180 milliót költöttek eddig Döbrögiék ukrán vendégmunkások behozatalára

Egyes ágazatokban egyre nagyobb problémát okoz Magyarországon a munkaerőhiány, így a tartósan betöltetlen pozíciókat ukrán vendégmunkásokkal töltenék fel. A program már tavaly beindult 180 millió forintos költséggel.

Miközben az ország keleti felében a munkanélküliség okoz nagyobb problémákat, addig a nyugati megyékben sokkal inkább a megfelelő munkaerő hiánya fogja vissza a gazdaság száguldani akaró paripáit. A probléma megoldása akkor került igazán fókuszba, amikor tavaly a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kidolgozott egy javaslatot, amit be is mutattak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek. Szerintük egyebek mellett jól működne egy olyan kormányzati program, ami a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására irányulna. Erre példaként Lengyelországot hozták fel, ahol 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan hazánk esetében 250 ezer munkavállalót jelentene. Az akkor hírek szerint az ötlet tetszett is a nemzetgazdasági miniszternek, és azóta több információ is megjelent a témával kapcsolatban, melyek arról szóltak, milyen eszközökkel könnyíti a kormány a harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatását.

Igaz, nagydobra nem verték a programot, hiszen a migránsok betelepítése elleni küzdelem közepette meglehetősen kellemetlen lett volna egy hasonló bejelentés. Fű alatt azonban zajlott a munka.

Idén januárban derült ki ugyanis, hogy médiakampányt indítunk azért, hogy az ukránok jöjjenek dolgozni hozzánk. Ennek megszervezését egy debreceni munkaerőközvetítő cég, a Human Service Agency leányvállalata, a Horizon2020 Nonprofit Kft. kapta meg. Ungváron, Kijevben, Harkovban, Lvovban, Odesszában és Krivoj Rogban jelentek meg a hirdetések. A kommunikációs stratégiára, a plakátokra, a reklámfilmekre és a rádiós bejátszásokra 82 millió forint állt rendelkezésre a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból.

A 2016-os költségvetés zárszámadási törvényjavaslatából kiderül, valójában még ennél is nagyobb összeget költött el a kormány az ukrán munkások behozatalára. Mint olvasható:

„az „Ukrán állampolgárok hiányszakmákban történő foglalkoztatása” központi program célja, hogy egy foglalkoztatási hálózat működtetésével folyamatos és rugalmas utánpótlást biztosítson a magyar vállalkozások számára olyan szakmák és munkahelyek tekintetében, amelyek a magyar gazdaság fejlesztését stratégiai szinten elősegítik és fenntartják”.

Erre tavaly 180 millió forint került kifizetésre, a kormány viszont még ennél is nagyobb keretet, 450 millió forintot biztosított.

A zárszámadás szerint tavaly a következő tevékenységek valósultak meg:

– megállapodás ukrán székhelyű jogi személyiségű szervezetekkel Magyarországra irányuló munkaerő-közvetítési tevékenységi engedéllyel,

– toborzó és közvetítő irodák kialakítása Ukrajna jelentősebb foglalkoztatási régióiban,

– magyar vállalkozások munkaerő-igényéről informatikai adatbázis létrehozása,
logisztikai szervezés, tanácsadás,

– 750 harmadik országbeli munkavállaló toborzása, szűrése, felkészítése, szükség esetén átképzése és Magyarországon való munkába állítása.

Nem mindenhol értenek ezzel egyet

Noha az NGM-ben, az iparkamaránál és a gyáriparosok szövetségénél jó ötletnek tartják az ukrán munkaerő behozatalát, nem mindenhol ennyire egységes vélemény alakult ki.

Miskolcon például az alacsony bérek miatt elvándorolnak a szakemberek, akik a helyi cégek helyett Szlovákiába vagy akár Romániába is elmennek dolgozni, így munkaerőhiánnyal is meg kell küzdenie a városvezetésnek. Az ukrán vendégmunkásokat azonban a képviselő testület nem minden tagja tartja megfelelő megoldásnak – derül ki egy áprilisi közgyűlési jegyzőkönyvből.

A városvezetés korábban úgy gondolta, hogy ha már nem lesz elég munkaerő, akkor beindulnak a piaci mechanizmusok és bérek emelkedni kezdenek. Ez nem történt meg, pedig segíthette volna a munkaerőhiány leküzdését. Ilyen körülmények között a kormány arra buzdítja a vállalkozásokat, hogy alkalmazzanak olcsó, ukrán munkavállalókat, ráadásul a városvezetés tavaly megállapodást kötött Krivoj Roggal, hogy többek között Miskolcra is toborozzanak olcsó, ukrán munkaerőt – vázolta a helyzetet az áprilisi közgyűlésen Jakab Péter, jobbikos képviselő.

Az ukrán munkaerő behozatalát ellenzők attól tartanak, hogy az alacsony ukrán munkabérek még jobban le fogják majd törni a miskolci fizetéseket, ez pedig idővel akár további elvándorláshoz is vezethet.

Márpedig Magyarország északi, keleti megyéi egyáltalán nem a versenyképes fizetésekről lennének híresek, így a miskolci ellenzőkhöz hasonló vélemény minden bizonnyal nem egyedi.
(mfor)

Bal-Rad komm: „…ha már nem lesz elég munkaerő, akkor beindulnak a piaci mechanizmusok és bérek emelkedni kezdenek. Ez nem történt meg, pedig segíthette volna a munkaerőhiány leküzdését…”

– Döbrögisztán gyarmat helytartóságának nem az a FELADATA, hogy a gyarmati biorobot-állomány létfenntartói szükségleteit kielégítse! A FELADAT a biorobot-állomány szükséges létszámának biztosítása a gyarmattartó prfitigényeinek messzemenő szem előtt tartásával.

A balrad.ru nem csinál titkot belőle: Maradék-Ukrajnából többen is és folyamatosan érdeklődnek döbrögisztáni munkalehetőségek után, és a JÖVEDELMI VISZONYOK iránt. (Többnyire nem Kárpátaljáról, hiszen az ott élők hellyel-közzel tájékozottak!)

Azt nem mondhatni, hogy hazug tájékoztatást kaptak!

Az viszont elmondható, hogy nem izgulták túl a dolgot! Viszont többen elmondták, hogy az itteni viszonyokhoz képest – SZAKKÉPZETT MUNKAVÁLLALÓKRÓL LÉVÉN SZÓ – az oroszországi lehetőségek sokkal vonzóbbak. És még nyelvi nehézségek sincsenek!

Persze szakképzetlen munkaerő az van Maradék-Ukrajnában! Az összeszereldék minimálbéres állományszükséglete biztosítható,és az utasítás végrehajtása ütemes!   

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!