véleményt – kedves Olvasóink közül valószínűleg nem mindenki ismeri ezt a jó hírű, 2002-es alapítása óta napjaink nemzetközi eseményeit Kelet-Ázsia lencséjén át vizsgáló magazint, mely a múlt hónapban – bizonyos körökben legalábbis – valódi szentségtörésnek számító dolgot merészelt elkövetni: olyan véleményt közölt Észak-Koreáról, ami az átlagosnál (rakétás kivégzés, éhezés, terror stb.) akár kedvezőbb színben is feltüntetheti a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (KNDK).
Az amerikai turista, fotós, videós és vállalkozó Jay Tindall korábban már háromszor járt az országban (2009-ben, 2010-ben és 2014-ben), de 2017-ben is visszatért az utolsó amerikai csoportok egyikével, akiket még beengedtek az országba. Ha már ott volt, kamerázott is. És nem tagadhatta, hogy az ’50-es évek diktatúrájából valami dinamikusabb irányba történő elmozdulás volt tapasztalható. “A 2009-es és 2010-es Észak-Korea inkább olyan volt, amit az emberek gondolnak róla a tévé alapján: semmi forgalom, nagy merevség. […] Az őrök sokkal szigorúbbak voltak, mint manapság. Tényleg figyeltek minden fotót, amit elkészítettél.”
Az észak-koreai gubó belsejében c. alkotásában Jay Tindall egy időben bizonyosan megrekedt Észak-Koreát ábrázol, ami mindazonáltal igyekszik előre. Jay megjegyzi az infrastruktúra változását utolsó látogatása óta: fényes üvegépületek, kis sörfőzdék, néhányan pedig Nintendo-szerű játékokkal játszanak a kínai telefonjaikon (Mario 64, Monument Walley, Farmville).
“Bár modernizálódik, még mindig visszamaradt egy kicsit az időben” – mondja Jay, amikor a film stílusáról és szerkesztési szempontjairól kérdezik. “Mintha fogócskát játszanának.” “Egyáltalán nem volt nehéz felvételeket készíteni a legutóbbi utazásomon. A vezetőim éppenséggel még segítettek is. […] A phenjani metrón voltam, és az emberek megpróbálták jelenteni, hogy kamerázom, a vezető pedig az érdekemben járt el, mondván, hogy ez nekem meg van engedve.
Jayt már ismerhetik, visszatérő látogató, ugyanazzal a vezetővel. Természetesen vannak szabályok: semmi katonaság, építkezés, vagy bármi más, ami a nemzetbiztonságot veszélyeztethetné.
Augusztus 2-án a nukleáris kísérleteket és az amerikai egyetemista, Otto Warmbier nagy nyilvánosságot kapó halálát követően Rex Tillerson Külügyminisztériuma irányelveket bocsátott ki a Szövetségi Közlönyben, melyek szerint az Egyesült Államok útlevele érvénytelen lesz a KNDK-ba való beutazásra szeptember 1-től.
Nem hiszem, hogy ez bármiben segítene” – mondja Jay a beutazási tilalomra utalva. “Nem gondolom, hogy az amerikaiak veszélyben vannak, ha odamennek. Kövesd a szabályokat, és minden rendben lesz! Szigorú, de csak akkor veszélyes, ha nem követed őket.”
Újságírók, utazásszervezők és aktivisták ellenzik az amerikaiak észak-koreai beutazási tilalmát, miképp az észak-koreai hatóságok is, melyeket a KCNA idéz, mondván, hogy a tilalom “gyerekes”, és az Egyesült Államok állampolgárainak látogatása lehetővé teszik, hogy lássák “a KNDK valódi képét, amely győzelmet győzelemre halmoz a gazdaság és a védelem egyszerre történő építésének, valamint az Egyesült Államok bukott, KNDK-val szemben ellenséges politikájának zászlaja alatt.” Akik támogatják a tilalmat, azok Észak-Koreára mint a világ legrosszabb emberijog-tiprójára, az ország nukleáris kísérleteire és a biztonsági szempontokra utalnak.
Az észak-koreai gubó belsejében hangsúlyozza, hogy Észak-Korea több, mint csak egyetlen szín: ugráló delfinek, vidám ingázók, realista propaganda, víziparkok. Szakadatlan háború folyik az elmékért, de ugyanakkor táncmulatság is zajlik. “Szerettem volna megmutatni az élet normális oldalát Phenjanban, amit soha nem látsz a tévében, nem pedig katonai felvonulásokat, Kim Dzsong Unt és a rakétákat” – mondja Jay. “Még most tűnik, mintha időkapszulában lennél, de sok változást láttam.”
(Fergeteg)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Hát igen, az életet lehet normálisan is élni, és nem kötelező se félhülyén, vagy rosszabb esetben teljesen hülyén!
+1
+
‘ Lehet ‘, hogy nem a benyalt kapitalista világ a Föld ‘ legjobbika ‘ !
Talán más megoldásokban több az emberség, szeretet, nem vezérli az embereket a mások munkája következtében előálló kedvezőbb eredmények egyéni kisajátítása…
Az IS előfordulhat, hogy ilyen megoldások nem olyan távol fellelhetőek !
Az ősközösségben sem bunkóztak le mindenkit, aki részesedni kívánt a közösen ‘ elejtett ‘ zsákmányból, és senki (!) sem gondolta, hogy a zsákmány az övé !!!
A valóság hű bemutatása pedig napjainkban sem lehetne ennyire ellent mondóan hazug !