Hitelesek: akik egyedül maradtak

Egyre-másra érkeznek a devizahitelesek számára kedvező hírek a környező országokból, csak nálunk nagy a csönd. Horvátországban a napokban utasította az ottani alkotmánybíróság a legfelsőbb bíróságot, hogy rendelje el a devizahiteles-szerződések tisztességtelensége ügyében indított pert. Az intézkedés oka, hogy a legfelsőbb bírói fórum a taláros testület határozata szerint kettős mércét alkalmazott, amikor indoklás nélkül hagyta helyben a devizaadósok számára kedvezőtlen másodfokú ítéletet. Romániában pedig tavaly az összes parlamenti képviselő megszavazta a törvényjavaslatot, amely szerint a devizahiteleket a felvételkori áron kell lejre váltani.

Úgy tűnik, csak nálunk nem éri el a kormány ingerküszöbét a devizahitel-károsultak segélykérése. A hétfői parlamenti devizahiteles-vitanapon egy szó sem hangzott el arról, hogy meg akarnák menteni a bajban lévőket. Pedig lenne mivel foglalkozni. Az elmúlt egy-másfél hónapban „beérett” a tavaly megváltoztatott polgári törvénykönyv termése. A módosítás lényege, hogy tavaly október 1-jétől a jelzáloghiteleknél a zálogjog önállóan, jelzálog-követelés nélkül is forgalomképes lehet, vagyis a hitelt nyújtó bank eladhatja azt más pénzügyi intézménynek. A módosítást – amely ellen a Ptk. atyjaként emlegetett Vékás Lajos akadémikus nyílt levélben tiltakozott, mert nemzetközi példák bizonyítják, hogy alkalmazása a teljes pénzügyi rendszer összeomlásával is fenyegethet – a kormány első körben elvetette, majd a banklobbi nyomására mégis visszakerült a jogszabályba. A hangzatos retorika ellenére a kormány ismét a bankok mellé állt, csakúgy, mint amikor piaci árfolyamon forintosította a devizahiteleket, az adósok nyakába vágva a frankonként nyolcvan–száz forintos árfolyamveszteséget. Ehhez képest aprópénz, amit a mentőcsomagokkal visszajuttatott a károsultaknak.

A Ptk. módosításával megnyílt lehetőséggel élnek is bankok. Egy devizaadós például az ötmillió forintos hitel felét visszafizette, majd fizetésképtelenné vált. A hitelt nyújtó szolgáltató végrehajtást indított, több mint húszmilliós tartozást követelve. A hitelintézetnek forrást biztosító bank is beszállt a játszmába, további majd tízmilliót igényelve. Történt mindez annak ellenére, hogy a végrehajtás felfüggesztését megtagadó bíró azt állította, lehetetlen, hogy kétszer követeljenek egy tartozás után a bankok. A jegybank felügyeleti részlege is ezt az álláspontot képviseli az ügyben. Ennek ellenére megtörtént az eset, és az érdekvédők szerint már mutatkoznak jelei, hogy újabb ügyekben készülődnek hasonló akciókra a bankok.

A jelek szerint nem érdekli a kormányt a bajba jutott család sorsa: sem az igazságügyi tárca, sem a Miniszterelnökség nem reagált kérdéseinkre, hogy tervezik-e a visszaélést lehetővé tevő jogszabály módosítását. De bicskanyitogató az a stílus is, ahogy Kövér László egy csepeli lakossági fórumon egy devizahitelesnek azt mondta, ne rajtuk kérje számon azt, amihez semmi közük, hiszen nem ők voltak kormányon. Majd odavetette: „Ön vette föl a hitelt. Ennyi. Minimum ennyi.” A szociálliberális kormányok felelősségét senki nem vitatja. Azonban a házelnök tájékozatlan, vagy tudatosan félrevezet. A devizahitelezést ugyanis az első Orbán-kormány engedélyezte, tehát szó sincs arról, hogy semmi köze ne lenne hozzá. Sőt: a Fidesz által kinevezett jegybankvezető, Járai Zsigmond elnöksége idején, 2004 júliusában hívta föl az MNB figyelmét a svájci jegybank arra: a tűzzel játszanak, amikor nem lépnek föl a frankhitelek korlátozása érdekében. Ugyanerre hívta föl a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyarországi bankok, a jegybank, a szocialista pénzügyminiszter és a felügyelet figyelmét. Mégsem történt semmi.

Álságos tehát a kormány magatartása azután, hogy lepaktált a bankokkal. Az eddigi mentőcsomagok terheit ugyanis könnyedén képesek voltak lenyelni a hitelintézetek ahhoz képest, mint amekkora csapás lett volna számukra, ha az árfolyamkockázatot az állammal és az adósokkal megosztva állták volna a forintgyöngülés terheit.

