A diktatúrához vezető út motorja a létért való harc, amit az élet fenntartásához szükséges dolgok és erőforrások birtoklása biztosít. A fejlett társadalomban a létfenntartásához szükséges dolgok munkamegosztással készülnek és nagyon sokfélék. A társadalom tagjai nagyon különböző módon vesznek részt a munkamegosztásban és az elosztásban is.
A különböző társadalmi gazdasági rendszerekben a termelőeszközök és az ezzel megtermelt dolgok birtoklása elosztása a diktatúra/demokrácia hatókörét is jelenti. Ha termelőeszközök birtokosai nem maguk a termelők, akkor ez a társadalom, a tőkések számára a demokrácia, amit a termelőeszközök birtokosai az állami és a pénzügyi hatalom birtokában csak a saját érdekükben működtetnek. A hatalomból is kiszorított termelők számára azonban ez így diktatúra. A termelőeszközök birtokosai a tőkések, nem osztják meg a hatalmat a termelőkkel és ez nem is lehet másként. A társadalmi gazdasági rendszer alapvetően meghatározza a társadalmi osztályok érdekeltségi viszonyait. Úgy működik, mint egy gépezet, aminek működési szabályai vannak, és ettől nem lehet lényegesen és hosszútávon eltérni. Alapvetően nem az emberi jóság vagy a gonoszság a meghatározó, hanem a társadalmi rend szabályai, működési módja. A tőkésnek kizsákmányolni kell, vagy elbukik, ezzel együtt jár az élősködés, a verseny, a felsőbbrendűség, a polgári demokrácia, mint a tőkés diktatúra is.
A diktatúra egy fegyver, a létfeltételek minél nagyobb birtoklásáért, amit a társadalomban a gazdasági és a politikai hatalom személyesít meg. A kérdés, hogy ki kezében van a diktatúra fegyvere és milyen a megjelenése. Osztálytársadalomban elkerülhetetlen a diktatúra és a társadalmi osztályok szembenállása, érdekellentéte. Kiút a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”, ami elvezet az osztálynélküli társadalomhoz.
A diktatúra megjelenése lehet közvetlen erőszak vagy a demokrácia mögé rejtve. A lényeg, hogy ki a haszonélvezője, egy kisebbség vagy a túlnyomó többség. A demokrácia mögé rejtett diktatúra is igyekszik a politikai és gazdasági hatalom birtokában a többséget rávenni a hatalom kiszolgálására valós érdekei ellenére is. A polgári demokrácia a politikai, gazdasági hatalom segítségével birtokolja az egyén döntéséhez szükséges információkat, a „demokratikus választás” így lesz a diktatúra eszköze.
A megszerzett politikai hatalom birtokában a létbiztonságra való törekvés a termelőeszközök birtoklását is megköveteli és ez fordítva is igaz. Vagyis a gazdasági, pénzügyi hatalom előbb utóbb a politikai hatalomhoz segít. A pénz és a politikai hatalom édestestvérek, keresik és megtalálják egymást, ezt uralni, felülbírálni szinte lehetetlen.
A diktatúra a politikailag és gazdaságilag megosztott kapitalista társadalmi gazdasági rendszerben elkerülhetetlen. Formája a polgári demokráciától a nyílt fasizmusig változatos lehet. A polgári demokrácia a termelőeszközök birtokosainak a küzdőtere és ebbe általában a termelőeszközzel nem rendelkező többség nem szólhatnak bele. A polgári demokrácia olyan diktatúra, ahol termelőeszközzel nem rendelkezők (proletárok) egyetlen fegyverét az összefogást is megakadályozzák.
A polgári demokrácia, vagyis a polgári diktatúra a termelőeszközökkel rendelkezők (tőkések, kapitalisták) fegyvere a létfeltételeik megőrzésére és kiváltó oka nem az emberi gonoszság, hanem a társadalmi gazdasági rendszerből fakadó szükségszerűség. Ezt a diktatúrát csak a proletárok diktatúrájával lehet megtörni, és ennek sem a gonoszság az indítéka, hanem a létfeltételek biztosításának irányítása a többség által. Ne a kisebbség érdekei határozzák meg a létfeltételek termelését, hanem a többség. Ehhez a termelőeszközöket a többség birtokába kell venni, illetve csak dolgozók legyenek. A diktatúra csak a kommunista társadalomban enyészik el.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
És ezt ki nem tudta!?
Hát,a rendszerváltók biztosan nem,mert legtöbbjük nem a proletárdiktatúra elnyomottjai,hanem funkcionáriusai,értelmiségiei voltak,de kegyetlen diktatúráról papoltak anno,most meg pláne!Csak nem a mai imágójuk diktatúrájáról,hanem visszamenőleg tesznek úgy,mintha az a proletárdiktatúra őket is elnyomta volna,pedig annak (is) a haszonélvezői voltak!
Jellemző példája az ilyen imágónak,a mára már a parlamentbe bejutó,de ott tétlenségre kényszerített Fodor Gábor,aki egészen addig hangoztatta,míg szóhoz jutott,hogy a szocializmus,embertelen,igazságtalan,és mélyen elnyomó volt!
Nem beszélve a többi,elvadult kapitalistává vált fa..fejről,legyökereztetett bunkóról!
És csak ne beszéljünk arról,hogy nem a gonoszság vezérli őket!Pedig de!!
Hogy az utolsót is elvegyék a jónéptől,mikor már degeszre tömték magukat ,ahhoz nem csak kapitalista szellem,hanem nagy adag gonoszság kell!Na,meg egyre terjedő rokonság!
A gazdasági termelési mód egy szabályokkal rendelkező gépezet. Ehhez alkalmazkodik a társadalom és az emberi hozzáállás másodlagos a rendszer szabályaival szemben. A kapitalizmusban a tőkés profitja az elsődleges szempont, de nem a rosszindulata vagy gonoszsága miatt, hanem csak a nyereséges maradhat talpon. A konkurencia elsöpri a gyengének bizonyulót. A szocializmusban nem egyesek profitja a cél, hanem a nép szükségleteinek kielégítése. Az ember változtasson a körülményein, ha felismerte a hibát. Persze a bután önző emberekkel ez nem lehetséges. Magyarországon a rendszerváltással a butaság az embertelenség győzött. A szocializmus a buta önzést diktatúrával elnyomta, de nem eléggé. Engedett a gonosznak és visszatért az embertelen kapitalista világ. A termelőerők nem volta eléggé fejlettek és gyenge volt a diktatúra a kapitalista gazdasági módszer elnyomására. A kapitalista világrendszer erősebbnek bizonyult és győzött a buta önzés világa. De ennek meg lett a böjtje, megint szolga lett a nép. Az embertelenek beleröhögnek a pofánkba, “ti a nép nem vagytok senkik” ez van a pofájukra írva. De ehhez öntudatos gerinces embernek kell lenni, hogy észrevedd.
Fele igaz, a fele pedig hatalmas baromság.
stefimrich! Írásod csak azoknak baromság ez akár félbe is, akiknek még 2000 év után is az állatkerti társadalom, (Mert a kapitalizmus az!) az élhető környezet, hiszen csak ebben lehet rámászni a másikra és élni az állati ösztönnel. Versenyben lenni, hogy melyik kutya b-szik, mint erősebb. Számukra az élet értelme és lényege: vagy megenni a másikat, vagy meghágni. Ezt az állat funkciójánál fogva tudja, az ember meg utánozni akarja! Mert, hogy az állat csak annyit pusztít amennyi éppen szükséges, Az emberállat? Na hagyjuk.
stefimrich, amit írtál, csak az és azok kérdőjelezik meg igazságát, akik közelebb állnak a versenyhez, mint az értelemhez! Giliszta effektusban élnek, elől fogyasztanak, hátul teljesítenek.
Én a “baromság” részét szeretném kifejtve látni.
Egyetértek NSP-vel, az írásnak kb. a fele igaz.
De !
