Nagy csapás érheti Magyarországot – Kiderült, ezermilliárdok sorsa a tét

Súlyos hibákra bukkantak Magyarország legnagyobb keretközbeszerzésének eddigi lebonyolítása során az Európai Bizottság auditorai és ha nem sikerül kimagyarázni az ügyet, illetve ha Brüsszel nagyon ellenséges lesz végig velünk, akkor a Portfolio értelmezése szerint több ezermilliárd forintnyi EU-támogatásunk kifizetésének felfüggesztése is bekövetkezhet. Az biztos, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni és már most látszik, hogy komoly (jogi) csata készül.

Mi a lényeg?

Az egész ügy lényege, hogy Magyarország eddigi legnagyobb közbeszerzési csomagjánál az illetékes hazai hatóság utólag kiadta a tanúsítványt, hogy minden rendben volt, miközben olyan szereplőket zártak ki a közbeszerzésből, akiket nem kellett volna és olyanok nyertek, akiknek nem kellett volna. A súlyos hibát egy előzetes jelentéstervezetben immár írásban is megállapították az Európai Bizottság auditorai és emiatt az EU-pénzek elosztásának irányítási és kontroll mechanizmusaira a legrosszabb besorolást adnák.

Ez pedig az érintett források felfüggesztését vonná maga után.

Bár hangsúlyozzuk: most csak egyetlen ügyről van szó, ahol a hibát látja a Bizottság, de a hatóság fontos szerepe miatt ezt az ügyet akár ki lehet terjeszteni sok más EU-s közbeszerzés megítélésére is. Ha pedig ez tényleg így lenne, akkor ebben a Magyarország számára legrosszabb esetben állna elő az a helyzet, hogy akár többezer milliárd forintnyi EU-támogatást is felfüggeszthetnek átmenetileg. Ezt nyilván szeretné elkerülni a kormány a következő hónapok tárgyalásai során.

Az ügy előzményei

A 24.hu még július elején írta meg, hogy a 420 milliárd forintos vízügyi keretközbeszerzéseknél (6 régióra térségenként 70-70 milliárd forint) súlyos problémát találtak az uniós auditorok: az érvényesnek és nyertesnek kihirdetett ajánlatok közül többet valójában érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. Ezt az információt pontosította tegnapi cikkében a Zoom.hu, amely az immár angolul írásban is megérkezett brüsszeli audit jelentéstervezet alapján azt írta:

a 69 érvényes ajánlatból 62-t ki kellett volna zárni

azon logika alapján, amellyel a cseh hátterű KKEU konzorciumot kizárták egy mintafeladat teljesítése alapján. Emellett a 6 régió 24 nyertese közül csupán négy esetben találták érvényesnek és alkalmasnak az ajánlatot. (A cikk szerint az Észak-Dunántúl régióban a Penta Kft., Délkelet-Magyarországon a He-Do Kft., illetve a Penta Kft., az Észak-Magyarország régióban a He-do Kft. tett érvényes és alkalmas ajánlatot, azaz például a Mészáros és Mészáros Kft.-vel felálló M-E konzorcium is érvénytelen ajánlatot tett.)

A Portfolio helyzetértelmezése és információi szerint a fő gond még csak nem is a keretközbeszerzési megoldással, és annak kialakított szabályrendszerével van. (Pedig ezt is felrótta most is a Bizottság: 6 térségben 70-70 milliárdos kiírás, 4 évre bebetonozott nyertesek előre még nem kellően részletezett feladatokra, a verseny is sérülhetett és ez az árakat is feltornászhatta. Éppen emiatt javasolja most a Bizottság, hogy ne hetvenmilliárdos tömbökben, hanem projektenként, és új szerződések mentén kössék meg a szerződéseket.)

