“EZT MÉG A KOMCSIK SEM MERTÉK” – HÜLEDEZIK A VÍVÓKLASSZIS
„A magyar sport érdeke, hogy a sportszövetségek élén az adott sportág elismert szakemberei álljanak” – írta Facebookon a kardvívó legenda, egykori olimpiai bajnok, későbbi szövetségi kapitány, Kovács Tamás. Komcsi tempójú vezetési stílusról ír, és elképesztő sztorikat villant elő Kovács.
Kovács, aki korábban nyílt levelet írt Orbán Viktornak, és mindig jobboldali gondolkodásúnak vallotta magát, egy Népszavában megjelent interjún akadt ki ennyire, amiben Kunfalvy Péter elmondta, Csampa Zsolt szövetségi elnök rendeleti uralmat tart fenn a cselgáncsozóknál, és azt sem tűri, ha valaki jóban van ellenlábasával, Kováccsal.
Mi mindent szívott be a pénzszivattyú?
Nem ez az első eset, hogy a TAO-rendszer bevezetése óta soha nem látott pénzek fölött diszponáló sportági szövetségeket sáskajárásra emlékeztető intenzitással megszálló kormánypárti politikusok ellen szót emel a szakma. Mióta a kormány megnyitotta a pénzcsapot, értelemszerűen megnőtt a politikusok kedve, hogy elnökök legyenek, amihez további kedvet csinált a látványsportokba irányított évi 50 milliárd forint, illetve a további tizenhat sportágnak 2020-ig járó 135 milliárd forint.
Ömlött a pénz, jöttek a fideszes politikusok, és már csak egy lépés hiányzott: 2015 elején a kormány kivette a sportági szövetségeket abból a körből, ahol szigorúan el kell számolni a működéssel, mondván, a szövetségek civil szervezetek. Ezt a törvényjavaslatot Bánki Erik nyújtotta be, kíváncsian várjuk, a mostani helyzetben mennyire ragaszkodnak majd ahhoz, hogy továbbra is civil szervezetként működjenek a sportágakat irányító testületek.
Ahol lehetett, ott egyszerűen csak annyit tettek, hogy jelezték az elnökségnek, kiadja a gép a három cseresznyét, ha az ő emberük kerül oda. És a legtöbb helyen nyilván lehetett, hiszen az elnöké valójában egy névleges poszt, és ha sok pénz jár vele, akkor miért ne. Az utóbbi másfél kormányzati ciklusban gyakorlatilag az összes, jelentős pénz fölött diszponáló szövetségbe fideszes káder került, még akkor is, ha ez akadályokba ütközött.
Emlékezhetünk, hogy pattintatta ki a birkózás legendás figuráját, dr. Hegedűs Csabát a rezsibiztos Németh Szilárd, miként vetették be az úszóknál még Hosszú Katinkáékat is, hogy végre el lehessen távolítani Gyárfás Tamást (egy kormánybiztos, Bienerth Gusztáv váltotta), és az egykori az MSZP színeiben politizáló Baráth Etele is lemondott a Kajak-Kenu Szövetség elnöki posztjáról. Ez utóbbi kettő azért volt igazán fontos, mert a riói aranyak háromnegyedét az a két sportág szállította, ahol nem fideszes szövetségi elnök tevékenykedett.
Bizonyára sokan emlékeznek Gömöri Zsolt, a paralimpiai bizottság elnökének hiteltörlesztős ügyére (amit a szervezet alelnöke, Deutsch Tamás javasolt neki), legutóbb pedig a cselgáncsozóknál tört ki botrány. Ungvári Miklós az elnök, dr. Tóth László miatt mondott le elnökségi tagságáról, kiemelve, hogy politikai döntések és tisztességtelen megoldások vezettek a döntéséig. Tóth, aki Kövér László és Hende Csaba évfolyamtársa volt az egyetemen, tavaly már túlélt egy komoly botrányt, akkor sikkasztás miatt nyomoztak a szövetség ellen.
A létesítmény a nagy buli
A futball nyilván kiemelkedik, és amellett, hogy az MLSZ-ben is ülnek fideszes politikusok, a kluboknál is kormánypárti politikusok adják át a gombamódra szaporodó stadionokat birtokló klubok vezetőit. Kubatov Gábor Fradijától Deutsch Tamás MTK-ján át Garancsi István Videotonjáig nőttek ki a földből az új stadionok, és a kisebb klubokat sem kerülte el a jólét.
A közpénz féktelen szórása több elképesztő építkezést is hozott. Az eredeti összeg duplájába kerülő Puskás Ferenc Stadion, vagy a jelentős metamorfózison áteső, csillogó-villogó úszópalotából rusnya parkolóházzá silányult Duna Aréna elszaladó költségei is azt mutatták, az igazi pénzszivattyú mindig az építkezés. A legújabb ügyet itt is a cselgáncsozók szállították: a ceglédi dzsúdócsarnok olyan lett, mint az M7-es sztráda, amikor elkészült: gyanús volt, hogy nem minden került bele az épületbe, aminek kellett volna.
A legnagyobb buli mind közül persze az olimpia lett volna, illetve nem is csak lett volna, hiszen előfordulhat, hogy a kormány tényleg felépít mindent, amit egy sikeres olimpiai pályázat után kellett volna. Elsőként egy atlétikai stadiont, nem az új Duna-hídat, és nem is a ferihegyi gyorsvasutat.
Pedig Kovács úgy fogalmaz levele végén, „És higgyék el a sportban dolgozók, hogy a sport állami támogatása az az adófizetők pénzéből van és nem Csampa, Németh, Kocsis, Kósa, Bienerth stb. adja, hanem a magyar lakosság..!!!”
(hosszabitás)
Bal-Rad komm: Komoly nagy ANYAGI SÉRELEM érhette/érheti mostanság Kovács urat, hogy hirtelen szóvá meri tenni mindazt, amikről már régőta beszélnek a népek. Már Kocsis Mátéka kézilabda-szövetségi elnökké lökdösése óta téma az, amit MOST kezd el sérelmezni Kovács úr.
“EZT MÉG A KOMCSIK SEM MERTÉK”-hüledezik a derék úr!
Hát valóban nem merték! Ők ugyanis országépítésben-fejlesztésben gondolkodtak. Nem a lopásban! (Nem mellesleg: “AKKORIBAN” azért jobb, színvonalasabb volt a sportunk is!)
Ha nem úgy tettek volna, mi értelme lett volna a rendszerváltásnak?
Semmi! Úgyhogy komcsitempót emlegetni Döbrögisztánban egy szebb múlt utáni nosztalgiázással ér fel.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A mondás úgy szól: meghalt Mátyás, oda az igazság