A PKKB elnökhelyettesével bírói függetlenségről, tiszteletről levelezünk

Vajon lesz személyes találkozó?

 

Történt, hogy még a szabinás ügyek kapcsán többünknek augusztusban, szeptemberben voltak a szabálysértések átváltoztató tárgyalásai.

Eljáró bírósági titkár – mindenkinél ugyan Ő – nyilvánvalóan tévesen értelmezte Szabs. törvény egyik rendelkezését. A törvénytől való eltérését nem tudta eljárási szabállyal alátámasztani.

Erről részleteket korábban itt írtunk: https://www.facebook.com/Nemadomahazamat/posts/2053425521350049

A sorozatos törvényértelmezési aggályok miatt levelet írtunk a PKKB elnökének. A helyettese válaszolt.

Azt írta, hogy az miatt nem foglalhat állást az ügyben, mert az sértené a bírói függetlenséget.

Ezen kívül felrótta nekünk, hogy az alapeljárásban eljáró bírósági titkár nagy szabina nevét miért írjuk csupa kisbetűvel.

Lentebb sorban a válaszomat, az Ő válaszát, és az eredeti beadványunkat olvashatjátok.

Valóban az a gáz, hogy néhány befolyásolható bíró, és különösen a hatalom által irányítható bírósági vezető miatt egyre romlik a bíróság megítélése.

Egy igazi bírói tömeges fellépés tudná ezt megváltoztatni.

Addig marad a Sárgapólósok békés, de határozott véleménynyilvánítása.

Hajrá!
PL

Tárgy: 2017.El.IV.D.235/2. Válasz PKKB elnökhelyettese részére bírói függetlenség, és tisztelet tárgyában

Tisztelt Grimné dr. Fancsali Zsuzsanna!

Köszönjük válaszát.

Bírói függetlenség:
Nagy örömmel tölt el minket, hogy Ön is fontosnak tartja a bírói függetlenséget.

Ez azért fontos számunkra, mert sajnos – mint a társadalom kifosztott rétegei érdekében gyakran véleményt nyilvánítók – sokszor találkoztunk már a bírói függetlenség csorbulásával.

Ezt így mondhatjuk a teljes igazságszolgáltatásra.
Nem kívántuk, hogy egy bírósági vezető nyomást gyakoroljon valamelyik beosztottjára.

Egy – álláspontunk szerint – téves jogértelmezési gyakorlat miatt írtunk.

Igyekeztünk az állásfoglalás kérést általánosan megfogalmazni, és az ügyszámokkal jelölt ügyeket példának felhozni.

Levelünkben annak a lehetőségét is meghagytuk, hogy ne az eljáró bírósági titkár vezetője, hanem más illetékes foglaljon állást.

Így írtuk:

„Ez miatt kérjük az Ön, vagy más illetékes sürgős állásfoglalását.”

Azért is volt szükség az állásfoglalás kérésére, mert az Ön által említett fellebbezési lehetőségek szabálysértési ügyekben korlátozottak. Leginkább arra nincs lehetőség, hogy magasabb szintű bíróságokra eljusson egy-egy ügy. Például megtapasztaltuk, hogy Kúria felülvizsgálatra sincs lehetőség.

Pedig ezekben az ügyekben is végződhet elzárással az eljárás. Ezt is tapasztalatból írjuk.

Szintén tapasztalat, hogy az Alkotmánybíróság panasz esetén nem vizsgálja a téves bírói jogértelmezést.

Tisztelet:

Szintén örülünk, hogy ezt is hozzánk hasonlóan Ön is fontosnak tartja. A fogalmazása is összecseng álláspontunkkal, valamint az általunk tanúsított tisztelettel. Legfeljebb ez nem látszik elsőre.

Úgy írta, hogy: „beadványaikban szíveskedjenek tartózkodni a bírósági dolgozókkal szembeni indokolatlanul sértő, lealacsonyító megnyilvánulásoktól.”