Piedesztálra emeltétek az evolúció materialista elméletét a “természetes” kiválasztódásról, az erősebb, ügyesebb , az életrevalóbb érvényesüléséről, most pedig panaszkodtok, hogy az meg is történik, panaszkodtok a kizsákmányolásra, az ún. ” buta” önzésre.
Alaptézisetek a ‘lét határozza meg a tudatot’, de ahol diktatúrával hatalomra kerültetek, ott sem tudtatok olyan létet teremteni évtizedek alatt, hogy az emberek tudata felemelkedett volna a “szocialista embertípus” tudatszintjére, ellenkezőleg, az első alkalommal kimenekültek a diktatúrából, amit finoman a pártotok vezető szerepének neveztetek, és egyébként jajj volt annak, aki ezt meg merte kérdőjelezni.
És az olyannyira szapult a rendszerváltás utáni negyed évszázad után is az eredményetek tényszerűen és számszerűen egy-egy választáson 0. xxx %, vagyis elvtársaitokra még a családja és rokonsága sem szavaz.
Vegyétek már észre, az emberek lesz@rják az elosztási módot, ha nincs mit elosztani, inkább preferálják a javak egyenlőtlen elosztását, ha így is sokkal több jut nekik.
Materialistának valljátok magatokat, de ahelyett hogy megteremtenétek és létrehoznátok azokat a javakat, amikkel meg tudnátok változtatni az emberek “lét”-ét, hogy elméletetek szerint megváltozhasson a “tudat”-uk, csak sírtok és panaszkodtok, mint egy fürdős kurva.
Nincs lélek, nincs szellem, csak anyag van, agy van, neuronok és idegkisülések vannak, de hogy-hogy nem, eszetekbe se jut a neuronokra, idegkisülésekre, az agyra ható anyagokat, elektromágneses tereket, sugarakat …. kifejleszteni, amivel befolyásolhatnátok az agy működését, hogy az a TUDAT kívánt irányú változását eredményezze, csak elménckedtek és vélekedtek és (önmagában is rémisztő és ordas) ideákkal, de ideákkal tehát szellemi módon próbáltok híveket toborozni.
Szerencsétlen, tehetségtelen, ügyetlen balf@szok vagytok, akik nem tudnak érvényesülni verseny (evolúciós) helyzetben és azért kívánjátok a proletárdiktatúrát vissza, hogy elvehessétek mástól munkája eredményét, hogy senki ne a tehetsége, szorgalma, munkabírása alapján részesüljön a javakból ( vagy integrálva az eredményeket az időben a vagyonból), hanem azoktól elvéve az eredményeket a munkában tehetségtelen lusták , de a pártführerek seggnyalásában élen járók – azaz önmagatok – számára kisajátítsátok.
Ez a kívánatos “hasznos” önzés ugye, hogy fel kellene ismerni az embereknek, hogy milyen érdemdúsak vagytok és ki más is lehetne mint a komcsi vezető elit, aki aztán nagyon is megérdemli, hogy a nagy semmiért komoly részesedést kapjon a megtermelt javakból !
Hát lehet bolondnak nézni az embereket, de nem biztos, hogy ők a bolondok.
Csak a bolondok kívánhatják, hogy az anyagi javak megtermelésében élen járóktól aránytalanul másokhoz csoportosítsák át a javak egy részét, mert ezzel aláássák magát a javak megtermelésének dinamikáját.
Vagy ha nem bolondok, akkor bizony gonoszok !
“Csak a bolondok kívánhatják, hogy az anyagi javak megtermelésében élen járóktól aránytalanul másokhoz csoportosítsák át a javak egy részét, mert ezzel aláássák magát a javak megtermelésének dinamikáját.”
Khmm… khmm…
Írhatnék többet is mint Te, de maradjunk az idézetnél.
Szerintem, a cikk pont arról szól, hogy az lenne kívánatos, hogy azok kapják a javakat, termelőeszközöket, akik előállítják, illetve működtetik azokat. Pillanatnyilag (kapitalista berendezkedés) az a helyzet, hogy pont azok kezében vannak a termelési eszközök, akik a legkevesebbet tesznek azok működtetésért, illetve a munka gyümölcsét is ők aratják le. Téves álláspont az, hogy a termelőeszközöket a tulajdonosok működtetik, és ők adnak munkát a tényleges működtetőknek. A helyes álláspont az, hogy a működtetők adnak vagyont, busás jövedelmet a tulajdonosoknak. A tulajdonosok (kapitalisták) azok, akik érdemtelenül és aránytalanul részesednek a produktumból. Az is hatalmas tévedés, hogy a jelenlegi rendszer a versenyre épül, ebből következően nem lehet azt mondani, hogy bármilyen rendszerkritikus alul marad a versenyben. Nemlétező versenyben nem lehet alulmaradni. És, hogy az emberek tudatilag miért nincsenek azon a szinten, hogy felfogják saját érdekeiket? -hát többek között azért, mert telebeszélitek a fejüket bécsi cukrászdákkal, egyenlő lehetőségekkel, a jó és becsületes munka egzisztencia teremtő mindenhatóságával. Lógatjátok a répát a szamár elé. http://4.bp.blogspot.com/-_FAL64yLJR4/UXPtW8KCUCI/AAAAAAAAABs/L5TH-JOU8mM/s1600/Szam%C3%A1r.jpg
Hülyítitek őket inspirációs trénerekkel:
https://www.youtube.com/watch?v=HTdpApPomUg
Iparággá fejlesztettétek a motivációt, a kommunikációt, szociológiát, pszichológiát annak érdekében, hogy a “kapszlit kapkodó” nehogy elkezdjen gondolkodni…
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/monddmit.htm
Ki az, aki ki meri mondani, hogy a becsületes munka NEM! hozza meg ebben a rendszerben a gyümölcsét? Pedig az elmúlt 27 év pont arról szólt, hogy a zsiványok,hazugok, csalók, kóklerek ballagtak el a csonttal, nem az, aki becsületesen az értékteremtésre törekedett. Az értéket előállító többséget meg emberszámba sem vettétek, mert csak az “öltönyös” volt valaki. Leginkább fehérgalléros… . Ezért nincsenek már szakmunkások ebben az országban, és ezért kell Ázsiából, Afrikából rabszolgákat idetelepíteni, mert nyugaton sem akar már senki sem dolgozni, értéket teremteni, csak dőzsölni, ahogy az uraiktól látják. A tőzsdén érték nem, csak pénz terem.
Meg kellene fordulnod a lovon…
Ragyogó, tetszik.
Maradjunk csak a kiemelt mondatnál, amit idéztél.
Az idézett mondat elméleti absztrakció, megállapítás, ami nem jelenti azt, hogy azt állítanám, hogy az elmúlt negyedszázad ezt a gondolatot a gyakorlatban maradéktalanul realizálta.
Ezt a gondolatot másképpen is megfogalmazhatjuk. Meg is kell fogalmazni, mert szellemi lények lévén nem a matéria, hanem az idea az , ami meghatározza az emberi viselkedést, amely viselkedés természetesen a matériában történik.
Jutalmazni a lustaságot, tudatlanságot , ügyetlenséget, trehányságot az nem épeszű viselkedés, fordítva pedig igen. Az elv igazságához nem is kell magas szintre ( cégvezetési menedzsment megoldások, országos politikai szint , társadalmi megoldások) emelkedni és ott vizsgálódni, elegendő az egyén szintjén maradni.
Az most nem is érdekel, hogy az egyén szintjén mit gondolsz, a kérdésem mit teszel ?
