Aligha túlzás részünkről azt állítani, hogy legalább a fél világ figyelte ma a híreket a vietnami Da Nang felől. A Putyun-Trump csÚcs ESETLEGES eredményeire várva.
Az APEC – mint keretrendezvény – nem igazán váltott ki amúgy nagy érdeklődést.
Mint tudjuk, ma már hiába reménykedik bárki is. Összetalálkoztak ugyan a Nagyok egy protokoll csportfényképezésre összegyülekezvén, kezet is fogtak, egymás mellett is álltak,- de ennyi volt.
Zsurnaliszták faggatták Szergej Lavrovot, hogy mit tud arról ami nem történt meg!
Lavrov javasolta nekik, hogy tán az amerikai delegációháza táján kéne faggatózniuk az okok miatt. Trump jelezte, hogy találkozni szeretne Putyin elnökkel. Ő belement, és az adminisztrációk megtárgyalták a részleteket. Aztán ma hallottuk, hogy az amerikai elnök programja nagyon zsúfolt, és nem fér bele a találkozó!
„…hogy mi az ok, azt talán tőlük kérdezze meg…” – válaszolta Lavrov.
Persze még hátra van az APEC – csúcsból egy nap. A holnapi. Trump is addigra talán kialussza magát… – és lesz „VALAMI”!
Ami végett Kardigan keresztapu hétfőn Szocsiba utazhat. Az orosz államfőhöz. Szíria miatt. Merthogy Kardigan ínyét már nagyon izgatja a szír falat. Most, hogy az ISIS – probléma Szíriában lerendezve, az ankarai maffia is komoly elszántságot mutat egy kis háborúskodásra.
Az idő is sürgeti őszultánságát, mert az események néhány nap lazaság után fölgyorsultak. Mégpedig olyan területeken, amire Kardigan foga nagyon is fáj.
Az orosz légierő Idlib latorrezervátum an-Nuszra bandáját fegyelmezte ma. A szír hadsereg pedig a földről tette ugyanezt. Al Taman, Al-Hamra és Jabal Al-Hoss térségében.
De igaz ez Aleppo és Hama tartományokban is. Most, hogy Abu-Kemal rendbe lett téve, az orosz parancsnokság nem akarja hagyni „elmacskásodni” a hmeymimi állományt.
Vannak még persze a szír dicsőségjelentések ellenére Aba-Kemálban csetepaték, de már inkább a „sivatagi katlannal” kell foglalkozniuk a kormányerőknek.
Ez pedig rossz hír lehet őszultánságának!
Zajlik a küszködés Deir ez-Zortól keletre, az Eufráteszen túli vidéken. Itt az SDF-nek és a békevágyó koaliciónak kéne rendet rakni a rémkalifátusisták között, de nehezen halad a dolog.
A Szíriai Vasúti Miniszter Najib Faris arról tájékoztatott, hogy az ország egyre nagyobb hányadán áll helyre a vasúti közlekedés.
A Da Nangban ma elmaradt csúcs kapcsán politikai elemzők megjegyzik: Abu-Kemal SZÍR KORMÁNYERŐK általi elfoglalása (amit pedig az amerikaiak nagyon maguknak szerettek volna) ÉBRESZTŐ HARSONASZÓKÉNT hathatott valakikre! Oroszország Szíriában nem csak a rémkalifátust taposta el, de legyőzte támogatóit is. Új rend alakult ki a világban, amelyben az USA elveszítette a távirányítót!
Ráadásul Abu-Kemal esete rávilágitott egy sarkos dologra: az oroszok – ellentétben az amerikaiakkal – nem csak a szájukkal harcoltak. ODACSAPTAK!
Ez pedig Amerika számára kiábrándító élmény lehetett! Ők már ott voltak szinte! Mégis az oroszok értek oda előbb!
