Többen halunk, mint négy éve

Vajon tényleg az influenza, vagy a több város életét az év elején megkeserítő szmog, netán az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai okolhatók a tavaly ősz óta emelkedő, és az idei első negyedévben rekordot döntő halálozási számokért?

A kérdésben a nemrég a riasztó statisztikát közlő KSH-jelentés nem segít eligazodni, mindössze arra hivatkoznak, hogy „a 2017. év eleji jelentős halálozási többlet hátterében – a két évvel ezelőtti folyamatokhoz hasonlóan – most is a tetőző influenzajárvány állhatott”.

Maguk sem tudják

A KSH népmozgalmi tájékoztatója rögzíti, hogy 2017 első negyedévében nemcsak 1,7 százalékkal kevesebb, 22 072 gyerek született, mint az előző év azonos időszakában, hanem a 38 589 halálozás is jelentős, 16 százalékos növekedés a 2016. január–márciusához képest.

Az első negyedéven belül a januári és a februári halálesetek emelkedése volt jelentős. A lehetséges okokat illetően az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága kérdésünkre adott válaszában még a KSH-nál is tanácstalanabbnak bizonyult. Azt írták: a KSH 2017. első két hónapjára vonatkozó népmozgalmi adatok szerint a természetes népességfogyás valóban több volt, mint az előző években, ám ennek csupán vélelmezett oka az influenzajárvány.

Kíváncsiak voltunk, vajon az államtitkárság szerint mennyiben vezethető vissza ez a többlet az egészségügyi ellátórendszerre, ezért kórházi statisztikai adatokra is rákérdeztünk. Erre azt a választ adták, hogy „2016, illetve 2017 első két hónapjában a kórházi betegforgalom nem változott szignifikáns mértékben” (lásd táblázatunkat).

Egyes szakemberek szerint a halálozások száma a szmog okozta légzőszervi megbetegedések növekedése miatt is emelkedhetett.

2014-ben – az Egészségügyi Világszervezet szoftverével kiszámolt adatok szerint – csak Budapesten akár kétezer ember idő előtti halálát is okozhatta, és nem volt jobb a helyzet a nagyvárosokban sem: Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála volt összefüggésbe hozható a szálló porral. A három évvel ezelőtthöz hasonlóan idén is komoly szmog volt: január-februárban a szálló por egészségtelenül magas értéke miatt többször kellett elrendelni riadót Budapesten, és hasonló korlátozásokat léptettek életbe több nagyvárosban is, például Salgótarjánban, Miskolcon és Szegeden.

Lehet más oka is

Mivel az év elején drasztikusan megnőtt halálozási adatok okait hivatalosan azóta sem kutatják, nehéz egyértelmű magyarázatot találni a számokra. Kézenfekvőnek tűnne a lakosság egyre romló egészségügyi állapotát okolni, vagy éppen az ellátórendszer hiányosságait.

Főleg, miután az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nemrég nyilvánosságra hozott teljesítményértékelésében az áll, hogy a 65 évnél fiatalabbaknál minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi beavatkozásokkal, a jobb ellátórendszerrel a halálesetek 14, hatékonyabb népegészségügyi ellátással pedig 12 százaléka lett volna megelőzhető. Ez azt jelenti, hogy összességében az összes haláleset 26 százaléka, több mint 32 ezer haláleset lett volna elkerülhető.

Csak éppen az adatok 2014-re vonatkoztak, vagyis a jelentés amúgy súlyos megállapításai nem magyarázhatják az idén év elejei magasabb halálozási számokat.

Ezzel együtt is riasztóak azonban az ÁEEK megállapításai, hiszen eszerint a legtöbb halálesetért a 65 év alattiak körében az olyan „népbetegségek” felelősek, mint a daganatos betegségek, majd másodikként a keringési rendszer betegségei.

Eközben az egészségügyi állapot mutatói javuló tendenciát mutatnak, így a magyar férfiak születéskor várható élettartama már 72,3 év, a nőké pedig ezt jelentősen meghaladva, 79,4 év volt – olvasható a jelentésben szintén 2014-es adatokra hivatkozva. Ám ezek a számok máris sokkal rosszabbul hangzanak, ha összehasonlítjuk az EU más tagállamaival: a 28 tagállam rangsorában a magyar férfiak a 24., a nők a 26. helyen álltak.

Sok sebből vérzik

„A demográfia alapszabálya, hogy két egymást követő év pár hónapjának összehasonlításából nem szabad hosszú távú következtetést levonni” – figyelmeztetett Kincses Gyula. Az egészségügyi szakértő az év első hónapjainak magasabb halálozási adatait magyarázó hivatalos indokról, az influenzajárványról kérdésünkre úgy vélekedett:

Mi van akkor, ha ez igaz, és valóban ez az ok? Ez sem mentene szerinte fel senkit, sőt. „Hiszen ma már influenzában nem kellene meghalni, nem volt különösebb figyelemfelhívás, kampány az influenza elleni védőoltás mellett, így kevesen is oltatták be magukat, a raktárakban pedig hegyekben állt a vakcina” – mondta.

