Londonban az utcán élek és kéregetek.. ennyit keresek 1 nap alatt:

Nehéz döntés volt, hátra hagyni mindent és kimenni.. De muszáj volt megtennem.. Már csak a kicsi gyermekem miatt is. Amiket most lefogok írni, azt rátok bízom, hogy…

A most következő kicsit sokkoló történetet egy olvasónk küldte el nekünk, és nagyon megdöbbentett minket is, hogy valaki erre kényszerül vagy ezt az utat választja.. Ugyanakkor rávilágít arra, hogy milyen komoly gondok is vannak itthon…

Sziasztok!

Egy ideje már nem élek itthon.. Mint sok honfitársam én is külföldre kényszerültem, mert a SAJÁT hazámban nem tudtam megélni és az egy szem gyermekemet eltartani. Nehéz döntés volt, hátra hagyni mindent és kimenni.. De muszáj volt megtennem.. Már csak a kicsi gyermekem miatt is. Amiket most lefogok írni, azt rátok bízom, elhiszitek e vagy sem, de én így élek 1 immár 1 éve..

Hogy szégyen e? Valaki szerint lehet.. Hogy megélek e belőle? Biztosan! Ugyanis Londonban élek és “kéregetek” nekem ez a “munkahelyem” itt London egyik legforgalmasabb sétálóutcáján (Shaftesbury Avenue, Abbey Road, Kings Road mikor hova) leülök minden nap reggel 8-tól este 6 – ig “kéregetni”. Nem pofátlanul, csak egy kis aprócska táblát teszek magam elé, amire kiírtam : Im hungry, help me ! Azaz magyarul : Éhes vagyok, kérem segítsenek!

Ez most tudom nagyon furcsán hangzik, sokan biztosan meg is vetnek majd érte, de nem érdekel, ezt egy fajta kísérleti jelleggel kezdtem el, de ma már annyira “hozzászoktam”, hogy nem is akarok mást csinálni, egy ideig, biztosan nem. Az emberek itt nagyon adakozóak többen segítettek étellel is, és sokan pénzel.. hangsúlyozom, soha nem megyek oda senkihez és nem is nagyon szólakok meg! Átlagosan a nap végére nem kevesebb 300-350 font gyűlik össze ( 100-110 ezer forint ) amit kettő hetente utalok is haza a szüleimnek, illetve a gyermekemnek mint egy segítségképpen.

Célom, hogy hazamenjek 1-2 éven belül, de amíg máshol az utcán így megélek, ellehet gondolkodni, milyen ország az ahol normális munkával sem sikerül…

Ja és ezek után nem csodálkozom, hogy ennyien élnek az utcán kéregetésből.. mivel nem én vagyok az egyetlen magyar aki így tesz…
(tudnodkell.info)

Bal-Rad komm: Amennyiben ez igaz…?

A probléma az, hogy nagyon is valószínűsíthető hogy így lehet!

Magyar lelemény? Magyar túlélési stratégia? Mindegy minek nevezzük. Mondhatjuk szégyennek is! Magyar szégyennek. Mondhatjuk jellemhibának, de nevezhetjük nyugodtan RENDSZERBŰNNEK!

HOVÁ ZÜLLESZ MÉG MAGYAR NÉP?

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!