) azok vannak, akik úgy gondolják, hogy a magyar kulturális intézmények és magyar nyelvű oktatás támogatása szolgálja leginkább a határon túli magyarok érdekeinek érvényesítését. Ezt illetően csak arányaiban térnek el a többi pártot vagy pártot nem választók körei.

A baloldali-liberális pártok szavazóknak 39 százaléka gondolja így, őket követik azok, akik szerint a szülőfölddel kapcsolatos gazdasági együttműködés erősítése a legfontosabb (24%). A Jobbik szavazói leginkább abban különböznek a baloldali-liberális pártok támogatóitól, hogy 7 százalékuk gondolja úgy – szemben az előbbiek 12 százalékával –, hogy a határon túli civil szervezetek támogatása lenne a leginkább alkalmas módja a határon túli magyarok érdekeinek érvényesítésére. A határon túli családok közvetlen anyagi támogatását a Fidesz – KDNP szavazóinak 5 százaléka gondolja a leginkább támogatandó megoldásnak.

Az összes megkérdezettek esetében éppúgy, mint az egyes pártok támogatói, illetve pártot nem választók körében többségi volt az a vélemény, hogy a határon túli szavazatok a legutóbbi választásokon a Fidesz-KDNP-nek kedveztek. Utóbbiak 34%-a viszont úgy gondolja, hogy azok egyik pártnak sem kedveztek. Ugyanezen a véleményen a Jobbik-szavazók öt, az LMP-szavazók 3 százaléka van csupán. A Jobbik támogatóinak 2 százaléka gondolja úgy, hogy a határon túli szavazatok a támogatott párjuknak kedveztek, viszont a baloldali-liberálisok pártok támogatói egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy a határon túli szavazatokból csak a Fidesz-KDNP kapacitált.

A fenti, a bevett kérdőíves politikai közvélemény-kutatást és a közösségi médián alapuló (Big Data) célcsoport-képzési módszereket ötvöző vizsgálat mindenben megfelel a magyarországi társadalomtudományi kutatások mintavételi eljárásainak. A minta – hasonlóan a magyarországi nyilvánosságban eddig ismert kutatások tulajdonságaikhoz – reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezer fős mintanagyság esetén a mintavételi hiba legfeljebb 3,1 százalékpont.

Az adatfelvétel alapja egy olyan online survey, amelynek kitöltése közösségi médián keresztüli célzott hirdetésekkel kerül támogatásra. Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az online – így a web.2.0-ás – mintavétel során az aktívabb állampolgárok könnyebben elérhetők, válaszolási hajlandóságuk magasabb. A felvétel során viszont lehetővé válik, hogy kvóták szerint optimalizálásra kerülhessenek a kitöltések, kiküszöbölhető legyen az eltérő internetes aktivitásból származó mintatorzulás. A módszer lehetőséget ad arra is, hogy kisebb demográfiai csoportok, pártpreferenciával bíró választók körében mélyfúrást lehessen végezni olyan adatfelvétel során, amellyel célzottan rájuk optimalizálnak, mint célcsoport.

Számos előnyei mellett többek között a válaszoló saját időbeosztása szerint, neki tetsző időpontban válaszolhat, továbbá az online kitöltés csökkenti egy-egy interjúszituáció által teremtett megfelelési kényszert, így az őszintébb válaszokat eredményezhet. A digitális felvételnek olyan további előnyei, mint a kérdőív készítési-, illetve adatrögzítési, adattisztítási időszak hosszának csökkenése miatt a felmérés rugalmasabb, az aktuális témákra jobban és gyorsabban rezonáló lehet.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2017. november 25-28. között vette fel az ország
felnőtt népességét nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus tekintetében reprezentáló 1000 fő megkérdezésével. A mintavételi hiba legfeljebb +/- 3,1 százalékpont.
(atv)

Bal-Rad komm: Nagy bizonyossággal állítható, hogy ez a közvéleménykutatási eredmény valóban a köz véleményét tükrözi. Hozzátéve azt, hogy a határon túliakak adott szavazati jog – nem is beszélve a részükre biztosított „egyszerűsített választási” eljárásról – eléggé súlyosan diszkriminálja a hazai és az elmenekült választójat. És hát bőszíti is!

Ráadásul pedig éket ver a hazai és a határon túli magyarság közé.

Nyilvánvaló, hogy egy qrmányváltás esetén – ha kétharmados ha nem – a jelenlegi választási törvényt az elsők között KELL szemétre dobni, és helyette másikat csinálni.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!