Nem gondoljuk, hogy bármikor, amikor egy bírósági dolgozó munkájáról véleményt formáltunk, az indokolatlan lett volna. Soha nem a döntés ténye miatt emeltünk szót. Tudjuk, hogy arra a jogorvoslatok a megfelelő eszközök. – Már amikor vannak. –

Amikor tárgyalás után – különleges esetben a tárgyaláson – vagy később valamely beadványban, beszámolóban kellemetlen fényben tüntettünk fel egy bírót, vagy titkárt, az minden esetben az eljárás során valamely lényeges eljárási alapelv megsértése miatt volt. Védekezési lehetőség megtagadása, méltatlan, fölényeskedő viselkedés a felekkel, eljárás alá vontakkal, vagy az indokolás szándékos elnagyolása. Olyan esetekben formálunk véleményt bárki munkájáról – így akár bírók munkájáról is – amikor tetten érhető, vagy alappal vélelmezhető, hogy bíróhoz méltatlanul járt el.
Mailáth György szavaival élve, és az Ő általa megfogalmazottak szerint olyan esetekben, ahol az eljáró bíró, vagy titkár nem ütötte meg a mértéket.

Úgy gondoljuk, hogy nem várható el, hogy olyan társadalomban fontos szerepet betöltő embereknek, akik élet és halál felett döntenek minden nap, ne legyen erkölcsi felelőssége. – Ha már anyagi nincs. De az anyagi felelősség kérdése az egy másik értekezés témája lenne. –

A bírói függetlenség szorosan összefügg a bíróság, vagy az igazságszolgáltatás függetlenségével.
A tisztelet szintén szoros kapcsolatban van az igazságszolgáltatás függetlenségével. Minél kevésbé független az igazságszolgáltatás, a társadalom annál kevésbé hisz abban, hogy az egyéni bíró, vezetői befolyástól mentesen gyakorolja hivatását. És minél kevésbé hisz a társadalom a függetlenségben, annál kevésbé természetes a társadalom tagjai számára, a feltétel nélkül megelőlegezett tisztelet.

Úgy gondoljuk, hogy jelen társadalmi helyzetben, amikor már az igazságszolgáltatás függetlenségének látszatára sem adnak, különösen igaz, hogy: „A tiszteletet nem követelni kell, csaupán kiérdemelni lehet.”

A látszat hiányának tekintetében gondoljunk csak az alábbiakra:

–          welmann botrányokra, – nemjogászos, és bankszövetséges levél –

–          az OBH vezetője minimális gyakorlattal a kormánypárt egyik vezető politikusának felesége,

–           kormánypárthoz kötődik a legfőbb ügyész,

–          botrányos delegálások az Alkotmánybíróság tagjai és vezetői, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírája személyében

–          a kormányt, vagy a pénzhatalmat érintő büntető, vagy polgári peres ügyek elintézése körüli botrányok

–          … sorolhatnánk még azokat az eseteket, amelyek nem épp az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat erősítik.

Sajnáljuk, hogy ha a tisztelet hiányát olyanok is magukra veszik, akiknek nem inge.

Talán pont a véleményeknek, véleménynyilvánításoknak kellene nagyobb teret adni ahhoz, hogy a búza elválhasson az ocsútól.

Hogy kiderülhessen, hogy mi a vélemény alapja, és hogy kinek szól.

És akkor valóban elindulhatunk azon az úton, hogy független lehessen az igazságszolgáltatás, a bíróságok, és a bírók is.

És akkor a tiszteletet nem kell majd követelni. Járni fog. Mint ahogyan egy normálisan működő társadalomban annak lennie kell.

Egy fogadóóra keretében szívesen folytatnánk akár Önnel, akár elnökasszonnyal az eszmecserét bírói függetlenségről, tiszteletről.

A személyes találkozót erőltetni nem fogjuk, de megtiszteltetésnek vesszük, ha létrejön. Amennyiben lát rá lehetőséget, kérjük, hogy az időpontot inkább telefonon, vagy személyesen egyeztessük, amikor épp a PKKB épületében vagyunk.

