Ha nem csinálunk valamit gyorsan a magyar oktatással, állva hagy minket a világ
A World Economic Forum elemzése szerint 130 országból Norvégia, Finnország és Svájc rendelkezik a legfejlettebb humántőkével.
Magyarország a 39. helyen végzett, meglehetősen vegyes részeredményekkel.
Míg egyes területeken jól teljesítünk, addig az oktatási rendszer színvonala meglehetősen alacsony, nem fordítunk elegendő figyelmet arra, hogy a most felnövő generációk a jövőbeli boldoguláshoz szükséges, hasznos tudást szerezzenek, ami ebben a gyorsan változó világban az ország tartós leszakadásához vezethet.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egy ország hosszú távú növekedése szempontjából mennyire fontos a humántőke fejlesztésébe történő befektetés. Ehhez elengedhetetlen, hogy elég forrás jusson az oktatásra, ez a pénz hatékonyan kerüljön felhasználásra, illetve az, hogy az esélyegyenlőség elve minél inkább érvényesüljön, vagyis mindenki kihozhassa magából képességeihez mérten a maximumot.
A World Economic Forum a napokban hozta nyilvánosságra Global Human Capital Report 2017 című tanulmányát, amelyben 130 országot rangsorolt az alapján, hogy mennyire fejlett humántőkével rendelkeznek, vagyis hogy az emberek milyen mértékben rendelkeznek az értékteremtéshez szükséges készségekkel. A fejlettségi mutató négy alindexből tevődik össze:
1 Képesség (capacity): a jelenleg dolgozók végzettségi szintje az oktatásba történt korábbi befektetések eredményeként. (a múltbeli befektetések jelenlegi hozama)
2 Fejlesztés (development): a következő generáció dolgozóinak képzése, illetve a jelenlegi munkaerő tovább- és átképzése. (jelenbeni befektetés potenciális jövőbeli hozama)
3 Bevethetőség (deployment): az elsajátított képességek gyakorlati (munka során történő) alkalmazhatósága. (ebbe az indexbe beletartozik a foglalkoztatottsági ráta is, vagyis, hogy a népesség mekkora hányada veszi ki a részét az értékteremtésből)
4 Know-how: a megszerzett munkaspecifikus készségek mélysége, vagyis, hogy a munkaerő mennyire átfogó ismeretekkel rendelkezik saját területén.
A mutatót alapvetően úgy állították össze a szakértők, hogy tükrözze a készségek dinamikus mivoltát, azaz a fiatal generációk oktatása mellett a felnőttek tovább- és átképzésére, a folyamatos tanulásra is nagy hangsúlyt fektet. Ez utóbbi ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzhető legyen a humántőke minőségének romlása (amortizációja) a gyorsan változó világban.
A fejlettségi rangsor első 10 helyezettje között az Amerikai Egyesült Államok és Új-Zéland mellett 8 európai ország található.
Az első két helyen nagyon szoros versenyben Norvégia és Finnország végzett, őket pedig nem sokkal lemaradva Svájc követi.
-Norvégiával kapcsolatban a jelentés a minden alindexben elért magas pontszámot emeli ki, illetve azt a következetességet, ami már hosszú ideje jellemzi a humántőke fejlesztéséhez való viszonyát.
-Finnország a rendkívül magas színvonalú és hatékony oktatási rendszerének köszönheti előkelő helyét, ezáltal ugyanis nagyon magas pontszámot kapott a jövő generációiba való befektetést reprezentáló “development”, illetve a know-how mutatóban.
-Svájc szintén azokban a mutatókban teljesített jól, amelyekben Finnország. Az oktatási rendszer színvonalát tekintve, beleértve a benne dolgozók szaktudását, világelső. Emellett bőséggel állnak rendelkezésre nagyon széles tudásbázissal bíró dolgozók, lehetővé téve ezáltal azt, hogy a gazdaság a komplex, magas hozzáadott értékkel bíró iparágakra koncentráljon.
Magyarország a 130-ból a 39. helyet szerezte meg, amivel Romániát (42.) és Szerbiát (60.) sikerült megelőznünk a kelet-közép-európai régióból, Horvátország (37.), Szlovákia (36.), Bulgária (32.), Lengyelország (31.), Lettország (28.), Litvánia (25.) és Észtország (12.) viszont előttünk végzett.
Az alindexekben elért pontszámaink alapján megállapítható, hogy velünk is az a probléma, ami egyébként sok feltörekvő országot érint. Ennek lényege, hogy túl nagy hangsúlyt helyezünk az olcsó munkaerő maximális (jelen gazdasági igényeket kiszolgáló) kihasználására, miközben keveset foglalkozunk azzal, hogy a már dolgozókat, illetve a jövő generációit felkészítsük például a negyedik ipari forradalommal járó gyökeres gazdaságszerkezeti átalakulásokra.
Más szóval: túlságosan a jelenre koncentrálunk és nem foglalkozunk eleget azzal, hogy a jövőbeli változásokra felkészítsük az ország humántőkéjét.
A jelentés készítőinek célja az, hogy felhívják a figyelmet a humántőke fejlettségét meghatározó tényezők közül azokra, amelyek tekintetében rosszul teljesítenek az egyes országok. Ennek tudatában aztán a helyi döntéshozók olyan reformokat hajthatnak végre, amellyel megakadályozhatják, hogy a technológiai fejlődés miatt az adott ország tartósan leszakadó pályára álljon. Magyarországnak elsősorban az oktatási rendszer minőségének javítására kell koncentrálnia, ezek tekintetében ugyanis eléggé a lista végén helyezkedünk el.
(portfolio)
Bal-Rad komm: Megszívlelendő kellene hogy legyen minden egyes sora ennek a cikknek, viszont van egy megállapítás, amely tökéletesen megvilágítja rendszerváltóink és országmegvédőink munkálkodását:
“…a jelenleg dolgozók végzettségi szintje az oktatásba történt korábbi befektetések eredményeként. (a múltbeli befektetések jelenlegi hozama)…”
De van itt egy másik kardinális megállapítás is, amivel szintén nem vitatkozhatunk:
“…túl nagy hangsúlyt helyezünk az olcsó munkaerő maximális (jelen gazdasági igényeket kiszolgáló) kihasználására…”
– Természetesen NEM “MI” helyezünk túl nagy hangsúlyt erre, hanem “ŐK”! A folyton-folyvást a nemzetet megvédők, az országot megmentők! Fölösleges neveket, pártokat emlegetni. 28 éve már ez zajlik! Irányítják a katasztrófába az országot!
Csak végkövetkeztethetünk: A GYARMATNAK JÓ EZ ÍGY!
A megvédők és megmentők kölkei meg úgyis öröklik a mindenkori polihisztorkodást!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!