Pl. a piacon az apró, kukacos almát veszed, vagy a szépet ( melyik termelőt támogatod, amelyik gondatlan és sikertelen gazda vagy amelyik gondos és szép terméket termel) ? Az alma ellenértékét egyáltalán ki akarod fizetni az eladónak ( aki megdolgozott érte ) vagy esetleg azt mondod neki, hogy a éppen a munkájával érdemtelenné vált az ellenértékre és a pénzt inkább az első koldusnak, vagy bárki másnak adnád, aki biztosan semmit nem tett azért, hogy az almát Te elfogyaszthasd ? Általában ha bármit vásárolsz, a legrosszabb árut keresed vagy a legjobbat, gyerekeidet akkor dicséred és jutalmazod, ha rosszat vagy semmit nem tesznek, amikor gyermekeidnek iskolát választasz, a legrosszabbat vagy a legjobbat választod ( mert a legrosszabbnak is meg kell élni, és ha a sok hülye önző ember a legjobbat akarja is igénybe venni, te ugye azért éljenek meg a gyengébbek is alapon csak ezért is a rosszabbat választod), feleséged főztjét akkor fogyasztod szívesen ha az tényleg jó vagy pedig direkt megkéred, hogy égesse oda, sózza el, ne fűszerezze megfelelően, ha elromlik valamid, akkor szakembert és jó szakembert hívsz, vagy gondosan kiválasztod a legmekkesebb mestert, és ha elcseszi nyilván sokkal több borravalót adsz, mintha tökéletes munkát végezne, szóval soroljam még ?
Remélem a mindennapi életben nem vagy bolond.
Ha pedig a mindennapi életben nem vagy az, akkor mi indokolja, hogy társadalmi szinten bolond legyél ?
Az “idea”, mondjuk a gondolkodás nem különálló a matériától, annak valóságos terméke. Cselekedni képes a test segítségével. A gondolat is valóságos, nem a szellemi világ része. Az ember sem szellem. Így a gondolatai sem azok. A villamos áram sem szellem, mérhető, a gondolat a cselekvéssel realizálható, mérhető. A lustaságot miért kellene jutalmazni? Persze, ha a dolgozó=lusta összerendelés és a kapitalista élősködő az a serény, akkor ez sértő a dolgokat kemény munkával elkészítő emberiségre. Énszerintem a le kellene szokni a munka, a munkások, a dolgozók sértegetéséről. Az almás példa nagyon hibás, mert feltételezi, általánosítja a sumákolást. Ilyenek a dolgozó emberek? Én alapjaiban nagyon önző vagyok. De igyekszem, hogy a magam javára fordítsak, amit csak lehet. Nem érdekem szemiféle sumákolás és élősködés támogatása. Hogy miért? Mert bízok és hiszek abban, hogy az emberiség érdeke, hogy emberré váljon. Ne lopjon. Ne élősködjön. Az a világ, amit jónak tartasz -írásod alapján- az a lopás és élősködés világa. Miért gondolom azt? Mert -ugyancsak az írásod alapján- Egy bűnözésre alapuló világot azzal dicsőíted, hogy vannak lusták és ezeket csak a felettük való uralkodással lehet irányítani. Mert a kapitalizmus az alapjaiban sérti az emberi jogokat. Bűnt követ el az emberiség kárára. A javakat elő lehet állítani egyen rendű emberekkel a saját hasznukra is, bűnözés nélkül is. A kapitalisták által végzett munka nem arányos a jövedelmükkel, a dolgozóktól elvont jövedelem az lopás. A dolgozókat áruként kezelni felsőbb rendűség és embertelenség. A javak előállításához nem kell a kapitalista, csak okos dolgos kezek, agyak munkálja. A dolgok előállításának minden része munka, csak dolgozókat igényel. Miért legyen a folyamatban az elosztás vesztese, aki létrehozza? És miért kell a dolgok előállításához egy élősködő lusta kapitalista banda? Nem a melós a lusta, hanem az élősködő kapitalista. Lehet, hogy buta vagyok, de én önző is vagyok és nekem így a jó. Tiszteletem.
“Az “idea”, mondjuk a gondolkodás nem különálló a matériától, annak valóságos terméke. Cselekedni képes a test segítségével. A gondolat is valóságos, nem a szellemi világ része. Az ember sem szellem. Így a gondolatai sem azok. A villamos áram sem szellem, mérhető, a gondolat a cselekvéssel realizálható, mérhető.”
SaLa! Ezt már az előző írásodnál megbeszéltük, hogy EZEK HAZUGSÁGOK!
LEGALÁBB NE HAZUDJ!
Nem látod, hogy a kommunista “agitprop” tevékenységed hasztalan?
Bár nem is hasztalan, mert legalább rá tudunk mutatni a materialista-marxista filozófia hülyeségeire.
Tipikus választ adtál. Azok tipikus válaszát, akik a magántulajdon vs. köztulajdon kérdésben rettegnek a lustaság, gyenge minőség előretörésétől, jutalmazásától. Először is, a tulajdonlás kérdése a termelőeszközökre vonatkozik, és nem a személyi tulajdonra. Azt a demagógiát kifelejtetted, hogy a magán, az jobb tulajdonos mint az állam. Ez, szerintem hozzátartozik kimondatlanul is az álláspontodhoz.
Amikor a termelőeszközök tulajdonlásáról beszélünk, és előnybe részesítjük a köztulajdont, nem beszélünk a “lustákról” és “szorgalmasokról”. Minden tulajdonlási és társadalmi rendszerben vannak és lesznek lusták és szorgalmasok, jók és rosszak, jó és rossz termékek.
Kérdéseidre magától értetődőnek látszik az a válasz, hogy az ember mindig, mindenből a legjobbat keresi. Ez, szigorúan szerintem, nem így van. Én, pl. nem a legjobbat keresem, hanem azt, ami a lehetőségeimhez, céljaimhoz, elképzeléseimhez képest az igényeimet a legjobban kielégíti. Ez nem feltétlenül jelenti a “legjobbat”.
Az sem biztos, hogy a szorgalmas ember különb, mint a lusta. Hogy ki a szorgalmas és ki a lusta, a munka frontján attól függ, hogy a termelési eszköz tulajdonosa kit ítél lustának és kit szorgalmasnak. A mai általános felfogás szerint az a szorgalmas, aki az év 365 napjából 350-en dolgozik mint a güzü és minden tőle telhetőt megtesz a gazdája érdekében. A gazda ezt azzal honorálja, hogy kényszerűen elfogadja, hogy jó emberének regenerálódásra, pihenésre is szüksége van (okos önzés), ezért elengedi 15 nap szabadságra, elismerve természetes emberi igényként a szabadságon történő rehabilitációt. Csakhogy, szerintem a szabadság utáni vágy, az ottani regenerálódási igény nem természetes emberi igény. Ilyen értelemben azt tartom természetes emberi igénynek, hogy a mindennapokban tudjunk úgy élni, dolgozni, hogy ne legyen szükségünk a szabadságos regenerációra. Ha én alkalmazottként ennek szellemében végezném munkámat, valószínűleg lusta emberré lennék nyilvánítva, a kapitalista szemlélet alapján.
A magán vagy közösségi tulajdonlás kapcsán érdemes tisztázni még valamit: Abban gondolom megegyezhetünk, hogy a termelőeszközök működésük során társadalmi szükségleteket elégítenek ki. Ha ezek a termelési eszközök magántulajdonban vannak, akkor függetlenül a társadalmi igényektől, csak addig vannak működtetve, amíg az profittal jár. Ha ugyanez a termelőeszköz közösségi tulajdonban van, akkor a működtetését akkor is érdemes és lehet fenntartani, ha nem termel profitot, mondjuk nullszaldóval üzemel, mert a köznek nem csak a profit az érdeke, hanem a közszükségletek kielégítése és a munkahely, megélhetés biztosítása is.
Ha a termelőeszközök magán, vagy köztulajdonlásáról beszélünk (kapitalizmus vs. valami más), akkor fontos tisztázni, hogy a köztulajdonlás nem azt jelenti, hogy nem képződhet profit. Képződhet, sőt képződjön is! A két tulajdonlási mód között az a különbség ebben a vonatkozásban, hogy míg magántulajdon esetén a profit magánzsebekbe vándorol, és a montecarloi jachtok számát szaporítja, addig köztulajdon esetén a profit az a köz javát szolgálhatja (iskolák, kórházak, utak, stadionok :DDD stb.)
