Nem, most nem a Nógrád megyei Szátok község köznépi eredetmítoszát kívánjuk megosztani a kedves Olvasóval, akitől, ha szátoki, már most elnézést kérünk! (A legenda szerint, amikor Árpádék bejöttek a Kárpát-medencébe és felosztották maguk között a területet, a nagy vezér, meglátván a település környékét, legyintett, majd megfordította a lovát, és ügetés közben félig hátrafordulva így szólt: “Ezt pedig ‘sszátok!”) Mi mindössze a magyarországi térségek méltatlan különbségeire próbálunk utalni a címmel, és szégyenünkben el is pirultunk, amikor Vajdánk országát ilyen csúnya módon hasonlítottuk a nagy ős szerzeményéhez. Gyorsan át is adnánk a szót egy időre a Magyar Nemzetnek! Alább Bodacz Péter összeállítása következik.

Továbbra is óriási a szakadék a régiók között

KSH: Szabolcsban 112 ezer forinttal alacsonyabb az átlagkereset, mint Budapesten · Északnyugaton alig akad állástalan

Több tekintetben is csökkent az ország keleti és nyugati fele közötti különbség, a jövedelmek terén ugyanakkor továbbra is hatalmas szakadék tátong az ország különböző részei között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című online kiadványából. A KSH weboldalán elérhető interaktív térkép megyei bontásban ismerteti 2017 első féléves átlagos foglalkoztatási, kereseti és ipari statisztikáit, de a demográfiai helyzetre és néhány gazdasági alágazatra vonatkozóan is található adat.

Az összefoglaló szerint a nyugat-magyarországi megyékben, valamint Budapesten voltak a legmagasabbak az átlagos havi nettó keresetek 2017 első fél évében; a fővárosban ennek szintje meghaladta a 246 ezer forintot, míg Győr-Moson-Sopron megyében 200 ezer, Komárom-Esztergomban és Fejérben pedig 189, illetve 184 ezer forint körül alakultak az átlagos fizetések. Az északkeleti megyékben és Békésben ugyanakkor még a 150 ezer forintot sem érték el a bérek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet, ahol mindössze 134 ezer forintból kénytelen kijönni havonta egy átlagos munkavállaló, ez 112 ezerrel kevesebb, mint amennyit Budapesten lehet megkeresni. A különbség ráadásul növekszik, hiszen 2016 első felében a fővárosi 222 ezres átlagos kereset „csak” 106 ezerrel volt több, mint a legkeletibb megyében. Vas, Veszprém, Pest és Heves megyében 170 és 178 ezer forint között vitt haza egy átlagos dolgozó, míg a déli megyékben a bevételek nem érték el a 160 ezer forintot. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest 10–13 ezer forinttal nőttek a havi átlagos keresetek.

A kiadvány nem tartalmaz meglepetést a foglalkoztatási helyzetet illetően; az ország összes régiójában csökken a munkanélküliség, és nő az állással bírók aránya, néhány megye ugyanakkor továbbra is gyenge számokat produkál. Ezek közé tartozik a jövedelem terén sereghajtó Szabolcs, ahol 2017 második felében is 8,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta 56 százalékos foglalkoztatás mellett. Hét százalék körüli a munkanélküliek aránya Somogyban, Baranyában, Nógrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. Ezen a téren is a nyugati és középső megyékben a legjobb a helyzet legfeljebb három százalék körüli rátával. A munkanélküliség Győr-Moson-Sopronban alig látható, 1,6 százalékos. A munkanélküliség leszorításában egyébiránt Borsod teljesített kiemelkedően, hiszen az egy évvel korábbi ráta még 12,5 százalékos volt, ez jelenleg 5,5 százalékra csökkent. A kedvező folyamatok köszönnek vissza a foglalkoztatási statisztikákból is: nyugaton, a Balaton felett elhelyezkedő megyékben 60 százalék feletti a ráta, Somogy és Tolna megye kivételével pedig mindenhol meghaladja az 55 százalékot az állással rendelkezők aránya.

Az egy főre jutó ipari termelés terén is jelentős eltérések mutatkoznak az ország különböző részei között. Lényegében csak azok a térségek teljesítenek jól a statisztikákban, ahol jelen van valamely autógyártó társaság vagy nagyobb járműipari beszállító. Ennek megfelelően Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban négymillió forint körül, Vas és Fejér megyében pedig hárommillió forint körül alakult az egy főre jutó ipari termelés értéke. A középmezőnyben van lakosonként kétmillió forint körüli értékkel Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye, míg az ország többi régiójában jó, ha ennek felét mérte a Központi Statisztikai Hivatal. Az ország ipari termelésének közel kétharmadát hat megye és a főváros adta.

A KSH összeállítása szerint 2017. január 1-jén az ország lakónépessége 9,8 millió fő volt, 0,3 százalékkal, azaz 33 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az idei első fél évben 43 870 gyermek született, és 69 ezer személy hunyt el. Az élve születések száma 0,2 százalékkal emelkedett 2016 első fél évéhez viszonyítva.

(MNO)

Szerk3 hsz.: Ha kedves Olvasóink oldalát eddig furdalta a kíváncsiság, miért hallottak oly gyakran jellegzetes szabolcsi kettőshangzókat (és mulatóst) az ország állami (és uniós) forrásokkal kitömött építkezésein, íme egy lehetséges magyarázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valójában nem szegényebb, hanem versenyképesebb, mint a többi. Döbrögisztánban ezt így mondjuk. A munkaerő pedig nem olcsó, hanem költséghatékony. Hamarosan a nemzeti büszkeség kora köszönt ránk, miért legyünk álomgyilkosok azzal, hogy alábecsüljük a NER teljesítményét az ország arculatának formálásában? Ez dühítő a magunkfajta, ráadásul részben szabolcsi gyökerű “döbrögisták” számára. Persze megírta költőnk is: “Érted haragszom én, nem ellened, nosza szorítsd meg a kezem, mellyel magosra tartalak álmaimban, erősítsen az én haragom, dehogy is bántson.” /József Attila/

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!