Leginkább az miatt, mert csak az idén a Sárgapólósoknak még 12 tárgyalása van előirányozva. Mind békés véleménynyilvánítás miatt. – És nem mi akartuk az eljárásokat –

Tököl, 2017. október 29.

Tisztelettel:

Póka László        Póka Anita

0630-931-9802

From: Bíróság PKKB [mailto:birosag@pkkb.birosag.hu]
Sent: Friday, September 29, 2017 9:51 AM
To: pokalaszlo@nemadomahazamat.hu
Subject:

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

Elnökhelyettese

2017.El.IV.D.235/2.

Póka Anita és Póka László részére

e-mail: pokalaszlo@nemadomahazamat.hu

Tisztelt Asszonyom és Uram!

A pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 17.Szpá.10.989/2017., 17.Szpá.10.990/2017., 17.Szpá.13.141/2017. és 17.Szpá.13.143/2017. számokon folyamatban volt szabálysértési ügyekben a 2017. szeptember 19. napján elektronikus úton előterjesztett beadványukban foglaltakra tekintettel a következőkről tájékoztatom Önöket.

A beadványukban arra kérik a bíróság elnökét, hogy foglaljon állást abban a kérdésben, miszerint a bíróságnak van-e arra törvényes lehetősége, hogy a meg nem fizetett és közérdekű munkával meg nem váltott pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránti végrehajtási eljárásban az alapeljárás törvényességét is vizsgálat tárgyává tegye.

 A beadványukban foglalt kérelemre tekintettel elsődlegesen felhívom szíves figyelmüket az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében írtakra, miszerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Az Alaptörvény 27. cikk (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a bírói függetlenség fentebb hivatkozott elvét e tevékenysége során az egyesbírói hatáskörben eljáró bírósági titkárra is alkalmazni kell.

A fenti alkotmányos tételekre figyelemmel egyetlen jogszabály sem jogosítja fel a bíróság igazgatási vezetőjét (elnökét) arra, hogy konkrét ügyekben a bíróság döntését bármilyen irányban befolyásolja.

Ebből pedig egyszersmind az is következik, hogy konkrét ügyekben a jogszabályok értelmezése is kizárólag az ügyben eljáró bíró (bírósági titkár) és nem az igazgatási vezető feladatát képezi.

A bírósági határozatokban kifejeződő jogszabály-értelmezések, jogi okfejtések az eljárási törvényekben – jelen esetben a Szabs. tv.-ben – szabályozott jogorvoslati eljárások keretében természetesen vitathatók, a bíróságok által meghozott határozatokat az eljárási törvényekben meghatározott bírói fórumok a reájuk irányadó szabályok szerint bírálják felül.

Álláspontom szerint amennyiben a bíróság igazgatási vezetője az eljárásban részt vevő felek valamelyikének kérelmére egy konkrét ügyben jogi állásfoglalással élne, azzal közvetett módon a bírói függetlenséget veszélyeztető magatartást is tanúsítana.

Korántsem biztos ugyanis, hogy az ügy bírája az igazgatási vezető szakmai okfejtéseivel egyetértene, és akár a bíró, akár az eljárás más résztvevői a bíróság elnökének véleményét indirekt nyomásgyakorlásként értelmezhetnék, amely nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen a bírói függetlenség alkotmányos követelményével.

A beadványukból továbbá az is megállapítható, hogy Önök a bíróság 17.Szpá.13.141/2017. és 17.Szpá.13.143/2017. számú ügyeiben meghozott átváltoztató végzéseivel szemben a Szabs. tv. 127. § (1a) bekezdése alapján perújítási kérelmet terjesztettek elő.

E kérelmek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik azzal, hogy a Szabs. tv. 51. § (3) bekezdés értelmében a perújítási eljárásból ki van zárva az a bíró (bírósági titkár), aki a perújítási kérelemmel támadott határozatot hozta.

A meg nem fizetett pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásának jogszerűségéről tehát a perújítási kérelmüket elbíráló bíró fog állást foglalni, nekem erre a fentiekben részletesen kifejtettek szerint nincs törvényes lehetőségem.