Mielőtt azzal érvelnél, hogy akkor miért bukott meg a szocializmus-kommunizmus? – megjegyzem, hogy azért, mert nem az elvekben volt a hiba, hanem a végrehajtó emberekben. A kapitalizmussal az a probléma, hogy rendszerében sem közösségbarát, ugyanakkor a “csinálóinak” emberi hibáit sem küszöböli ki, sőt nagy teret enged azok kibontakozásának ld. korrupció. A termelőeszközök közösségi tulajdonlása esetén legalább a rendszer jó, viszont az emberi gyengeségek, hibák ellen ez esetben is küzdeni kell, illetve ki kellene azokat küszöbölni.
Szerintem…
A szúnyog a cigány, ha lopásról van szó nem lusta. Ilyen gazda a kapitalista dolgozni lusta, lopni viszont szeret. A munkája a lopás irányítása és a vérszívás. A hasznossága egyenlő a nullával. A dolgok előállításában nem vesz részt csak a korbácsot használja és lop. Hibás az elképzelésed a munkaerő mint árú dolgában. Nem tulajdona a tőkésnek a munkaerő ember, csak megvásárolja a munkaerejét, vagyis a munkaereje az árucikk, de a munkaerő és az ember nem elválasztható. Ezért úgy is kezeli alacsonyabb rendűnek, csak pénz kérdése. Nyilván vannak olyanok, akiknek ez is az emberségességhez tartozik. Azt igényelni, elfogadni, hogy az emberiség túlnyomó többsége csupán pénzért megvásárolható áru, nem emberséges. A kapitalizmus elve ilyen. A hívei is ilyen hibába esnek. Azt jónak tartani, hogy aki dolgozik csak magánérdekből erőszakkal lehet hatékony munkára sarkalni az is embertelenség, az emberiség alábecsülése. Ennél többet érdemelnek az emberek, de ez a kapitalista környezetben nem valósítható meg. A termelőeszközök üzemeltetésének magán jellege az embereknek a megélhetését veszélyezteti. Eredménye az éhezés és a nyomor, ami szerintem nem emberséges. A kapitalista termelés célja nem a szükségletek kielégítése, hanem a profit. Ha nincs profit, akkor a melós, akár éhen is halhat, ez nem emberséges. A kapitalistát ez nem érdekli, de nem is tud mást tenni, ilyen a gazdaság működése. Nem a közérdek, hanem a magánérdek az fontos.
Rosi Nante ! Visszatekintve láttam, hogy érdemben válaszoltál. De csak hétfőn tudok rá válaszolni.
Rosi Nante !
A részleteket tekintve számtalan helyen ( mindegyiken :)) ellent tudnék mondani. Sőt még rá is tudnék tromfolni, de öncélú vitába belemenni nem célom.
Beszéljünk inkább a tulajdonlásról magáról.
Köztulajdon-magántulajdon csak egy felületes ellentét.
A magán tulajdonos miért is nem akar tanult, okos munkatársakat ( tehát iskolákat) vagy éppen pihent és egészséges, munkaképes embereket ( sportlétesítményeket, üdülőket, kórházakat …) ?
(A tapasztalat éppen azt mutatja, hogy ún. kapitalista országokban szemben a volt szocialista országokkal sokkal magasabb szintű az oktatás, az egészségügy.) Ha nem így lenne egyes esetekben, az nem rendszerhiba, hanem egyéni hiba, mint ahogyan te hivatkoztál erre 🙂
A magán és köztulajdon közti egyetlen különbség, hogy a köztulajdonból származó profitot a köz, a magántulajdonból származó profitot a magán pazarolja el. Hát elvitatkozhatnánk egy darabig, hogy inkább kárba menjen mint pocsékba, vagy inkább pocsékba menjen, mint kárba 🙂
No most ha a tulajdont alaposan megvizsgáljuk elméleti szempontból, akkor azt találjuk, hogy az nem pecsétes papírokról szól, nem földhivatali, cégbírósági bejegyzésekről.
A tulajdon, a tulajdonosi szemlélet a felelősségről szól.
Az embernek annyi tulajdona van effektíve, amennyiért felelősséget tud vállalni, amennyire a figyelme, tudása, szándéka, érdeklődése ki tud terjedni. Tulajdona addig terjedhet, mint ameddig az okozósága terjed. Mert a felelősség okozóságot és nem felelősségre vonhatóságot jelent, a felelősségre vonás ugyanis éppen a felelősséget felvállaló akciója a felelősséget fel nem vállalóval szemben. Az okozóság maga tisztán szellemi kategória, minden, ami anyag ( energia, tér, idő) az okozat.
A felelősség felvállalásának képességét nem lehet adásvételi szerződésekkel, hivatalos papírokkal kialakítani, megnövelni. (Más kérdés, hogy örökölni sem lehet, de ezt az élet előbb-utóbb helyreteszi.). Az állam csak erre képes, kinevezéseket gyártani, de a képességeket, a felelősséget, az okozóságot, a tudást nem adhatja hozzá.
Akinek magasabb a felelőssége, az – akár tetszik akár nem – többet tesz le a köz asztalára is, a magáéra is, akár tetszik, akár nem okozóbb helyzetben van, mint a másik, tehát a pazarlás mikéntjében is okozóbb szerepet fog betölteni. És éppen a magasabb okozósági szint miatt még a vagyon, a tulajdon erőszakos , nem pedig felelősségi alapon történő megváltoztatása után is a helyzet hamarosan visszarendeződik.
De megértem és méltányolom az érveidet és gondolataidat és azt mondom, egy bizonyos szinten, egy bizonyos nézőpontból igazad is van. Egy másik szinten – ahogyan a bevezetésben fejtegettem – pedig nincs. Ugyanez vonatkozik mindarra, amit én írtam, de én ezzel teljes mértékben tisztában vagyok. Konkréten amikor azt állítottam, hogy a magántulajdon a jobb tulajdonlási forma, akkor a SaLa -féle mechanisztikus materializmus és a vérgőzös proletárdiktatúra szempontjából fogalmaztam állításomat, és pusztán arra kívántam rámutatni – még ha az nem is ment át – hogy éppen a proletár diktatúrával, azaz a tulajdon társadalmiasításával fogja leamortizálni a materialista eszmék alapvető célkitűzésének egyébként megfelelő eredményeket, ti. azt, hogy kapitalizmus miatt az általános anyagi bőség tekintetében elég jól állunk.
Mindezekből következőleg mégegyszer mondom, nem kívánom saját állításaimat továbbra is védeni vagy a tiéddel vitatkozni ( annál is inkább, mivel ez a kérdés – mint materialista rendszerhiba probléma – engem tökéletesen hidegen hagy) , hanem megpróbálok valamiféle közös nevezőből kiindulva valamennyit előre jutni.
Ez a kiindulási közös nevező – amiből akár nagyon nagyot is lehetne előre lépni – az az állításod, az a felismerésed, miszerint idézem : „ nem az elvekben volt a hiba, hanem a végrehajtó emberekben”
Nem határoztad meg pontosabban, hogy mit értesz „hibán” a végrehajtó emberekben, de a bekezdés második felében arra utalsz ( amikor emberi gyengeségekről beszélsz), hogy ezen „hiba” mibenlétével nem is vagy teljesen tisztában.
Nem gyengeségekről van itt ugyanis szó, nem emberi hibáról, hanem annak következményéről, amit a korábbi hozzászólásomban fejtegettem. Az emberi fejlődésnek vannak stációi, szintjei, és tény, hogy a legtöbb ember a harmadik fejlődési lépcsőn áll ( ez pedig a materialista szemléletnek és a szerzés vágyának a dominanciája). Ez nem hiba, nem emberi gyengeség, hanem ilyen az ember fejlődésének természetes rendje. No most az, hogy ez a harmadik lépcsőn való tartózkodás miért nyúlik ilyen természetellenesen hosszúra, ez már sokkal jobb kérdés lenne. Nyilvánvaló, hogy ebben van szerepe az uralkodó és agresszíven uralkodó ideának, a materializmus ideájának.