Ami pedig az ÁEEK jelentésének súlyos megállapításai és a növekvő halálozási adatok közötti kapcsolatot illeti, a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentésből sokak által levont hangzatos következtetés, miszerint „egy év alatt 32 ezren haltak meg a csapnivaló egészségügy miatt”, ebben a formában biztosan nem igaz. Azt ő sem vitatja, hogy „a magyar egészségügy számtalan sebből vérzik, komoly problémákkal terhes, valóban méltatlanul rosszak a halálozási viszonyaink”, de szerinte „egyrészt az egészségügy ettől még nem halálgyár, másrészt a sokkoló adatok régi, tartós tendenciát mutatnak, nem egy adott, új helyzetet”. A szakember, volt egészségügyi államtitkár jelezte: az ellátórendszer színvonalának kérdésénél sokkal nagyobb gondnak tartja az ellátás szervezetlenségét, ami területi egyenlőtlenségekhez vezet, illetve az ellátáshoz való hozzáférés nehézségeit, ami pedig azt eredményezi, hogy „egy beteg valószínűleg kielégítő ellátást kaphatna, csak éppen nincs pénze buszjegyre, hogy elmenjen a szakrendelésre vagy a kórházba” – ezt látszik alátámasztani a kórházi forgalmat mutató említett táblázat: kevesebben mentek kórházba, de mégis többen haltak meg az adott időszakban. Kincses Gyula szerint ráadásul nem hagyható figyelmen kívül a társadalmi környezet sem. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy nyilvános rendezvényen az egészségügyért felelős miniszter egészségtelen ételek, pálinka, és egy, két, esetleg három pohár bor fogyasztására buzdít

Azt pedig megdöbbentőnek tartja, hogy az iparkamara elnöke gimnáziumokat zárna be, miközben köztudott, hogy a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők életkilátásai sokkal jobbak, akár 12 évvel is magasabb a várható élettartamuk, mint az alapfokú iskolai végzettségűeké.
(vh)

Bal-Rad komm: A témában porhintés zajlik ezerrel! Qrmányzati és álellenzéki körök a saját pozícióikból fakadóan akarják láttatni az okokat az “ez is lehet-az is lehet” sejtetésekkel, és okfelsorolásokkal.

Valóban lehet ez is-az is! Ám ha kitágítjuk a vizsgált térséget, egy fölöttébb figyelemre méltó, félelmetes jelenséggel találkozunk. IGAZ A NÉPESSÉÁGFOGYÁS-bár a halálozási csúcsidőszak vonatkozásában vannak eltérések-VALAMENNYI RENDSZERVÁLTOTT EGYKORI SZOCIALISTA ORSZÁGRA! (Igaz még az e téren a statisztikailag helyrebillent Oroszországra is, ám ott a muszlim népesség magas születési rátája az, ami fényezi a statisztikát. Bár ha a születési statisztikát e téren boncolgatnánk, DÖBRÖGISZTÁN MÉG DÖBBENETESEBB EREDMÉNYEKET PRODUKÁLNA!)

Az “ez is lehet-az is lehet” verziók közül a társadalmi hatást rendszerint kihagyják. A társadalmi sokkhatást, ami a rendszerváltással érte ezeket az országokat, ezek körén belül pedig Magyarországot!

Országunkban ugyanis-ha úgy akarjuk-MINDEN FÖLSOROLT TÉNYEZŐ, ami a korai halálozási ok lehet, VISSZAVEZETHETŐ A RENDSZERVÁLTÁS ÁTKOS HATÁSÁIG!

Az okfejtők ezt valamiért kihagyják az “ez is lehet-az is lehet” variánsok sorából.

Pedig olyan nagyon rosszindulatúnak sem kell lennünk a RENDSZERREL szemben. Csak objektívnek! Csak a statisztikai adatoknak kellene hinnünk. Amelyek rendelkezésünkre állnak!

Eszerint a rendszerváltás óta országunk lélekszáma legkevesebb hatszázezerrel csökkent! Természetes népességfogyás címszó alatt! (Az arányokat tekintve pedig egyenesen katasztrofális lehetne a kép, ha a hatszázezres csökkenés még nem is lenne eléggé sokkoló!)

Úgyhogy az “ez is lehet-az is lehet” közé nyugodta besorolhatjuk-ÉS ELSŐ HELYRE RANGSOROLHATJUK-a kapitalizmust! A JELENLEGI RENDSZERT!

HA MÁR A STATISZTIKÁKAT NÉZZÜK!

Mert a matek-A SZÁMOK!-bizonyító erővel bírnak! Jobb helyeken legalábbis!

Ám Döbrögisztán qrmányzati és álellenzéki körei inkább az “ez is lehet-az is lehet” RENDSZERMENTŐ-MOSDATÓ MAGYARÁZKODÁSBA MENEKÜLNEK! Aminek a végén kiderül, hogy ha valaki diplomát szerez, az akár halhatlanná is válhat!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!