Úgyhogy Trumpnak van oka a morcoskodásra! Putyinnak meg a „nekünk így is jó!” – vállvonogatásra.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A franciák 1920 és 1946 között józan megfontolásokból megpróbálták megbékíteni az olykor egymásra és az országra is veszélyes, máskor pedig függetlenségi harcokban résztvevő törzseket (napjainkat leszámítva az utolsó egymás közötti harc az 1950-es években volt két nem „tiszta” törzs, a Hadidijín és a Mahvalí között, mely tönkre is tette Szíria vasúthálózatát). Részben megtartottak valamennyit az Ottomán éra megállapodásaiból, részben maguk hoztak intézkedéseket, például nagy területeket regisztráltak törzsi vezetők neve alatt, engedélyezték a nomádoknak a városon kívüli löfegyverviseletet, és kilenc parlamenti helyet biztosítottak a legerősebb szerveződések számára. Egyes törzsekkel megállapodásokat kötötek, hogy pénzért cserébe biztosítsák a területük problémamentességét. Az 1946-os függetlenség után a törzsek hatalma meggyengült. A kilenc parlamenti hely hatra csökkent, amelyből négyet fenntartottak meghatározott tagoknak: kettőt a Hadidijín és a Mahvalí képviselőinek, egyet a Sammar törzsszövetségnek az északkeleti Dzsazíra területről, egyet damaszkuszi mandátumot pedig a Hasszanának. Az 1950-es évek végére a beduinokat szigorú megfigyelés alá helyezték, az 1958-tól 1961-ig tartó, Egyiptommal közös időszakban (az Egyesült Arab Köztársaság Gamal Abdel Nasszer alatt) a parlamenti kvóta kivételével minden speciális törzsi jogot megsemmisítettek. Az 1963-tól uralomra jutó Ba`asz (Ba`ath) párt igyekezett gyengíteni a törzsi szerveződéseket, ami már nagyon más volt az inkább a városokra koncentráló, emiatt a vidéki területeket viszonylag békén hagyó Ottomán éra gyakorlatához képest. Az állam arra ösztönözte a nomádokat, hogy hagyjanak fel életformájukkal, és telepedjenek le az Eufrátesz, valamint annak gyakran kiszáradt mellékfolyói mentén. Mára így csak nyolc nomád törzs maradt: a Ruvala (Ruwala) és a Hasszana a Szír-sivatagban, a Butainat és az Abada (Abadah) Tadmur (Palmyra) közelében, a Fedan két törzse az Eufrátesz sivatagos részein, és a Sammar két törzse Deir ez-Zór kormányzóságban. A Ba`asz földreformja során a törzsi vezetők elvesztették vagyonuk és földjeik nagy részét, melyeket szegényebb beduin családok között osztottak fel kis parcellákban. Ez gyakorlatilag átalakította a törzsi vezetők politikai hatalmát, mely ezután morális hatalomként funkcionált, és hatást gyakorolt az identitásra is: manapság a beduinok már nemigen mondják, hogy mely törzs tagjai, inkább a karizmatikus vezető családokra utalnak. Amikor magukról beszélnek, még mindig büszkén hangsúlyozzák, hogy beduinok, habár a többi arab ezt inkább kedvezőtlen töltéssel használja (Szíriában az „arab” szó általában a szegény, szezonális munkát végző beduinokra utal).
T.Fergeteg ! Ha jól tudom, akkor Bassar-el Asszad, mostani szír elnök is a Ba ath pártnak a tagja.
Így van, kedves TERMIN8ATOR. És a törzsek leginkább Szaúd-Arábia kiterjesztései. Ha nekik rossz, a szaúdiaknak is rossz, mert nem tudnak akkora befolyást gyakorolni. A Ba`asz gyengítette őket, ugyanakkor az ország fellendítése miatt szüksége is volt rájuk. Miután az Aszad család átvette a hatalmat, tulajdonképpen javult a helyzetük, a Ba`asz párton belül is. Egyre több képviselő lett beduin származású a parlamentben, 2010-ben már 12% vallotta magát annak (legalábbis a gyökereiket tekintve). És persze ezzel együtt jött a megosztottság. A törzsek tagjai nem egyszer egy-egy törzsön belül is más-más oldalt támogatnak. A lehetőségekre mindkettő (az Aszad-párti ill. az Aszad elleni) rákapott.