Kövér magyarázkodása azért is szánalmas, mert egy lépést sem tettek, hogy felelősségre vonják a devizahitelezés elterjedésében valódi felelősséggel rendelkezőket. Az még érthető, hogy az első Orbán-kormány és Járai felelősségét nem vizsgálták. Az azonban, hogy a nagy elmúltnyolcévezésben nem vonták felelősségre azokat, akik a svájci jegybank és az IMF figyelmeztetésére fittyet hányva a fülük botját sem mozgatták a devizahitelezés megakadályozása érdekében, megbocsáthatatlan bűn.

A kifosztottak közül többen öngyilkosok lettek, miközben néhány bank az utolsó bőrt is le szeretné nyúzni az adósokról. A több százezer bajban lévő már senkinek nem hisz, és lehet, hogy végső elkeseredésében maga veszi kezébe az ügyek intézését. Akkor nagy bajban leszünk.
(mno)

Bal-Rad komm: “…és lehet, hogy végső elkeseredésében maga veszi kezébe az ügyek intézését. Akkor…”

– PEDIG QRMÁNYZATI ÉS ÁLELLENZÉKI SAJTÓBAN HATALMAS A HURRÁHANGULAT A HÉTFŐI PARLAMENTI “VITANAP” UTÁN!

Merthogy elnagzott nyomban a csodaszer, a segítség neve: ELSÉTÁLÁS! No nem mindenki sétálhatna el a TELJES VAGYONMEGFOSZTÁS UTÁN! Csak a “jó roszz” adósok!

Ők azzal a boldog tudattal “kezdhetnének új életet”, hogy már nincs adósságuk! Igaz semmijük sincs már! – de LEGALÁBB HA HAJLÉKTALANKÉNT rajtuk üt a rendőr, kényszermunkára nem viszik őket a még hátralévő x-tízmilliós tartozásuk ledolgozására!

Nem úgy, mint az el nem sétálhatók!

A parlamenti vitanapon – tudomásunk szerint – EGYETLEN POLITIKAI BŰNBANDA SEM !!! TETT JAVASLATOT a hitelcsapdában vergődő tömegek megsegítésére! Ment az össze-vissza locsogás, az egymásra mutogatás, meg a visszafelé mutogatás!

A “vitanap” után pedig mindegyik elégedetten veregette saját vállát! A bankok pedig nyugodtan hátradőlnek. Várják a kilakoltatási moratórium végét! A hiénák is dörzsölik a markukat! Hamarosan itt a Kánaán! A “választások” után.

Persze JÓNÉHÁNYNAK AZ UTOLSÓ NAPJA LESZ AZ ÉLŐK KÖZÖTT “AZ A NAP”! Ezzel azért nem árt ha kalkulálnak! Jónéhány földönfutóvá tettnek is! Annyi csak a különbség, hogy utóbbiak KALKULÁLNAK EZZEL A TÉNNYEL! Készülnek rá!

Hogy mi lesz a vége? Hová fajulhatnak adolgok? No ezt senki sem tudja!

Legkevésbé a Nagy Voksvadászok foglalkoznak EZZEL A KÖRÜLMÉNNYEL!

Pedig lenne megoldás!

Nézzük csak az alábbi grafikont:

Mondjuk 1300 milliárd forint a bedőlt ingatlanfedezetű hitelek netto értéke! Ezeket a bankok már “leírták”! Ha ebből valamit viszontlátnak, az már számukra nyereségnövelő tényező.

A hiénacégek “csomagokban” vásárolgatják a bedőlt ingatlanhiteleket! Csak becslések vannak az üzleti titkok miatt, de szakmai vélekedések szerint a netto érték húsz százalékáért.

Elméletileg tehát az 1300 milliárdos értéket 260 milliárdért! Aztán nyúzzák még egy kicsit a nyomorultakat, majd kihajigálják őket a hajlékjaikból.

DE SEGÍTSÉG GYANÁNT! – MIÉRT NEM VÁSÁROLJA MEG AZ ÁLLAM EZEKET A BEDŐLT HITELEKET?
Egy csokorban!

Csak érzékeltetésül: két új Népstadion ára elég lenne rá! Vagy a “Modern Városok” névre keresztelt pénzszórás EREDETI ÖSSZEGÉNEK max. tíz százaléka! (A Jó Lőrinc Komának erős két esztendő alatt összejön ennyi!)

Aztán a tulajdonos lízingelhetné a sajátját! Az államtól! Fenntartási, karbantartási kötelezettség mellett.

A bankok is jól járnának! Egyszerre bedőlne hozzájuk egy csomó pénz!

És ez még CSAK EGY ötlet!

Politikai bűnözőink egyike sem jutott el EDDIG az ötletelésig! Vajon miért nem?

Nos hát szerintünk azért nem, mert szerintük JÓL VAN MINDEN ÚGY, AHOGYAN QRMÁNYUNK MEGÁLLAPODOTT A BANKOKKAL!

Nagy kár pedig ha úgy gondolják, hogy…! Mert így csak a tűzzel játszadoznak!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!