Még két évig hasíthat Magyarország, aztán beleállhat a földbe
Magyarország 13 éves EU-tagsága alatt tavaly fordult elő először, hogy az újfajta előlegek miatt totálisan szétvált egymástól a kormány által hivatalosan kifizetett EU-támogatások összege attól, mint ami ténylegesen bekerült a gazdaságba. Ez olyannyira igaz, hogy a minap a Miniszterelnökség államtitkára elismerte: a mostani kifizetések háromnegyede egyelőre még nem élénkíti a gazdaságot, csak később fogja. Éppen emiatt nagyon érdekesek a Magyar Nemzeti Bank azon friss adatai, hogy mennyire durván szétválik a hivatalos kifizetés az effektív pénzfelhasználástól. Ezek alapján 2019-ig még hasíthat a magyar gazdaság, akár gyorsuló ütem mellett is, de mivel elfogynak az EU-pénzek, 2020 körül kemény földet érés néz ki. Az EU-pénz nélküli, jórészt hitelből finanszírozott gigaberuházások persze felülírhatják ezt a képet, ha megvalósulnak és nem csúsznak sokat.
A kifizetések döntő része egyelőre “virtuális”
“Tény és való, az 1983 milliárd forintos tavalyi kifizetés mögött nagyrészt az áll, hogy a közintézmények százszázalékos előlegre is jogosultak”- ismerte el egy szerdai interjúban Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára azt is hozzátette: “A kifizetések közel 75 százaléka ma még valóban az előlegekből tevődik össze”. A tárca egy most hétfői elemzésünkhöz olyan bontást küldött, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus eddigi 2000 milliárd forintos kifizetésének 67%-a előleg (kb. 1340 milliárd forint!), mindössze 23%-a számlaalapú kifizetés és további 10%-ot takar a szállítói előleg.
Éppen ebből az összetételből becsültük meg azt, hogy jelenleg kb. 1000 milliárd forintnyi itthoni uniós kifizetést még egyáltalán nem is tudunk elszámolni Brüsszellel, mert nincs mögöttük teljesítés, így számla. Ahogy rámutattunk: ez az alapvető ok amögött, hogy miközben itthon dinamikus az EU-pénzek kifizetése, aközben az előző uniós ciklussal összevetve fele olyan lassan csordogálnak az uniós milliárdok Brüsszelből. A magyar hatóságok ugyanis egyelőre kevés számlát tudtak kiküldeni, hogy azt fizesse ki az EU.
Milyen előlegek és mértékek vannak?
A 2014-2020-as ciklusban a számlaalapú (utó-) finanszírozás mellett háromfajta előleget enged kifizetni a 272/2014-es kormányrendelet a pályázatok nyerteseinek a 116. § szerint. A támogatói, a szállítói és a fordított áfa-előleget.
Elemzésünk szempontjából most a támogatói előlegek a lényegesek, amelyeket a támogatói szerződés aláírása után akár néhány napon belül is megkaphatnak számlájukra a nyertesek. Hivatalosan azért, hogy minél gördülékenyebben el tudják kezdeni a projektjük megvalósítását, igaz a közbeszerzések eredményéig valójában nem igazán nyúlhatnak ezekhez a pénzekhez. A támogatói előlegekről az alábbiakat kell tudni:
- A megítélt támogatás legfeljebb 50%-a lehet “mikro-, kis- és középvállalkozás, civil szervezet, egyházi jogi személy, nonprofit gazdasági társaság kedvezményezett esetén”, és legfeljebb egymilliárd forintot érhet el. Ez az előző uniós ciklusban alacsonyabb volt, jellemzően maximum 40%-os.
- Mértéke legfeljebb 75% lehet kutatás-fejlesztés esetén. Ennyire magas előleg ezen a területen az előző ciklusban nem volt, illetve nem is volt megkülönböztetve ez a terület a többitől.
- Akár 100% is lehet “központi, helyi önkormányzati vagy köztestületi költségvetési szerv, közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, helyi önkormányzat, köztestület vagy közalapítvány kedvezményezett esetén”. Ilyen magas előleg az előző ciklusban távolról sem volt.
Az utolsó bekezdése kapcsán lényeges, hogy a közszférabeli kedvezményezetteknek kötelezően előírták, hogy a Magyar Államkincstárnál külön számlát kell nyitniuk és erre utalták át a hatóságok a 100%-os előleget, amihez a közbeszerzési eredményekig lényegében hozzá sem tudnak nyúlni.
Utóbbi azt jelenti, hogy a pénz gyakorlatilag az állam egyik számlájáról a másikra került, (nem került ki a kincstári körből a pénz), igazából ezt a pénzt még senki nem költötte el, nem került ki a magyar gazdaságba. Éppen emiatt bírta eddig jól a magyar büdzsé azt, hogy itthon lendületes a kifizetés, de Brüsszelből alig jött még pénz.