Lehetne hozni visszatekintéseket az Eufrátesz mentén élő népekről (ha valaki erre kíváncsi, pl. itt is körbenézhet), de tökéletesen elég annyi, hogy napjaink vizsgálatai az időszámításunk előtti harmadik évezred és az időszámításunk utáni második évezred első fele közötti időszakban nem sok változást találtak az ott élő népesség fogazatának jellemzőiben, ami arra utal, hogy nagyobb mérvű génbeáramlás sem történt. Azonban a mongolok inváziója a 13. században a terület népességének jelentős megfogyatkozását okozta, és az így keletkezett üres helyekre új népesség érkezett a 17. századtól: déli beduinok az Arab-félszigetről. Nem ismerjük pontosan a vándorlásuk okait, de szerepet játszhatott benne egy nagy járvány és a vahabizmus terjedése a mai Szaúd-Arábia területén. A bevándorlók nagy része két törzsbe, az Eufráteszen ugyan átkelő, de inkább Irakban és Szíria északi részén jelentős Sammarba, illetve a sivatagban szétszóródó, és a Hasszanát (melyből a szaúdi uralkodó család is származik), a Ruvallát, az Úgaidatot, a Fedánt (Fedaan) és a Szbát (Sbaa) is magába foglaló Anezába tartozott. Ezek a szunnita muzulmán emberek jól számon tartott felmenőkkel bírtak (öt generációt általában ma is el lehet fogadni tőlük, azon túl viszont már gyakran a politikai érdekek befolyásolják őket, szóval fikcióvá alakulhat a családfájuk), népes klánokba és közös ősre visszavezetett törzsi szövetségekbe (törzsekbe) tömörülve éltek, és ezek a törzsek ápolják szaúdi kapcsolataikat (a Hasszana és a szaúdi uralkodócsalád között például házasságokkal). A törzsek ma is megvannak, a később húzott mesterséges határok többük esetében a területüket szelik át. A nagyobbak közül ilyenek (nem biztos, hogy jól lettek magyarosítva): az Úgaidat (al-Ougaidat vagy al-Ughaydat), melynek tagjai az iraki Moszulban (Ninive kormányzóság) ill. a szíriai Deir ez-Zórban, al-Majadínban és Abu Kamálban (al-Bukamal, Deir ez-Zór kormányzóság) különösen erősek és jól szervezettek, a Baggara (az iraki Moszulban (Ninive) és Tikritben (Szaladín kormányzóság), valamint a szíriai Deir ez-Zór és Haszake kormányzóságokban élnek), a Masahda (al-Mashahda; Irakban Tikritben, Szíriában Deir ez-Zór kormányzóságban, főleg Abú Kamál városban jelentősek), a Dzsabbúr (al-Jabbour, Kelet Szíriában és más törzsbeliek mellett Haszake városban is megtalálhatók, illetve Irakban Ninive kormányzóságban), és a Ta’jj. Említésre méltó még az Arab-félsziget déli részéről (Jemen környékéről) származó, s erre igen büszke Sammar (Shammar), melya Ta’jj vonalából ered. E törzs tagjai Szíriában főleg a Hábúr mentén találhatók, legfőbb vezetőik pedig Szaúd-Arábiában, Háil városban, vagyis komoly külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek.
https://www.hate-speech.org/wp-content/uploads/2016/08/syria-tribes.png
Ráadásul Abu- Kemal esete… Ez pedigAmerika számára kiábránditó élméby lehetett ! HÁT EZ AZ OKAKA,HOGY TRUMP NEM AKAR PUTYINNAL TALÁLKOZNI, a D. Trump „túlusúfolt programja”csak egy nevetséges, és átlátszó KIFOGÁS VOLT, amit KOMOLYAN SENKISEM HISZ EL. Persze még hátra vanaz APEC-csúcsból egy nap. Szeriintem a „találkozóból”már nem lesz semmi. D.Trumpnak meg fog sokasodni, „túlzsúfolttá fog válni a programja, hogy még véleletlenül se keljen Putyinnal találkoznia, szégyel Putyinnak ( a Szíriai győztesnek-igaz várjuk ki a teljes végét) a szeme elé kerülni, mint vesztes.