Aminek azért nagy jelentőséget nem tulajdonítok, hiszen az anyagi világban minden rendszer ki fogja meríteni alapjait, ami után természetszerűleg hanyatlásnak indul és azoknál az embereknél is változást eredményez, akiknek tudatszintjén igaz az, hogy a lét határozza meg a tudatot. Az anyagi jóllét minden határon túli növekedési vágya nem az anyagi jóllét tényleges magas szintje miatt fog lecsökkenni ( mert előbb menne gallyra a világ), hanem az emberben a szellem evolúciója miatt.
Visszatérve a gondolatodra : ha a gazdaság és társadalom szervező elvek nagyszerűek voltak, kiválóak voltak, hibátlanok voltak, egy ( jó 🙂 ) diktatúrával megtámogatva egy adott létet, életkörülményeket hoztak létre és ennek ellenére az emberek tudatát nem tudta megemelni, nos akkor azt kell hogy mondjuk, hogy általánosságban mégse a lét határozza meg tudatot, hanem fordítva. Vagy a szocialista/kommunista szervező elvek mégse voltak olyan nagyszerűek és tökéletesek, vagy a kapitalizmus mégse olyan borzasztó, hogy azok a lét-tapasztalatok a tudat megváltozásához vezessenek ?
Érdemes lenne ezen, a tudat meghatározó szerepén eltöprengeni a materialista/marxista felfogásúaknak is.
No most az persze teljesen más kérdés , hogy ha a tudatosság növekszik – márpedig megfigyelhetően növekszik – akkor az ember figyelme egyre jobban az anyagi világról a szellemi világ felé fordul. A felelősség növekedése eliminálja a világból az anyagiassággal kapcsolatos vágyakat, az nem vezet a mértéktelen gazdasági növekedéshez és tulajdon felhalmozásához, hanem a következő fejlődési stációhoz ( az adakozó – kereső ember kialakulásához).
Tisztelt “Kovács” !
“…kapitalizmus miatt az általános anyagi bőség tekintetében elég jól állunk…”
Meggyőződésem, hogyha a kapitalizmus a klasszikus közgazdaságtan szabályai, törvényszerűségei szerint működne, illetve úgy vennék körül más érdekeltségű rendszerek, ahogy az bekerítette az ellentétes rendszereket, ugyanoda jutna mint a köztulajdonon alapuló rendszerek jutottak. A mai kapitalista rendszer a hitel rendszerére épül, aminek a számtan, és a normális logikus gondolkodás szabályai szerint már régen össze kellett volna omlania.
Ha jól értettelek, vagy jól következtetek, akkor azért tartod a kapitalista rendszert az emberek által elfogadottabbnak, mert az emberek többsége a szellem evolúciós folyamatában a “harmadik lépcsőfokon áll”, azaz a szerzést helyezi előtérbe, ebből következően a többség számára a “szerzést” nyíltan támogató magántulajdoni rendszer felel meg a legjobban. Érdekes meglátás, még az is lehet, hogy felismerés. Engem egy dolog zavar ezzel kapcsolatban: Ha ezt a szellemi fejlődést egyénenként értjük, akkor ezt az elméletet az emberiség korfájával is alá kellene tudni támasztani. Jelenleg viszont úgy áll a dolog, hogy az egészen fiatal felnőtt kortól, min. a nyugdíjas korig terjed ez a fejlődési szakasz. Elméleti kérdés, hogy miért pont ez a szakasz ölel fel ilyen nagy időtávot, és miért nem egy pozitívabb lépcsőfok? Ennek alapján, meg még mindig a lét határozza meg a tudatot (jólét=rendszerbarátság)…?!
“A felelősség növekedése eliminálja a világból az anyagiassággal kapcsolatos vágyakat, az nem vezet a mértéktelen gazdasági növekedéshez és tulajdon felhalmozásához, hanem a következő fejlődési stációhoz ( az adakozó – kereső ember kialakulásához).”
Ezek a soraid némiképp ellentmondásossá teszik az általad leírtakat. Fentebb azt írtad, hogy a (szerző) tulajdon az nem pecsétes papír, hanem felelősség. Itt meg azt írod, hogy a felelősség (tulajdon) növekedése csökkenti a szerzés vágyát. Úgy elfogadható ez az érvelés, ha egy bizonyos tulajdoni szint felett, mikor már a tulajdonos tevőlegesen nem vesz részt a szerzésben, csak a meglévő hozadékát kívánja élvezni, másfelé fordul. Viszont ebben az esetben is meglehetősen kérdéses, de semmiképpen sem törvényszerű az általad jelzett fordulási irány (adakozó).
Pillanatnyilag úgy érzem, gondolom, tapasztalom, hogy pontosan a felelősség (nem feltétlenül összekapcsolva a tulajdonnal) csökkenése idézi elő az evolúció negyedik lépcsőfokra való fellépést. A mai rendszerben ezt általában a nyugdíjas korra teszem. (Talán ezért sem jó, ha emelkedik a nyugdíjkorhatár.)
Még egy kérdést engedj meg: Elméleted szerint az emberek legnagyobb rétege a szerzési vágyaival, kényszereivel küszködik. Rendben! -de mi van a lustákkal? Ők hogy lesznek kivételek az elméleted alól?
Rosi +
Ezek szerint az amit az ember gondol az nem is tőle származik. A gondolat csak úgy a semmiből keletkezik száll mint a madár és nem tudni róla semmit. Hát erre inni kell. Mert valami ilyesmit állítasz. De tudod én nem hazudok. Azt állítom, hogy gondolkodás, gondolat nincs ember nélkül. Az ember létező materiális dolog, az agya is és az kelti a gondolkodást, el nem válaszható a kettő. Legfeljebb ha leírja a gondolatait, mert akkor a papír nevezetű matériába kerül. A gondolatnak valamilyen hordozója mindig van, amíg létezik. Amint elfogy a matéria a gondolat is elvész. Lehet ezt butaságnak tartani, de ez az valóság és ezért igaz. Csak a valóságot érdemes elfogadni, ez a marxista materialista filozófia és csak ez az igaz. A többi hókusz-pokusz kitaláció. Én maradok a valóság mellet, nincs szükségem spekulálni, képzelegni valami nem létezőn. Nem világos mit értesz azon hogy a gondolat az csak idea, nem materiális valami. Csak azt tudom ezen érteni, hogy szerinted az idea egy anyagtalan valami. A gondolatot nem lehet megfogni, de létezik, nem szellem, nem isten (Isten én vagyok, SaLa), a matéria kelti, tehát anyagi termék. Az agy szoftverének terméke. Anyag nélkül nem létezik gondolat. Azt sem mondhatom, amit leírok papírra, de a tartama már csak semmi. Mivel a gondolat és a matéria elválaszthatatlan, ezért az az anyag tulajdonsága, materiális valami. Tiszteletem.
A szocializmusban az emberek öntudata, társadalmi tudata sokkal magasabb volt, mint most. Most elnézik a szegénységet, a nyomort, az emberi kizsákmányolást. Nem ez a dolgozók érdeke. A létük módosította a tudatukat. Rosszabbak lettek. Magyarországon most nincs Magyar gazdaság, nincs jó egészségügy, és az oktatás is gyenge színvonalú. A szocializmusban volt. Bebizonyíthatták volna a rendszerváltók, hogy tudnak jobbat, de nem tudtak csak az emléke van a Magyar gazdaságnak. Akár 1 millió haszontalan munkakerülő is lehet nálunk, és a sok haszontalan pazarló az itt élőknek semmire sem való pénzherdálás, a senkik urizálása ezt hozta a rendszerváltás. Nincs demokrácia, szolgaság és butaság van. A szolgák kezet csókolnak a kifosztó semmirekellő uraknak. Szégyen ezt jónak tartani.