Ehelyett inkább azzal, hogy a közbeszerzés mintafeladatának értékelése során az ajánlatkérő Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (azaz a Nefpi) diszkriminatívan járt el, illetve mindezt utólag jóváhagyta a közbeszerzési tanúsítványt kiadó közbeszerzési felügyeleti hatóság is (KFF), amely a Miniszterelnökség berkein belül működik. A diszkrimináció azt jelenti, hogy olyanokat zárt ki a mintafeladat megoldása során, akiket nem kellett volna és közben olyanok kerültek be a térségenként 4-4 nyertes közé, akik közül sokat ki kellett volna zárni.

25%-os pénzügyi büntetés a kilátás

Az EU-s szabályok szerint ha rossz beszerzési ajánlattípust választott volna a magyar ajánlatkérő Nefpi, akkor a közbeszerzéssel érintett uniós támogatás 100%-ára tennének pénzügyi korrekciós (büntetési) javaslatot a Bizottság auditorai. Most viszont a vizsgálati eredmények alapján a közbeszerzés során alkalmazott diszkrimináció gyanúja áll fenn és ezért “csak” 25%-os korrekcióra tesznek javaslatot a bizottsági auditorok.

Ez azt jelentené, hogy a magyar hatóságok által benyújtandó vízügyi fejlesztési számláknál 25%-os automatikus levonást kellene alkalmazniuk. Magyarul az igényelhető uniós pénznek a 25%-át ne is kérjük, mert úgysem fogja kifizetni Brüsszel a diszkriminációra hivatkozva. (Ezt a részt is a magyar költségvetésnek kellene állnia EU-s támogatás helyett. A büntetéssel érintett EU-pénzt pedig más fejlesztésekre nyilván fel tudnának majd használni a magyar hatóságok, így az ügyből nem következne automatikusan forrásvesztés.

A 24.hu korábbi cikke szerint valahol 150-200 milliárd forint között járhatott július elején a megkötött szerződések összege és így a 25%-os korrekció akár 40 milliárdos büntetést is jelenthetne. Ahogy akkor felhívtuk rá a figyelmet, most is fontos: a lap arról nem írt, hogy mennyi volt a tényleges kifizetés, hiszen a korrekció a későbbiekben valójában csak ezt érinthetné.

Három lehetséges irány

Úgy tudjuk (és a Zoom.hu is írt erről), hogy a minap angolul megérkezett brüsszeli előzetes auditjelentés egyrészt azt tartalmazza, hogy a vízügyi keretközbeszerzés során keletkezett számláknál 25%-os legyen a korrekció.

Több forrásból úgy tudjuk: a magyar kormány mindent meg fog tenni azért, hogy ez a 25%-os korrekció ne következzen be.

Két hónap van válaszolni a felvetésekre és például az a magyar érvelés egyik alapja, hogy történt-e valójában érdeksérelem azoknál, akiket kizártak és az mekkora lehetett (a kizárt szereplők valójában nem is kaptak volna munkát, így számla sem keletkezett volna). A várhatóan kemény jogi harcra utal, hogy a Zoom.hu információi szerint a kormány már felkérte a világ egyik legdrágább ügyvédi irodáját, a DLA Pipert, hogy vívjon meg Brüsszellel.

A levélben tudomásunk szerint az a bizottsági “kérés” is benne van, hogy a vízügyi keretközbeszerzés folyományaként a továbbiakban ne legyenek olyan számlák, amikre szintén alkalmazni kellene a 25%-os korrekciót. Ez azt jelenti, hogy szüntessük meg ezt a problémás helyzetet.

A fentiekből három irány, illetve azok kombinációja körvonalazódik:

1. Az összes, a vízügyi keretközbeszerzés során megkötött szerződést felmondja az állami fél és újra kiírják, illetve lebonyolítják a közbeszerzéseket, de nem tömbösítve, hanem projektenként. A bizottsági levél konkrétan ezt az utat veti fel, de úgy tudjuk, hogy ezt nagyon nem szeretné a kormány, mert ezzel egyrészt sok időre leállnának ezek a projektek (amelyek nemzetgazdaságilag is érezhető méretűek), másrészt így az érintett KEHOP előrehaladása is igencsak “megborulna”.

