Egyetlen döntés fenyegeti a qrmány legféltettebb álmát

Éles fordulatot vett a héten az Eximbank elszámolásának ügye, ami egy évek óta zajló csata a magyar statisztikai hatóságok és az Eurostat között. Fennáll a veszélye, hogy a pénzintézetet az államháztartási szektoron belülre kell sorolni, ez pedig jelentősen átírja a magyar adósságadatokat. Megmutatjuk, mennyire!

Óriási jelentősége van az ügynek

Még távolról sem lefutott az Eximbank elszámolásának ügye, azonban a CMFB legutóbbi döntése miatt megnőtt annak a kockázata, hogy a pénzintézetet az állami szektoron belül kell majd elszámolnia a magyar államnak. Vagy ha a magyar statisztikai hatóságok ezt nem teszik meg, akkor megteszi helyettük az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat szigorú magatartását látva, ez már csak idő kérdése. Ezért arra vállalkoztunk, hogy megbecsüljük, az Eximbank államháztartási körön belüli elszámolása mit okoz a legfontosabb államháztartási számokban.

Az átsorolás hatással lehet a költségvetés (flow mutató) és az államadósság (stock mutató) számaira is.

– A költségvetés hiányára komolyabb hatást nem gyakorolna az átsorolás. Igaz ugyan, hogy innentől az alkalmazottak bérköltsége, kamatfizetések a költségvetés kiadási oldalát terhelnék, azonban az Eximbank már jelenleg is minden évben részesül kamatkiegyenlítésben. (Az elmúlt években rendszeresen 25-30 milliárd forintot tervezett be a kormány a költségvetésbe ezen a soron.)

– Látványosabb, és a kormány számára aggasztóbb következménnyel járhat az átsorolás az államadósság tekintetében. Az átsorolás első évétől kezdődően ugyanis egy szintugrást eredményezne a bruttó adósságszámokban ez a “művelet” és a mérleg folyamatos felduzzadása (ami egyébként a bank stratégiájának következménye) szintén tovább növelné az államadósságot (kérdés, hogy a nettó adósságráta hogyan változik ettől a lépéstől, mivel nem tudjuk, hogy az Eurostat az eszközoldalt milyen arányban venné figyelembe).

Százmilliárdokról van szó

Az államadósság-növelő hatás azonban függ attól, hogy az Eurostat a bank mérlegének forrásoldalán szereplő tételekből mit tekint államadósság-növelő tételnek. Az Eximbanknak nincs betétállománya a forrásoldalon, jellemzően kibocsátott kötvények és nemzetközi hitelek szerepelnek ezen az oldalon. Több forgatókönyv is elképzelhető az átsorolás esetén:

1. A bank teljes forrásállománya (vagyis mérlegfőösszege) bekerül az államadósságba.

2. Az összes kötelezettség kerül be az államadósságba (vagyis a mérlegfőösszegből csak a saját tőke összege kerül levonásra, egyébként a többi tétel mind államadósságot növel).

3. A kötelezettségállomány bizonyos elemeit számolja bele az Eurostat az államadósságba.

Ha abból a valószínű forgatókönyvből indulunk ki, hogy az Eurostat a külső forrásállományt számolja bele az államadósságba, akkor is nagyon csúnya adósságszámok alakulnak ki. Attól függően, hogy az átsorolást melyik évtől kezdődően kell végrehajtani, történik a szintugrás az államadósságban. Úgy kalkuláltunk, hogy 2010-ig visszamenőleg történik meg az átsorolás, melynek következtében minden egyes év GDP-arányos államadósság-adata a GDP-arányos külső forrásállomány értékével emelkedik meg.

Mivel az Eximbank 2016-os beszámolója is a rendelkezésünkre áll, ezért 7 éven keresztül tudjuk átvezetni a számokat az államadósságon. Számításaink szerint tavaly már 795 milliárd forintot ért el a bank külső forrásállománya, ami már a GDP 2,2%-ának felel meg. A 2015-ös 763 milliárd forintos külső forrásállomány is hasonló mértékű, ami például megfelezi a 2014-ről 2015-re bekövetkezett államadósság-csökkenést.

Az Orbán-kormány egyik legfontosabb célkitűzése az adósságráta fokozatos csökkentése. Az Eximbank esetleges átsorolása pedig ezt írná át, nem is kis mértékben: az adósságráta csökkenése már nem lenne olyan meredek, mint azt jelenleg számon tartja a kormány.

Számításainkból egyértelműen kiolvasható, hogy a tét nem kevés. Ezért nem meglepő, hogy nagyon úgy néz ki, a magyar kormány hajlandó beállni a magyar statisztikai hatóságok mögé és akár a bíróságig vinni az ügyet. Ettől függetlenül fennáll a kockázata, hogy az Eurostat bármikor előáll a magasabb magyar államadósság-adatokkal.
(portfolio)

Bal-Rad komm: A döbrögista horda számára bizony nem kicsi a tét! HA EGY KÜLSŐ ÉS OBJEKTÍV HELYZETFELMÉRŐ azt állapítja meg, hogy a vajda nagy vállalása csupán szemfényvesztés – PARASZTVAKÍTÁS – volt mindezidáig, akkor bizony azt még az álellenzék a szemére vetheti a hordának.

Azt, hogy “…tavaly már 795 milliárd forintot ért el a bank külső forrásállománya, ami már a GDP 2,2%-ának felel meg…az adósságráta csökkenése már nem lenne olyan meredek, mint azt jelenleg számon tartja a kormány…”

– Ez a “külső forrásállomány” természetesen közpénzt jelent!

Ráadásul – ha emlékezetünk nem csal – akkor a 3500 milliárdos “megvédett” MANYUP pénz tekintélyes hányada IS a vajdai álom (igéret) beteljesítésére lett – ÁLLÍTÓLAG! – fordítva!

Persze a horda számára semmi sincs veszve. Az impotens álellenzék ezt a magas labdát NEM MERI LEÜTNI! – a horda meg széttárja a karját, és röhögve előadja: AZOK MÁSKÉNT SZÁMOLNAK OTT AZ EUROSTATNÁL, ITT MEG MI VAGYUNK AZ URAK! Úgyhogy…!

Persze az igazság ettől még kibukott. Bár az senkit nem érdekel!

Mint ahogy az sem, hogy a GDP-növekedéssel (ami 2010 óta volt) NEM ARÁNYOSAN CSÖKKENT az államadósság! Jóval szerényebb mértékben.

Azaz: NŐTT AZ ÁLLAMADÓSSÁG! Viszont a qrmányzati számmisztikában ez elsumákolható!

Meg jelentősége sincs! Nem mindegy hogy 50 vagy 80 százalék?!

SOHA VISSZA NEM FIZETHETŐ MÉRTÉKŰ!

Lényegesebb, hogy a rendszerváltás óta a külső államadósság TIZENHÁROMSZOROSÁRA NŐTT!

A nemzeti aranytartalék 63 tonnájából 60 tonna eltűnt!

Az állami vagyon minimum 90 százaléka eltűnt!

A MAGYAR GAZDASÁG MEGSZŰNT!

PIACAINKAT ELAJÁNDÉKOZTUK!

Itt állunk kilógó üleppel, de dacosan fölvetett fejjel! Mi – BÜSZKE MAGYAROK!

Jöhet a következő mesefilm!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!