Az emberek egyszerűen csak élni szeretnének létbiztonságban. A szerzés jelenti a létbiztonságot. A gazdasági és politikai hatalom is a létbiztonságért kell. Ez a versenyre épülő gazdasági rendszerben akár az értelmetlen szerzési hajszát is jelenti. Ez a fajta lét határozza meg az ilyen világban élők tudatát. Muszáj minél nagyobb erőforrásokhoz jutni, mert a gyenge mások szolgája lesz és kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Nem kell itt semmiféle hókuszpókuszra gondolni a versenyre alapuló lét meghatározza a szerzési vágy kényszerének tudatát. A másik embert ezért muszáj legyőzni, hogy ő legyen az én szolgám vagy fordítva lesz. Ez a gazdasági kényszer a rendszer működéséből fakad és nem a gonosz emberi magatartás az oka. Így működik a szeretett kapitalizmus. A minél nagyobb profit a lényeg nem az emberiség szükségleteinek kielégítése.
“Nem kell itt semmiféle hókuszpókuszra gondolni a versenyre alapuló lét meghatározza a szerzési vágy kényszerének tudatát. A másik embert ezért muszáj legyőzni, hogy ő legyen az én szolgám vagy fordítva lesz. Ez a gazdasági kényszer a rendszer működéséből fakad és nem a gonosz emberi magatartás az oka.”
Szerintem meg a szerzési vágy az az emberrel veleszületett tulajdonság, ami az állatvilágban is fennáll (ez nem zárja ki Kovács szellemfejlődési elméletét, mert ki kell neki alakulni), a létfenntartási szükséglet mértékéig.
A természetes emberi szerzési vágy abban különbözik a kapitalista szerzési vágytól (szerintem), hogy míg a kapitalista a szerzést mások kihasználásán keresztül próbálja maximalizálni, addig a nem kapitalista beéri a saját erejéből történő szerzéssel. Az emberek nem egyformák és ebből következően nem is lesznek egyenlőek soha. Nem szabad elítélni azt a szerzési vágyat, amely a saját tehetségre, képességekre, tudásra, szorgalomra, munkára alapul. (Ugyan ki irigyli Rubik E. kockáért kapott pénzét? Nem úgy M. Lőrincét, mint ellenpélda.)
A kommunizmus az egyenlőségre apellált, talán ezért (is) nem volt életképes. A mai kapitalizmus alternatívája sem a kommunizmus.
Szerintem…
Érdekes írás. Ez egy felsőbbrendű emberi nézet, amelyik lenézi az emberiséget és embertelen, mert az egyenlőtlenség a lényege. Nem véletlenül írtam, hogy a fasizmus az emberrévállás rossz szelleme. A mosolygó fasizmus. Vannak olyanok akik csak szolgák lehetnek? Szükség van uralkodni ezeken. Élősködni, kihasználni, uralkodni. Nekem ez jut eszembe az írásodról, és ez nem a humánusan gondolkodó ember mintája. A te világodban az anyagi javak megtermelői az élősködők. A haszonélvezők a kapitalisták, szolgatartók a hasznosak. Embertelen világnézet. Megalázó ez az emberiségre, a dolgozó ember meggyalázása. A földön milliárdnyi ember éhezik, pusztul a kapitalista világrend dicsőségére. Az egyenlőtlen elosztás az bizony lopás és ez bűn, élősködés. Erre nevel a kapitalista erkölcs. Gondosan építgetik szennyes erkölcsüket és a minden hatalom birtokában ez sikeres. Gratulálok a sikeres lopás dicsőítéséhez. Nem sok kellene ilyen erkölcs világméretekben történő elutasítására. Mert ez sérti az emberiség érdekeit. De ki az akinek van erre a jelen körülmények között lehetősége? Az evolúció majd elsöpri rossz szellemet. A kapitalizmus embertelen, sérti az emberé válást. Azért mert nem sikerült az emberré válás, később még sikerülhet és fog is. Azzal dicsekedni, hogy az embertelenség a lopás kifizetődő és az a jó, ez olyan ördögi. Pláne egy isten hívőnek. Azzal érvelni, hogy az emberiség többsége alacsonyabb rendű és ez így jó, embertelen. Mert írásodnak ez a lényege. Ismerd el, a felsőbb rendiség híve vagy. Mert írásod minden mondata ezt sugallja. Egyenlőtlenség, Diktatúra, Uralkodás. Ez vagy te. Tisztelettel.
SaLa, az emberek nem egyenlőek. Ha azok lennének, nem haza vinnéd a fizetésedet, hanem 5 forintosokra váltanád és válogatás nélkül szétosztanád abban a sorrendben, ahogyan a pénztártól kilépve találkozol velük. De az egyenlőtlenség egyáltalán nem jelent diktatúrát, sőt annak megteremtése igényli a diktatórikus módszereket. Nem egyformának születnek, nem egyforma környezetben nevelkednek, nem egyformák a vágyaik, nem egyformák a tetteik …az egyik ember okos, a másik buta, az egyik fiatal a másik öreg, az egyik egészséges, a másik beteg, hogyan is lehetnének egyenlőek ?
Még a törvény előtt sem – ahol az egyenlőséget deklarálják – mindenféle mentő és súlyosbító körülményt mérlegelnek, a büntetési tétel is egy tág intervallum, meg a bíró is ember és nem gép, tehát az egyenlőség csak szólam.
Az egyenlőtlen elosztás természetes és kívánatos, az egyenlősdi pedig ésszerűtlen és bűn.
De mindig az anyagi elosztásról beszélsz, nem tudsz ettől elszakadni.
Pedig szellemi lények vagyunk és a lelkünk végcélja az Isten , a tökéletesség. A lelkek egyenlőek, de csak azért, mert a lelkek vonatkozásában mennyiségi elemről egyáltalán nem beszélhetünk, egyenlőségük a lelkek által elérhető potenciális tökéletességre értjük, de azok sem egyformák. A felsőbb rendőség csak a te szemedbe vörös posztó, a különbözőség nem jelent alacsonyabb vagy magasabb rendűséget, annál is inkább, mert a lelkek saját akaratukból különböznek és vannak azon szinten, ahol éppen vannak.
Ez a lelkek játszmája, és ugyan a felek a játszmában egyenlőek, de nem lehetnek egyformák, mert akkor nem lehetne játszma ( a nem játszma helyzet maga a cél, a lelkek tökéletessége / nem a jóság értelmében, hanem a teljesség értelmében/).
Nem érveltem azzal, hogy az emberiség többsége alacsonyabb rendű, ez csak a te elmédben létezik, képzelődés. És ezen a képzelődésre való hajlamodon én sajna nem tudok segíteni semmiféle érveléssel.
Leírtam, hogy az emberi fejlődésnek milyen stációi vannak. A célt minden ember, minden lélek el fogja érni. Nekem tök mindegy, milyen hülyeséget akartok rákényszeríteni az emberekre, úgy akartok működni mint Prokrusztész, előbb utóbb úgyis minden ember eljut a célig. Ez nem ki nevet a végén játék, mert a végén mindenki nevetni fog.
Amúgy nem vagyok istenhívő. Isten tudó vagyok.
Amúgy nem Isten hozza létre az egyenlőséget, hanem az emberek akarják azt, de mint mondtam, ez szükségszerű egy játszmában, amiben az emberek – saját akaratukból – részt vesznek.
Nem Isten hozza létre a szenvedést, a rosszat, mert tökéletesség/teljesség szempontjából csak tanulás/tapasztalat van.