Hivatalos és tényleges kifizetés: hatalmas a különbség
Ahogy Vitályos is érzékeltette az interjúban: a közszférabeli kedvezményezettek újfajta, 100%-os előlege tolta meg eddig a hivatalos EU-s kifizetést. Arról, hogy ebből mennyi lehetett már a ténylegesen felhasznált pénz, eddig nem volt információnk, de úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Banknak már van, mert a múlt héten megjelent költségvetési elemzésének egyik keretes írásában azt írta:
a tavaly kifizetett közel 2000 milliárd forintos EU-támogatásból a tényleges felhasználás mindössze 700 milliárd forint körül alakult. Ez azt jelenti, hogy a pénzek kétharmada tavaly még nem került be a gazdaságba, ami lényegében összhangban van az általunk a Miniszterelnökségtől kapott adatokkal.
Ezt a hatalmas kettősséget látványos grafikonon is ábrázolta az MNB (maga az ábra már a márciusi inflációs jelentésben is felbukkant, de a 700 milliárd forintos összeg konkrét megemlítése új információ). Eszerint a hivatalosan kifizetett tavalyi EU-támogatások a GDP 5,7%-át érték el, de a tényleges felhasználás az MNB adatai szerint ennek még a fele sem volt, idén pedig az olló még csak kissé zárul: 6,7% és 4,1% lehet a két arányszám, de jövőre már jelentősen szűkül az olló.
2016-2018 között a kifizetés kumuláltan mintegy 2500 milliárd forinttal is meghaladhatja az effektív felhasználást, majd az MNB kivetítése szerint 2019-re már megfordulhat a helyzet: a ténylegesen a gazdaságba kerülő EU-pénzek volumene (a GDP 5,5%-a) már meghaladhatja az abban az évben kifizetett új támogatásokét (3,9%). Ez a projektek fokozatos megvalósításával, a felpörgő munkákkal szorosan összefügg.
Pörgessük előre a kereket!
Mivel korábban sosem volt olyan bőkezű támogatói előleg rendszer Magyarországon, mint ami a 2014-2020-as uniós ciklusban elindult, így érdemes a hivatalos kifizetési számok mellett egyre inkább az effektív támogatás-felhasználásra figyelni, hiszen végső soron ennek van gazdaságélénkítő hatása. Mivel az MNB előrevetítése szerint az effektív felhasználás egyre gyorsuló ütemet fog produkálni a 2016-os 2,5% körülről 2019-re 5,5%-ra, így ez gyorsuló GDP-növekedést is jelez 2017-2019 között. Ezzel együtt az is igaz lehet, hogy 2018-ról 2019-re már kisebb lehet a növekedési gyorsulás mértéke, mint a megelőző két évben. A hivatalos pénzkifizetés pályája tehát “hiába” görbül le 2018-tól kezdve, ez még nem üt vissza rögtön a gazdasági növekedésen, azaz 2019-ig még további két jó év áll előttünk, hála az EU-pénzeknek.
Rendkívül érdekes képet kapunk viszont akkor, ha az MNB által adott effektív pénzfelhasználási pályát továbbgondoljuk, azaz 2020-ra is kivetítjük. Mivel a 7 évre szóló uniós keretet ismerjük (magyar társfinanszírozással együtt közel 9000 milliárd forint) és látjuk, hogy ebből mennyi kerül be 2019-ig a magyar gazdaságba, így mindössze 300 milliárd forint körüli pénz maradna 2020-ra. Ez azt jelenti, hogy míg 2019-ben a GDP kb. 5,5%-át kitevő uniós pályázati forrás ömlene be a gazdaságba, addig 2020-ban mindössze 0,7%-nyi. Azaz hatalmasat eshet a források mértéke egyik évről a másikra, ami a gazdasági növekedésre igen erős visszahúzó hatást gyakorolhat 2020-ban.
Az alábbi ábrán ezt érzékeltetjük: a vastag bordó vonal az MNB által vázolt effektív pénzfelhasználási pályát mutatja, amihez hozzáillesztettük a vastag fekete vonalat, ami már a mi kalkulációnkat jelenti, ha tényleg ilyen ütemben használjuk fel az EU-pénzeket. Az ábra alatt még tovább gondoljuk a kilátásokat.
2-3 évig EU-s forrásínség jöhet
Mivel az új uniós ciklus jelen állás szerint csak 2021-től kezdődik, így még ha gyorsan sikerül is elindítani ezeket a kifizetéseket, még akkor is az a reális veszély, hogy 2020-tól 2-3 évre uniós forrásszegény időszak elé néz Magyarország. Ráadásul rendkívül bizonytalan egyelőre, hogy a 2020 utáni következő uniós kassza mérete és tartalma pontosan hogyan alakul majd. Mindezek miatt nem véletlen, hogy vannak olyan nézetek, amelyek szerint az EU-pénzek elfogyása után a kormány kivezeti majd az országot az EU-ból.