2. Azoknál a szerződéseknél, amelyeket már megkötöttek és vonatkozna rájuk a bizottsági auditorok által javasolt 25%-os korrekció, vitatják a jogalapot (ld. nem történt érdeksérelem). Ha nem sikerül meggyőzni őket, akkor az érintett számlacsomagnál Magyarország bevállalhatja a 25%-os korrekciót, azaz EU-s pénz helyett a magyar költségvetésre száll át ez a fentiekben vázolt, nagyságrendileg 40 milliárdos teher és ezen keretközbeszerzések során további szerződéseket már nem kötnek, hogy ne keletkezzen további problémás számlaállomány.

3. A második változathoz kapcsolódóan a 420 milliárd forintnyi összes munkából még le nem szerződött állományra elindítanak új közbeszerzéseket, hogy azokban már szintén problémamentes fejlesztési számlák keletkezzenek.

Utóbbi két megoldás kombinációjával tehát el lehetne érni azt a bizottsági kérést, hogy a továbbiakban a fenti hibából már ne keletkezzen további probléma.

A Zoom.hu cikkében jelzett bizottsági levél a nagy keretközbeszerzésekhez kapcsolódó tanácsadói szerződéses munkák túlárazási gyanúját is tartalmazza.

A legsúlyosabb értékelés és potenciális következményei

A bizottsági levél mindezek mellett azt is tartalmazza: amiatt, hogy a KFF utólag jóváhagyta a valószínűleg diszkriminatív közbeszerzéseket (kiadta a szabályossági tanúsítványokat), maga a KFF sem működik jól,

így az audit során vizsgált “irányítási és kontroll mechanizmusok” nem működnek. A Bizottság négyfokozatú skálán értékeli, hogy egy adott országban felállított irányítási és kontroll mechanizmus hogyan működik és a korábbi auditok során jellemzően csak kisebb problémákat találtak, emiatt a kettes értékelést adták (az egyes a legjobb, a kettes a kisebb hibák melletti működésre utal). Most viszont az előzetes jelentéstervezet a legrosszabb, négyes besorolást adná.

Ezt is nyilvánvalóan vitatni fogják a magyar hatóságok a következő két hónap során. Az elküldendő magyar válasz figyelembe vételével a Bizottság majd egy magyar nyelvű végleges auditjelentést készít és ekkor állapítja majd meg a Bizottság, hogy a négyfokozatú skálán hányasra értékeli a magyar irányítási és kontroll mechanizmusokat az adott területen.

Ha addig nem sikerül meggyőzni Brüsszelt és ebbe a végleges jelentésbe is a négyes, azaz legrosszabb minősítés kerülne, akkor nagy kérdés, hogy ebből, a KFF-es hibából, mi következik.

Értelmezésünk szerint a legjobb esetben a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programon belül (a KEHOP terére írták ki a vízügyi keretközbeszerzéseket) felfüggesztenék az összes olyan fejlesztési terület (prioritás) pénzeinek a kifizetését, amelyhez a KFF-nek köze volt/van, azaz a közbeszerzés folyamatának végigkövetése során volt/van szerepe. Ez több százmilliárd forintot tenne ki.

A legrosszabb esetben viszont ezt az ügyet kiterjesztheti Brüsszel több más Operatív Programra is, amelyekben a KFF-nek szintén fontos előzetes, menetközbeni és utólagos ellenőrzési feladata van. Így tehát ha nem is totális (horizontális, az összes uniós támogatásra érvényes) felfüggesztés lépne hatályba, de legalábbis a 10 Operatív Program jelentős részére, több ezer milliárd forintra vonatkozó felfüggesztő határozat is születhetne. (Érdekes kérdés azonban, hogy megalapozott lenne-e az, ha egyetlen ügyben talált súlyos KFF-hibát ennyire széles forráshalmazra kiterjesztene a Bizottság.)

Hogyan tovább?

