Érdekes egy szemfényvesztő cikk jelent meg a Die Zeit nevű német újságban, “Vasfüggöny a fejekben” címmel.
A kommentár azt tanácsolja a németeknek, hogy vegyék komolyan az olyan államokat, mint Lengyelország. Azaz ne posztkommunista közhelyekben gondolkodjanak a kontinens keleti feléről és ne útonállóknak, a demokrácia ellenségeinek, továbbá a járadékvadászoknak tekintsék az itteni embereket.
A szerző, az újság lengyel származású munkatársa szerint “a német választási kampányban ezek az országok legfeljebb fenyegetésként kerültek szóba, pl. amikor Schulz arról beszélt, hogy a magyarok és a lengyelek az unión belül ássák alá a demokráciát. A nyugat ritka állatfajnak nézi a keletet, amelyet meg kell szelídíteni. Csak éppen nem veszi tudomásul, hogy a lengyel közvélemény micsoda küzdelmet vív nap mint nap az ország európaizálásáért. Az biztos, hogy az olyan renitens kormányok, mint a budapesti és a varsói megnehezítik, sőt, esetleg lehetetlenné teszik, hogy a nyugatiak egyenrangú partnerként kezeljék őket. Gyakran az a benyomás, hogy az Orbán- és Kaczynski-féle autokraták nem is akarnak párbeszédet folytatni, hanem a teljes eszkalációra utaznak. Ám ők azt a kisebbségi komplexust testesítik meg, amelynek részben az az alapja, hogy a nyugat semmibe veszi ezeket az országokat.
A reakciós magyar és lengyel politika jelek szerint alátámasztja azt a nyugati előítéletet, hogy itt egy elmaradott perifériális területről van szó. Csakhogy közben elsikkad, hogy mennyire megosztottak a keleti társadalmak, és mennyire vitatottak a vezetőik. Éppen ezért szükséges a nyugati támogatás, de a demokrácia keleti védelmezői nem sok szolidaritást tapasztalnak odaátról. A nyugatot továbbra sem érdekli igazán, mi történik a keleti végeken. A nyugati fejekben továbbél a Vasfüggöny. A kulturális és egyéb különbségek persze léteznek, ezt kár volna tagadni. Ám a közeledés lehetséges, amihez empátia és nagyobb rugalmasság kell Európa részéről. Lehet, hogy a magyar és lengyel politikai válságról érkező hírek elfedik, hogy Keleten továbbra is csodálják a nyugati életmódot. Mind a magyarok, mind a lengyelek azt szeretnék, ha teljes értékű tagként ismernék el őket.”
Azt mondjuk érdemes lenne boncolgatni, hogy “…Keleten továbbra is csodálják a nyugati életmódot…” Amit a Nyugat a Kelet legyarmatosítása, kifosztása árán valósított meg! Ergo: a Kelet fizeti a Nyugat irigyelt életmódját. Már amennyiben az irigylésre méltó!
A kommentár írójának óhaja pedig, miszerint “…Mind a magyarok, mind a lengyelek azt szeretnék, ha teljes értékű tagként ismernék el őket…” – egyenesen “természet ellenes”! Óhaj szintjén érthető, ám GYARMATOT a gyarmattartó egyenjogúnak, teljes értékű tagnak soha-sehol nem ismert még el a világtörténelem során.
Döbrögisztán kolóniának pedig erre az égvilágon semmi esélye!
Talán a lengyeleknek…! Ők még VALAMENNYIRE bírnak SAJÁT ORSZÁGGAL!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!