Igen, az emberek nem egyenlőek. Ne is legyenek. A lényeg az egyen rendűség. Ne legyen alacsonyabb és magasabb rendű ember, ami nem a rangokat jelenti, hanem az emberi jogokat. Az úr és a szolga nem egyen rendű, alacsonyabb emberi joga van a szolgának. Ez az embertelen. Nem mindegy, hogyan éljük le az életünket. Emberségben vagy megaláztatásban. A szolga csak akkor érezheti magát boldognak, ha öntudatlan és buta. Mivel nem vagyunk egyformák, amit a kapott (genetikai, szülői adomány) vagy környezeti körülmények miatt, meghatározzák lehetőségeinket. A jó körülmény, nemcsak az anyagiak, alapvetően jó irányba nevelhetik az embert. És ehhez a társadalom nagyon nagy segítséget adhat. A kapitalizmus ezt ösztönösen, ahogy sikerül, a szocializmus tudatosan oldja meg. A kapitalizmusban csak a profit számít, a szocializmusban az ember az első. Nem az egyformaságra törekvés a szocializmus célja, az egyen rendűség az. A tőkést nem a gonoszság hajtja, hanem így működik a kapitalizmus. Tiszteletem.
SaLa, hányféle egyen-marhaságot találsz még ki ?
Ha az emberek nem egyformák, nem egyenlőek, akkor mitől lennének egyenrendűek ?
De saját ordas eszméid cáfolják egyenrendűségről szajkózott nézeteidet .
Ha az emberek ugyanis ténylegesen egyenrendűek lennének, akkor mi szükség lenne a proletár diktatúrára ?
Mindenki egyenrendű, a proli-párt-ÉLcsapat vezetője az egyszerű mezei esetleg kényszer-pártaggal, a kitelepített rendszerellenség katonatiszttel ….
Gyanítom, hogy komoly kisebbrendűségi érzésedet próbálod kompenzálni azzal, hogy az egyenrendűséget diktatúrával akarod kikényszeríttettni .
Kovács, menj el KÍNÁBA tapasztalni, Kubába meg gyógyíttasd magad ha kell! Aztán meg a materiális szemléletedet furcsamód amolyan csalamádénak tekintve, nem rossznak lehet ítélni, hanem másmilyennek! A tudat kérdésében kíváncsi volnék, mit véltél 1989 előtt.
Kovács, te vagy az egyetlen, aki lemeri írni, hogy ha felfelé haladhat akkor csak tapos, ha lefelé akkor rokonául hívja a gilisztát, mert abban nem törik a gerinc. Gratula
Ha-ha, ez jó.
Nagyon unalmas már, hogy mindenki minden fórumon csak “panaszkodik”, sorolja a a jelenlegi hibákat, de MEGOLDÁST SENKI SEM JAVASOL.
Természetesen igazi MEGOLDÁSRA gondolok, nem a tőkések diktatúrájából a “proletárok” diktatúrájába visszatérő nosztalgiázásokra! DIKTATÚRA ÉS DIKTATÚRA KÖZÖTT NINCS KÜLÖNBSÉG!
Nézzük csak, milyen módszerekkel uralja a világot az a bizonyos 1%!
Először is a KERESKEDELEMMEL. A pénz csak a kereskedelem eszköze.
Amennyiben kikapcsoljuk a kereskedelmet és a hozzá kapcsolódó reklámokat (melyekkel fenntartják a szerzési vágyat) úgy TELJESEN MEGSZÜNTETJÜK A BŰNÖZÉST!
Ebben a percben előtérbe kerülnek az emberek IGAZI KÍVÁNSÁGAI. Ezeket összegyűjtve lehet MEGTERVEZNI, MIT IS KELL TERMELNI. Igen, tervgazdálkodás! (Hiszen most is megtervezi a földműves, vagy a gyártulajdonos, hogy mit fog termelni, de mindig más cégek rendelései, és a várható haszon függvényében döntenek.) Így megszűnik a túltermelés, a pazarlás, környezetszennyezés, a munkában FELESLEGESEN ELTÖLTÖTT IDŐ, stb.
Tehát megtermelni és utána odadni AZOKNAK, AKIK RÉSZT VETTEK A TERMELÉSI FOLYAMATBAN.
Média és “oktatás”. Hazugságok, álhírek, valódi történések elhallgatása helyett igazság kell. Az oktatás valójában hülyítés és a rendszernek való engedelmességre való kiképzés. Erről sok tanulmány olvasható.
Nyugati tipusú orvoslás és a gyógyszeripar. Itt is a hazugságok, az eltitkolt hatásos gyógymódok, kezelések felkutatása.
RÓMAI JOGRENDSZERRŐL VISSZATÉRNI A TERMÉSZETJOGRA ! (A római jogrendszer amúgy is értelmetlen pénz és bűnözés nélkül.)
Van tovább is, ez egy kidolgozott rendszer, melynek neve: SZERVES TÁRSADALOM
“DIKTATÚRA ÉS DIKTATÚRA KÖZÖTT NINCS KÜLÖNBSÉG!”
Mondókádban benne volt annak cáfolata is. Gondolj bele, ha az általad leírtak szerint diktátorként kormányoz valaki, az ésszerű megoldásaidat ráerőlteti diktátum szerűen az országára, akkor egy jobb világ lesz az eredménye. Annak ellenére, hogy diktatúráról beszélünk. Ezt én pozitív diktatúrának hívom. Azért pozitív, mert a többség és a közösség érdekeit szolgálja.
Van benne igazság, de ez a lényeg? A diktatúra az fegyver. A társadalom számára a veszély elhárítására szolgál. Kicsiben olyan, mint a zsebtolvaj számára büntetés, mindegyik társadalom elnyomja az ilyen törekvést. A kapitalizmusnak a diktatúra valamilyen formáját kell alkalmaznia a dolgozókkal szemben, el kell nyomnia az érdekvédelmüket. Ezt megteszik a jogálmiság szerint működő törvényekkel vagy erőszakkal és ezek kombinációjával. A szocializmusban a diktatúra a kapitalista formákat nyomja el és amíg van osztálytársadalom addig ez másként nem is lesz. A demokrácia az osztálytársadalmakban diktatúrával párosul. De a szocializmus sokkal több ember számára demokrácia, mint a kapitalizmus. A szocializmus a működési módja miatt sokkal emberségesebb társadalom, mint a kapitalizmus. Az úr-szolga viszony, a kizsákmányolás, az élősködés embertelensége megszűnik.
Addig, amíg az emberek szellemi fejlettsége nem éri el azt a szintet, hogy fel tudja mérni, mi a jó és mi a rossz társadalmi szinten, addig szükség van a diktatúrára. A pozitív diktatúrára. Irányítani kell, ahogy a szülő a gyereket, mert a gyerek sem tudja, hogy neki mi a jó. Csak hiszi, hogy tudja…
A diktatúra rossz. A parancsok egy zártkörű társaságtól jönnek. Föntről lefele.
Nem kell vezető, nem kell kényszer. Ha mindenki a saját akaratából cselekszik közös célokért, az a társadalom legyőzhetetlen.
“Ha mindenki a saját akaratából cselekszik közös célokért, az a társadalom legyőzhetetlen.”
Ez akár igaz is lehet… Csak az embereket nem ez a fejlettségi szint jellemzi, és lehet, hogy soha nem is fogja jellemezni. Ha nincs diktatúra, akkor káosz van és a káosznak is megvannak a maga urai, “diktátorai”. Innen nézve csak diktatúra van.
Kedves Kontrol. Nem érted, hogy minden gazdasági rendszernek áthághatatlan (legalábbis hosszútávon) szabályai vannak. A kapitalista mindenütt kapitalista elvek szerin intézi az ügyeit a kapitalizmus törvényei, szabályai szerint. A diktatúra, pedig ezeknek a szabályoknak a betartására kell. A társadalmi osztályok érdekei ha felismerik, ha nem, nem egyeztethetők össze, erre való a diktatúra. A polgári demokrácia is egy kapitalista diktatúra. Melós, kuss!! Pedig a melós a legnagyobb társadalmi osztály. A világot uraló 1% az kapitalista. Amíg hatalmon vannak ők diktálnak, ez a kapitalista diktatúra feje. A média és az oktatás szintén a hatalmon lévők érdekeit képviseli, most a kizsákmányolók a hatalmon lévők. A szocializmusban természetesen a dolgozók érdekeinek megfelelő lesz a média és az oktatás. A kapitalista világrend olyan, hogy a dolgozók milliárdjaira nincs szükség. El is pusztulnak sokan, ez nagyon hatékony, nem pazarol a emberekkel sem. A kapitalizmus nem képes megoldani világméretekben az emberek megélhetését, ez bizony pazarlás az emberekkel, az emberiséggel. A kapitalizmus hatékonyan embertelen.