A 2020-tól elapadó EU-források jelentős gazdasági lassító hatását persze elfedhetik, ellensúlyozhatják olyan gigaberuházások, mint a 80%-ban orosz hitelből épülő Paks 2, vagy a 85%-ban kínai hitelből tervezett, soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint a jórészt hazai finanszírozású, 2022-ig meghirdetett jelentős infrastrukturális (közlekedésfejlesztési) projektek. De ha ezek csúsznak, vagy valamiért nem valósulnak meg, akkor bizony egyéb növekedési hajtóerők nélkül, 2% körül ragadó potenciális növekedési ráta mellett egyáltalán nem szép jövő elé néz a gazdaság.
(portfolio)
Bal-Rad komm: Bámulatos, hogy milyen következetességgel emlegetnek szakértők egy nem létező dolgot. Ez pedig a “magyar gazdaság”.
Ennélfogva a veszély még annál is nagyoobb, mint amit sejtetni engednek. Hiszen a GYARMAT gazdaságát csakis a júdáspénzek-a lízingdíj-tartották felszínen. Úgy-ahogy. Az a csekélyke magyar tulajdonú gazdaság ami még létezik csak a bukáshoz elegendő! Az ország működéséhez nem!
Azaz 2020-ban bedől az ország!
Hogy Döbrögi kivezetné az EU-ból a birtokot? Ez már csak azért is dőre feltételezés, mert akkor már egy az EU-által megvásárolt-birtokba vett terület leszünk. Az Ungarn Terrytory. Nem azért fizette az Unió a lízingdíjat, hogy a SAJÁTJÁVAL ne rendelkezhessen!
A birtokba adás garanciája-a NATO-pedig itt van, itt lesz!
Nagy valószínűséggel az fogja garantálni Döbrögiék és a többi gonosztevő biztonságát is!
Úgyhogy az EU-ban maradás miatt aggódók megnyugodhatnak! Az EU ITT LESZ!
Az már egy más kérdés, hogy MI MAGYAROK mihez is fogunk tudni kezdeni? Természetesen önmagunkkal. 2020-ban.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Egy furcsa példa kapcsán szeretném szemléltetni, hogy mi történik Magyarországon. Inkább egy meseszerű történetnek hívnám. Orbán Viktor féltve őrzött titkát fogom felfedni ezen a példázaton keresztül:
Képzeljük el, hogy Észak-Korea nem más, mint egy kísérlet, amit a Fidesz talált ki. Egy olyan országot működtetnek, ami a XXI. században elképzelhetetlen, politikai gyilkosságokkal, minden átszövő rémuralommal, önkénnyel úgy, hogy az emberek ehhez alkalmazkodnak, és nem tör ki forradalom. Persze ez csak fikció, de elképzelhetjük, ugyanis a valóság nem is áll olyan messze ettől.
A mesénkben tehát Észak-Korea működését maga Orbán Viktor találta ki, mindent ami ott történik Habonyék vezényeltek le, mégpedig mert azt akarják lemérni, hogy meddig lehet elmenni. Megtörténik-e, hogy egy Észak-koreai tinilány felteszi magának a kérdést: “16 éves vagyok, és miért is vagyok katona???” Mikor mondják majd, hogy talán nem kéne gépágyúval kivégezni a tesómat, csak mert mondott egy viccet Kimről.
A tesztszigeten már itt tartanak, Magyarországon még csak a hatalmi ágak kezdenek szétcsúszni, az alaptörvényt írták át, de már a kedves vezető kedves sportjára annyi pénzt elköltöttek, mint ugyanerre a célra Észak-Koreában. Az ingerküszöbünket mesterségesen befolyásolják, tudatosan engednek meg maguknak olyan ügyeket, amelyek látszólag nekik botrányosak, azonban végső soron mi járunk rosszul velük, hiszen ha X korrupciós ügy nem verte le a biztosítékot, Y sem fogja. Onnantól pedig egyetlen lépésre vagyunk a Z-től.
Azzal sem nyerünk túl sokat, ha a tüntetéseken vagy bármelyik civil megmozduláson a demokráciát, a jogegyenlőséget és olyan szép, de az emberektől távol álló fogalmakat hangoztatunk, amivel különösebben nem érünk el semmit, csak nagyobb érdektelenséget, a Hatalom részéről pedig az autokrácia kiteljesedését.
Az egyetlen esélyünk, ha átlátjuk a folyamatot, átlátunk a propagandájukon, és ignoráljuk azt, máskülönben Észak-Korea hamarosan a Putyin utáni legnagyobb szövetségesünkké válik.