Fontos, hogy a felfüggesztés nem jelentené ezeknek a forrásoknak az elvesztését, azaz ez egy különálló vonal a fenti 25%-os pénzügyi büntetési mértéktől. Akármilyen széles forrástömegre is vonatkozna egy ilyen felfüggesztő határozat, a kifizetések blokkolását addig biztosan nem oldaná fel Brüsszel, amíg a viták minden területen kétséget kizáróan el nem rendeződnek. Ez sok hónapot is igénybe vehet.

Addig persze itthon haladhatnak tovább a kifizetések a pályázók felé (azt úgyis a magyar költségvetés előlegezi meg, aztán a beérkező számlákat utólag nyújtja be elszámolásra a Bizottsághoz), de lehet azért kockázata a magyar büdzsének. Mégpedig amiatt, hogy

1. egyrészt mikor jönnek majd meg a brüsszeli pénzek (ha hosszú ideig nem jönnek, akkor annyira szétnyílna az itthoni és a brüsszeli kifizetés közötti különbség, hogy az a pénzforgalmi államháztartási hiányt nagyon megnövelné, így idővel esélyes, hogy az itthoni kifizetések tempóját is le kellene “csavarni”)

2. másrészt tényleg mindent kifizet-e majd Brüsszel (a felfüggesztés feloldása érdekében végett vizsgálatok nem tárnak-e fel további problémákat, amelyek miatt újabb pénzügyi büntetési javaslatokat is magukkal vonnának). Emiatt tehát indokolt lehet óvatosabban haladni az itthoni kifizetésekkel, nehogy később még több olyan számla keletkezzen, ami miatt a fent említettnél akár jóval több büntetési tétel is előállhat.

Arra, hogy a KFF hibájából eredő probléma négyes fokozatú értékelés esetén hogyan lenne orvosolható, és mi lesz ennek az egész ügyhalmaznak a kimenetele (tényleg lesz-e felfüggesztés, milyen körben, stb.), azért nem lehet egyelőre konkrét választ adni, mert nincs rá itthon precedens.

Az mindenesetre nyugtalanító, hogy májusban, amikor az Európai Parlament elindította az atombombának is számító 7-es cikkely szerinti eljárás nulladik lépését, akkor ebben a határozatban arra is felszólította az Európai Bizottságot, hogy legyen nagyon résen a magyarországi uniós forráselosztás ellenőrzése során. Most pedig úgy tűnik, hogy fogást találhat a Bizottság egy nagy volumenű magyar fejlesztési ügyben.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Röviden összefoglalva a lényeget: nem történt más, csak a szokásos. A júdáspénzeket lenyúlta az Új Nemmzetthy Elyth. Azaz: CSAK FOLYTATTÁK A GYAKORLATOT!
Amit eddig zavartalanul csinálhattak.

Mi fog történni ezután? NYILVÁNVALÓAN SEMMI KÜLÖNÖS!

Az EU-tudtára adta Döbröginek, hogy “tudjuk ám hogy mit csinálsz!” Közben persze azzal is tisztában vannak, hogy Döbrögi is tudja, hogy ŐK MIT CSINÁLNAK! Amit ha a vajda kiterítene, rossz hatással lehetne a brüsszeli kurátorok OTTHONI megítélésére.

Az EU egy kis ejnye-bejnyén kívül mást nem fog csinálni! Fizeti tovább – rendben a júdáspénzeket. A megállapodás szerint. Mert az jár.

Döbrögiék pedig továbbra is ellopják! Mert ők erre szövetkeztek! Viszont a bűnszövetségük nemcsak a lopásra, hanem információgyűjtésre is szakosodott.

EZ UTÓBBI A GARANCIA BRÜSSZEL FÉKENTARTÁSÁRA!

Hazaáruló-nyerészkedő bűnbandáink közül EGYEDÜL a döbrögista horda építette ki a garanciahálózatát. Így aztán kicsit hasonlít a történet a brüsszeli parki szextettre: a Monsieur Lök ‘a Padon, Madam Sikong de Tűr!

Mi fog történni ezután? NYILVÁNVALÓAN SEMMI KÜLÖNÖS!

Történt egy kis hiba Döbrögisztánban. Egy kis maleur! BŰNCSELEKMÉNY?! Ugyammá!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!