Kedves eb! Kovács attól óriás, hogy az embertelenség híve? Gratulálok. Tiszteletben kellene tartani az emberi jogokat, de ezt előbb az óriásnak és neked meg kellene értenie. A rendiség minden formája embertelenség. Aki ezt nem fogadja el, az bizony nem óriás, még csak nem is törpe. Így vannak az embertelenek és a ez emberek. Ha nem az embertelenek győznek, akkor visszatérünk a kőbaltához. Visszafejlődik az emberiség. Az emberek ezt remélem megakadályozzák. Legalábbis a fejlődés eddigi menete ezt bizonyítja. A rossz embertelen eszméket el kell vetni. De nem ártana tudni azt mit is védelmez az “óriás”. A “óriás” védelmezi az élősködést. Védelmezi a szolgaságot, ugye? Tudod eb sokszor el kell mondani, lehet hogy hiába, hogy csúnya dolog az embertelenség és az élősködő nézet. Szerintem ezt te és az “óriás” nem érti. Nem is érdemes így vitatkozni. Én ragaszkodom ahhoz, hogy a kapitalizmus az szolgaság embertelen. Mindegy, hogy milyen egyéb tulajdonságai vannak. Én ragaszkodom ahhoz, hogy a lopás, még akkor is embertelen, ha törvény garantálja. Sosem fogunk megegyezni, ha nem hagytok fel az embertelenség védelmével, bármilyen “óriás”-nak vélitek magatokat. Jobb lenne pici emberek lennétek, de emberséges nézetetek lenne. Tiszteletem.
Élősködnek és kapitalisták? A vagyonukat kizsákmányolással szerezték, vagy munkával? Az okosság nem mentség az élősködésre, lopásra. Mert, aki embert vesz az nem a dolgozó. AZ álomvilág az, hogy a gazdagok a saját munkájukkal szerezték vagyonukat és embert tudnak vásárolni. A gazdagok vagyonukat, akármilyen okosak rátermettek csak mások kizsákmányolásával tudják szerezni. Vagy talán felsőbb rendűek? A munkamegosztásban a gazdag vállalkozó pénzért vásárolja a munkaerőt is, ami az emberben van. A kapitalizmus így működik. Fel nem foghatom, hogy mit nem lehet ezen érteni. Csak körül kell nézni. A melóst a munkabérért bérrabszolgásában tartják. Jó ez a dolgozóknak? Akinek ez megfelel az meg is érdemli a szolgaságot, azt tényleg alacsonyabb redűvé vált.
Remek.
Eb!
“RÓMAI JOGRENDSZERRŐL VISSZATÉRNI A TERMÉSZETJOGRA ! (A római jogrendszer amúgy is értelmetlen pénz és bűnözés nélkül.)”
Ki beszél ebben az esetben tulajdonról?
Amint régen volt, minden a Magyar Szent Koronáé. Namost egy aranypántokra szerelt zománcképekkel nem lehet “üzletet kötni”. A Rákóczi szabadságharc bukása után kezdték el a habzburgok felméretni az országot, telekkönyveztetni, és birtokos helyett tulajdonosként megnevezni az embereket.
Mégegyszer: Szerves Társadalom! Nincs kereskedelem! Nincs tőkés, nincs proletár, nincs politikus, nincs bürokrácia…
Ezt gondoljátok végig! Ízelgessétek, éljétek bele egy kicsit magatokat…
Beleolvastam a “szerves társadalom” web oldalába. Messze nem állítom, hogy bármit is tudok róluk, de annak alapján amit olvastam, már cáfolni is tudom amit írsz, hogy “nincs politikus”. Képviseletről ott is írtak, és aki ott képviselő, az itt politikus. Rögtön a kétkamarás parlament jutott eszembe az ott leírtakról.
Akkor kérdezek valamit:
A te sejtjeid-szerveid kereskednek egymással? Van oxigéntőzsde? Nálad mennyiért megy a boldogsághormon? Vagy az amfetamin?
Ha nincs a szervezetben se tőzsde, se politikus, se parlament, akkor nem is kell a Szerves Társadalomban sem. Egyszerű ez, mint a faék 😀 😀
Hiába írtam már többször is a weboldalra, valamiért nem akarják módosítani azokat a részeket…
Értem, hogy mit jelent a “szerves társadalom”, és azt sem vitatom, hogy ez lehetne a társadalmi fejlődés végcélja. Viszont ez még nagyon messze van… Ez abból is látszik, hogy a képviseletet “képviselők” útján képzelik. Ez csak egy lépéssel van (vagyis nincs) a pártokrácia és a parlamenti demokrácia előtt.
Kedves eb!
Vigyázz, mert hűbéres rendszer tulajdonképpen nem működött az Apostoli Magyar Királyságban.
1301-től kezdődnek változások. Mátyás király még küzdött a kiskirályok önkénye ellen.
Mint fentebb már írtam, alaposan meg kell ismerni a történelmet, hogy tanulhassunk a múlt hibáiból, de tudjuk alkalmazni a bevált megoldásokat is.
Én nem támogatok a Szerves Társadalomban SEMMILYEN KÖZPONTI VEZETŐSÉGET. Így a királyságot sem. Nincs rá szükség.
Valakinek szüksége van valamire: vagy előállítja saját maga, vagy másoktól kéri. Ehhez a folyamathoz nincs szükség semmilyen külső hatalomra, amelyik majd eldönti, (pontosabban valami aktakukac bürokrata seggfej egy többszáz kilométerre levő irodában) hogy akkor lehet csinálni, és ki csinálja, ki mennyi pénzt fizessen stb.
Ugyanakkor egy központi vezetés nagyon sérülékeny, mert zsarolható. Attól a perctől kezdve, mikor egy külső hatalom kezdi irányítani az ország vezetését, az ország azonnal gyarmattá silányul, lakosai pedig rabszolgákká.
Tehát a központi vezetés felesleges, és óriási kockázat is egyben.
Kedves Kontrol. Minden az embert érintő jelenségnek van jó és rossz oldala, mint például a gyógyszerek mellékhatása. Mérlegelni kell, mi az előnyösebb. A társadalom központi szervezés nélkül nem társadalom. A társadalom vezetése fejeltség fokának megfelelő vezetési módszerekkel történik, nem ötletszerűen, hanem az érdekek az uralkodó osztály érdekeinek és lehetőségeinek megfelelően és nem a gonoszság a lényeg. Ha már két ember együttműködik a döntések miatt célszerű vezetőt kijelölni a felesleges viták elkerülése végett. Az anarchia nem válik be. Természetesen a központi hatalom visszaélhet és vissza is él előnyös helyzetével és ez csak mérsékelhető meg nem szüntethető. Az osztálytársadalmakban a központ az állam védi az uralkodó osztály érdekeit, akár erőszakkal is. A olyan társadalmi gazdasági rendszerekben, amelyekben a hatalom nem osztható meg a többséggel, ott a gyarmatosítás is gyakori jelenség, mert az ellentétekre épül és ez nem áll meg a határoknál. Ilyen például a feudalizmus és a kapitalizmus. Tisztelettel.
A hűbérúri rendszer ma éli sokad-virágzását, ld. pl. M. Lőrinc.
A központi vezetés önmagában nem jelent sérülékenységet, csak akkor, ha nem megfelelő, és nem megfelelően kiválasztott emberek alkotják. Mert mindig az emberen múlik…