 Végezetül felhívom szíves figyelmüket arra, hogy az alapeljárásokban eljárt bírósági titkárt, akit Önök csupán – kisbetűvel írva – meglehetősen dehonesztáló módon „szabinaként” említenek, dr. Nagy Szabinának hívják. Álláspontom szerint mint mindenkitől, Önöktől is joggal elvárható, hogy a bírósággal szemben megfelelő tiszteletet tanúsítsanak, ezért kérem, hogy az esetlegesen előterjesztendő jövőbeli beadványaikban szíveskedjenek tartózkodni a bírósági dolgozókkal szembeni indokolatlanul sértő, lealacsonyító megnyilvánulásoktól.

Budapest, 2017. szeptember 22.

Tisztelettel:

Grimné dr. Fancsali Zsuzsanna

elnökhelyettes

Üzenetét a http://fovarositorvenyszek.birosag.hu/leveleslada címen található levelezési felületen keresztül tudja elküldeni.

Tárgy: A bíróság elnöke részére beadvány átváltoztató tárgyalások körében

Tisztelt Kádárné dr. Báló Ágnes!

Alulírott Póka László és Póka Anita egy – álláspontunk szerint – téves bírói jogértelmezés miatt fordulunk Önhöz.

Úgy gondoljuk, hogy átváltoztató tárgyaláson eljáró bírósági titkár tévesen értelmezte a Szabs. törvény 141. § 13. bekezdés d, és e. pontjait.

Ezzel kapcsolatban perújítást adtunk be, melyet mellékelünk, a 21-i tárgyalás beadványával együtt.

Mivel a múlt heti ügyben eljáró bírósági titkár 2017. szeptember 21. napján két hasonló ügyben ismét átváltoztató tárgyalást tart ugyan azon eljárás alá vontak tekintetében, kérjük, hogy amennyiben módja van rá, vizsgálják meg az ügy jogértelmezését.

Az első ügyekben 4 személy 5-7 napos elzárásával kapcsolatban döntött eljáró bírósági titkár, 21-én két személy 10, és 20 napos elzárásáról fog dönteni.

Ez miatt kérjük az Ön, vagy más illetékes sürgős állásfoglalását.

Az ügyszámok:

Előző ügyek: 17.Szpá.10.989/2017, és 17.Szpá.10990/2017

Mostani ügyek: 17.Szpá.13.141/2017 és 17.Szpá.13.143/2017

Mindegyik ügy alapeljárásában a sokat emlegetett, és elvtelenül eljáró nagy szabina hozta a végzéseket.

Az alapeljárások törvénytelenségeit leginkább az alapozta meg, hogy a mentő tanúk beidézését sorra megtagadta. Ezzel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 3. bekezdése, d. pontját.

Hozzá kell tennünk, hogy az átváltoztató tárgyaláson eljáró Szvobodáné dr. Ladányi Lilla esetében csupán – álláspontunk szerinti – téves jogértelmezés amit sérelmezünk. Ezeken a tárgyalásokon nem merültek fel olyan sérelmek, amik szabina esetében sorozatosan.

Az átváltoztató tárgyaláson az indoklásban azzal találkoztunk, hogy a Szabs. törvényt egészében értelmezve az átváltoztató tárgyaláson nincs lehetőség az alapeljárás törvényességének vizsgálatára.

Ezzel teljesen ellentétes a hivatkozott törvényhely.

Kérjük az ügy megvizsgálását, és ha történt bírói tévedés, akkor annak korrigálását visszamenőleg, és a jövőre nézve is.

Amennyiben mégis mi értelmeznénk tévesen a hivatkozott törvényhelyt, kérjük részletesen kifejteni, hogy hogyan lehet úgy érteni, ahogyan eljáró bírósági titkár alkalmazta.

Tököl, 2017. szeptember 19.

Tisztelettel:

Póka László                  Póka Anita

Tisztelettel: Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!